Gazdaság

A IT munkaerőpiacon már nem a mennyiség, hanem a minőség számít

Változatlanul a legkeresettebbek közé tartoznak az informatikai szakemberek a munkaerőpiacon, friss diplomásként ma is az átlagnál rövidebb idő alatt, másfél hónapon belül találnak munkát.

Bár a 2012-től 2022-ig tartó fellendülés után az IT szektorban is volt a tavalyi évben némi visszaesés, de 2024-re a csökkenő tendencia megáll és további robbanásszerű fejlődés várható a digitalizáció területén. A visszaesés inkább egy átrendeződés, mert egyfelől a szűk területre tudást adó „gyorstalpaló” képzéseken végzettek iránti kereslet csökken, hiszen az egyszerű, rutinszerű feladatokat már átveszi a mesterséges intelligencia. Másfelől még inkább nő az igény azon informatikusokra, akik átfogó, alapokat, összefüggéseket, különféle rendszereket is elsajátító ismeretekre tettek szert, akik látják és értik a problémákat, a folyamatokat, megtalálják az optimális megoldásokat. Az új vállalati trendek szerint az IT területen csak a megalapozott széleskörű tudás és a friss szakmai ismeretek garantálják a sikeres karriert és a magas fizetést. Ezt a fajta tudásátadást továbbra is csak iskolarendszerű képzés során lehet megvalósítani, így az egyetemeknek ezekhez a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva kell oktatnia.

Tavaly év elején még arról beszéltünk, hogy 15.000 IT szakember azonnal beléphetne a magyar munkaerőpiacra, de a helyzet röpke egy év alatt alapvetően megváltozott. 2023-ban az USA-ban több elbocsátási hullám történt az informatika területén, és ezek a folyamatok begyűrűztek Nyugat-Európába és Magyarországra is, csökkent a nyitott IT-pozíciók száma és a cégek inkább projektmegbízásokkal pótolták a hiányzó munkaerőt.

A munkavállalók is óvatosabbak, megfontoltabbak lettek a munkahelyváltásokkal. Az átalakulás azonban egyben strukturális is, egy minőségi csere figyelhető meg a mennyiségi változások mögött. A széleskörű tudással, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező IT szakemberek iránti kereslet változatlanul magas. Azonban a jó fizetés és biztos megélhetés reményében az elmúlt években a gyorsan átképzett, csak egy szűk informatikai területhez és ahhoz sem nagyobb mélységekben értő informatikusokat valóban erőteljesen érintették az elbocsátások, ezért mostanra több, informatikus képzést ajánló ún. bootcamp bezárt.

„A közelmúlt gazdasági kihívásai az informatika területén is éreztették a negatív hatásukat, mindezt felerősítették a ChatGPT és hasonló alkalmazások berobbanása, hiszen a mesterséges intelligencia már kitűnően megoldja akár az egyszerűbb programozást is. Másfelől azonban az MI elterjedésével tágulnak a lehetőségek az egyetemi képzést elvégző szakemberek iránt, mivel növekszik az igény a változásokra szakmailag felkészülten reagáló, átfogóbb, komplexebb tudással bíró, diplomás informatikusokra.”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője.

Az IT területen továbbra is a munkavállalók diktálják a munkaerőpiaci feltételeket, ezáltal a munkabéreik jelentősen meghaladják a piaci átlagot, sőt a más műszaki területen elérhető kereseteket is. A junior programozók bruttó 600-950 ezer forintos fizetésről indulnak. Milliós bér fölé a 3-5 év gyakorlattal rendelkezők lépnek, a senior software architect, vagy IT-tervező átlagosan bruttó 1,3 millió forintot kereshet havonta. Egy IT-menedzser havi 1 millió forintot, míg egy csapatvezető jellemzően már 1,6-2,5 millió forintos havi fizetést vihet haza, a biztonsági mérnökök és a kiberbiztonsági tanácsadók pedig akár 2,5 millió forintot is.

„Az új trendeket ismerő, gyakorlati tudással rendelkező munkavállalók mai is válogathatnak az állások között. A felfokozott kereslet okán, a nyelvi modelleket tudatosan, készségszinten használó promt mérnökök, a tesztelők, a kiberbiztonsággal foglakozók szinte maguk diktálják a bérüket.”

– hívta fel a figyelmet a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője.

Az IT világban való érvényesüléshez más hivatásoknál erőteljesebb nyitottság és folyamatos megújulás szükséges a talpon maradáshoz. A kitűnő diploma, az ígéretes karrierlehetőség pár év alatt utcára kerülést eredményezhet az új technológiák, programok ismerete és készségszintű használata nélkül. Az EU ezért támogatja az egész életen át tartó tanulást, hogy mindenki rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban, a munkaerőpiacon és a magánéletben. (6) Mindezek elsajátíthatók rugalmas, célzott, a meglévő alaptudásra ráépítő rövid távú képzések keretében, ahol mikrotanúsítvány igazolja az elsajátított tanulási eredményeket.

Hazánkban különböző fókuszokkal számos egyetem biztosít széleskörű informatikai képzést, így szabadon lehet választani, ki, milyen területen és milyen mélységben szeretne tudást szerezni, hiszen IT ismeretre mindenhol szükség van a pénzügyi területtől kezdve a kreatív iparágakig. Az informatikán belüli érdeklődési terület és az egyetem kiválasztása mellett figyelmet érdemel a gyakorlatközeliség és a nappali vagy távoktatási munkarend, a tudásanyag digitális elérhetősége. Ahogy az IT szektorban egyre népszerűbb a hibrid vagy akár remote (teljes egészében távmunka) munkavégzés, az oktatásban is egyre keresettebb a nagyfokú rugalmasságot biztosító online képzés.

„Intézményünk digitális oktatási módszertanával minden hallgatónk mind térben mind időben rugalmasan tanulhat, akár alapszakot, akár mesterszakot, akár mikrotanúsítványt nyújtó képzést végez. Ez utóbbiak olyan rövid képzések, ahol a résztvevők célirányosan azokat az ismereteket, készségeket és kompetenciákat fejlesztik, amelyekre a sikeres karrierhez szükséges személyes és szakmai fejlődésükhöz, megújulásukhoz még szükségük van.”

– tette hozzá a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

A gazdasági, munkaerőpiaci folyamatokat különböző szemszögből vizsgáló IT, gazdasági és HR szakemberek az elmúlt időszak változásait értékelve egyetértenek abban, hogy az IT szektorban változatlanul hatalmas, ma még kiaknázatlan fejlődési, érvényesülési és karrier lehetőségek vannak. Előrejelzések szerint a technológiai kiadások 2015 és 2030 között várhatóan 50%-kal nőnek, és ez akár 50 millió munkahelyet is teremthet világszerte…

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:IT mennyiség minőség munkaerőpiac

Up Next

Hogy is állunk a törékenységgel? Ma már az üveg a legextrémebb helyzetekben is megállja a helyét

Don't Miss

Idén férhetnek hozzá a pénzükhöz a legelső Babakötvényesek

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!