Gazdaság

A IT munkaerőpiacon már nem a mennyiség, hanem a minőség számít

Változatlanul a legkeresettebbek közé tartoznak az informatikai szakemberek a munkaerőpiacon, friss diplomásként ma is az átlagnál rövidebb idő alatt, másfél hónapon belül találnak munkát.

Bár a 2012-től 2022-ig tartó fellendülés után az IT szektorban is volt a tavalyi évben némi visszaesés, de 2024-re a csökkenő tendencia megáll és további robbanásszerű fejlődés várható a digitalizáció területén. A visszaesés inkább egy átrendeződés, mert egyfelől a szűk területre tudást adó „gyorstalpaló” képzéseken végzettek iránti kereslet csökken, hiszen az egyszerű, rutinszerű feladatokat már átveszi a mesterséges intelligencia. Másfelől még inkább nő az igény azon informatikusokra, akik átfogó, alapokat, összefüggéseket, különféle rendszereket is elsajátító ismeretekre tettek szert, akik látják és értik a problémákat, a folyamatokat, megtalálják az optimális megoldásokat. Az új vállalati trendek szerint az IT területen csak a megalapozott széleskörű tudás és a friss szakmai ismeretek garantálják a sikeres karriert és a magas fizetést. Ezt a fajta tudásátadást továbbra is csak iskolarendszerű képzés során lehet megvalósítani, így az egyetemeknek ezekhez a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva kell oktatnia.

Tavaly év elején még arról beszéltünk, hogy 15.000 IT szakember azonnal beléphetne a magyar munkaerőpiacra, de a helyzet röpke egy év alatt alapvetően megváltozott. 2023-ban az USA-ban több elbocsátási hullám történt az informatika területén, és ezek a folyamatok begyűrűztek Nyugat-Európába és Magyarországra is, csökkent a nyitott IT-pozíciók száma és a cégek inkább projektmegbízásokkal pótolták a hiányzó munkaerőt.

A munkavállalók is óvatosabbak, megfontoltabbak lettek a munkahelyváltásokkal. Az átalakulás azonban egyben strukturális is, egy minőségi csere figyelhető meg a mennyiségi változások mögött. A széleskörű tudással, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező IT szakemberek iránti kereslet változatlanul magas. Azonban a jó fizetés és biztos megélhetés reményében az elmúlt években a gyorsan átképzett, csak egy szűk informatikai területhez és ahhoz sem nagyobb mélységekben értő informatikusokat valóban erőteljesen érintették az elbocsátások, ezért mostanra több, informatikus képzést ajánló ún. bootcamp bezárt.

„A közelmúlt gazdasági kihívásai az informatika területén is éreztették a negatív hatásukat, mindezt felerősítették a ChatGPT és hasonló alkalmazások berobbanása, hiszen a mesterséges intelligencia már kitűnően megoldja akár az egyszerűbb programozást is. Másfelől azonban az MI elterjedésével tágulnak a lehetőségek az egyetemi képzést elvégző szakemberek iránt, mivel növekszik az igény a változásokra szakmailag felkészülten reagáló, átfogóbb, komplexebb tudással bíró, diplomás informatikusokra.”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője.

Az IT területen továbbra is a munkavállalók diktálják a munkaerőpiaci feltételeket, ezáltal a munkabéreik jelentősen meghaladják a piaci átlagot, sőt a más műszaki területen elérhető kereseteket is. A junior programozók bruttó 600-950 ezer forintos fizetésről indulnak. Milliós bér fölé a 3-5 év gyakorlattal rendelkezők lépnek, a senior software architect, vagy IT-tervező átlagosan bruttó 1,3 millió forintot kereshet havonta. Egy IT-menedzser havi 1 millió forintot, míg egy csapatvezető jellemzően már 1,6-2,5 millió forintos havi fizetést vihet haza, a biztonsági mérnökök és a kiberbiztonsági tanácsadók pedig akár 2,5 millió forintot is.

„Az új trendeket ismerő, gyakorlati tudással rendelkező munkavállalók mai is válogathatnak az állások között. A felfokozott kereslet okán, a nyelvi modelleket tudatosan, készségszinten használó promt mérnökök, a tesztelők, a kiberbiztonsággal foglakozók szinte maguk diktálják a bérüket.”

– hívta fel a figyelmet a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője.

Az IT világban való érvényesüléshez más hivatásoknál erőteljesebb nyitottság és folyamatos megújulás szükséges a talpon maradáshoz. A kitűnő diploma, az ígéretes karrierlehetőség pár év alatt utcára kerülést eredményezhet az új technológiák, programok ismerete és készségszintű használata nélkül. Az EU ezért támogatja az egész életen át tartó tanulást, hogy mindenki rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban, a munkaerőpiacon és a magánéletben. (6) Mindezek elsajátíthatók rugalmas, célzott, a meglévő alaptudásra ráépítő rövid távú képzések keretében, ahol mikrotanúsítvány igazolja az elsajátított tanulási eredményeket.

Hazánkban különböző fókuszokkal számos egyetem biztosít széleskörű informatikai képzést, így szabadon lehet választani, ki, milyen területen és milyen mélységben szeretne tudást szerezni, hiszen IT ismeretre mindenhol szükség van a pénzügyi területtől kezdve a kreatív iparágakig. Az informatikán belüli érdeklődési terület és az egyetem kiválasztása mellett figyelmet érdemel a gyakorlatközeliség és a nappali vagy távoktatási munkarend, a tudásanyag digitális elérhetősége. Ahogy az IT szektorban egyre népszerűbb a hibrid vagy akár remote (teljes egészében távmunka) munkavégzés, az oktatásban is egyre keresettebb a nagyfokú rugalmasságot biztosító online képzés.

„Intézményünk digitális oktatási módszertanával minden hallgatónk mind térben mind időben rugalmasan tanulhat, akár alapszakot, akár mesterszakot, akár mikrotanúsítványt nyújtó képzést végez. Ez utóbbiak olyan rövid képzések, ahol a résztvevők célirányosan azokat az ismereteket, készségeket és kompetenciákat fejlesztik, amelyekre a sikeres karrierhez szükséges személyes és szakmai fejlődésükhöz, megújulásukhoz még szükségük van.”

– tette hozzá a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

A gazdasági, munkaerőpiaci folyamatokat különböző szemszögből vizsgáló IT, gazdasági és HR szakemberek az elmúlt időszak változásait értékelve egyetértenek abban, hogy az IT szektorban változatlanul hatalmas, ma még kiaknázatlan fejlődési, érvényesülési és karrier lehetőségek vannak. Előrejelzések szerint a technológiai kiadások 2015 és 2030 között várhatóan 50%-kal nőnek, és ez akár 50 millió munkahelyet is teremthet világszerte…

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:IT mennyiség minőség munkaerőpiac

Up Next

Hogy is állunk a törékenységgel? Ma már az üveg a legextrémebb helyzetekben is megállja a helyét

Don't Miss

Idén férhetnek hozzá a pénzükhöz a legelső Babakötvényesek

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!