Gazdaság

Két Red Dot díjat nyert a retro hazai márkákat sikeresen újpozicionáló design csapat, a Barna Design

A legrangosabb nemzetközi design díjként számontartott Red Dot Design Award-on 2024-ben két díjat is elnyert a Barna Design, a Balatonic – Signature Edition designjával, valamint a Györgytea Baba termékcsalád csomagolástervével.

A nevükhöz fűződik még a Maci Kávé termékcsaládjának megújítása is, amelynek segítségével a cikóriakávé sok-sok év után ismét a népszerű termékek közé került a boltok polcain. Multikkal egy polcra rakni a hazai kisebb márkákat? Ebben bizonyítottan kiemelkedő csapat a Barna Design.

A Barna Design a világ egyik legismertebb és legnagyobb grafikai és design versenyén, a Red Dot Design Award-on idén két munkájukkal is nyert. A Györgytea, vagyis Szabó Gyuri bácsi és az ő gyógyfüves készítményei mára fogalommá váltak. A gyártó portfólióját babáknak javasolt gyógyfüves kozmetikumokkal kívánták bővíteni. A csomagolás és az arculat tervezése során fontos volt, hogy a brand jellege megmaradjon. Minden tubus egy Magyarországon ismert állatfigura arcképét kapta meg, ami fürdés közbeni játékra ad lehetőséget. A tubus ráadásul a kiürülés után bábként használható, ezzel is csökkentve a termék ökológiai lábnyomát. A terv 2022-ben a világ legrangosabb csomagolástvervezési design versenyén, a Pentawardson is shortlistes lett, idén pedig elnyerte a Red Dot-ot.

A másik díjjal a Balatonic Signature Edition designját ismerték el, amelynek tervével korábban a London Design Awards-on is diadalmaskodtak 2023-ban. A tonik receptúrájának kialakításánál neves bártenderek működtek közre. Az első palack ihletadója aláírásával és arcképével is díszíti az üveg nyakcímkéjét, így a Signature Edition valóban egy szignált műalkotás. A címke kialakításánál az art déco világát és a cosmopolita életérzést kívánták megidézni, tovább erősítve a művészi jelleget. A speciális felületkezelések, mint az aranyprég, az UV formalakk és a 3D lakkozás, pedig egyedi és elegáns megjelenést kölcsönöznek a terméknek. A Barna Design a Red Dot díjakat november 1-jén ünnepi gálán veheti majd át.

Hogyan lehet a kisebb, tradicionális magyar márkákat a design segítségével a multik termékeivel egy szintre pozícionálni, és hogyan lehet ezt a designt mérnöki precizitással, holisztikus gondolkodással pénzügyileg is rentábilissá tenni? A Macikávé esete jó példa erre, mely évtizedek óta a magyar gyerekek egyik kedvenc itala. A Multi-Cikóra Kft. azzal kereste meg a Barna Design csapatát, hogy autentikus márkájuk régi fényét és ismertségét visszanyerje. A régi stílusjegyeket megtartva az alapoktól formálták újra a designt, melyhez saját piackutatást is felhasználtak. Az új stílusú márkakarakter alapja egy képregény stílusban megrajzolt, kedves, szerethető, de modernebb mackó. Fontos volt, hogy a figura szeme lefelé nézzen, ezzel hozva létre szemkontaktust a gyermekkel, hiszen ez bizalmat és vásárlást indukál. A csomagolást modern technikákkal, többek között hőtérképes szemkövetéssel is tesztelték, így pontosan tudják, hogy a vásárló mit néz meg először, mire fókuszál. A tervezés során a színekre, a USP-k kiemelésére is külön figyelmet fordítottak, ügyelve a retro jelleg mellett az egészségtudatosság kommunikálására is. A széleskörű belistázásnak, az új beruházásoknak és a teljeskörű rebranding-nek köszönhetően a multik termékei mellett a macikávé újra keresett, sikeres termék boltok polcain, a cég pedig 2023-ban már 737 milliós rekordbevételt ért el a termékeivel.

A Barna Design-t közel húsz évvel ezelőtt alapította Barna Gergely, Ipari termék- és formatervező mérnök, designer.

„A végzettségem miatt a mérnöki hozzáállás megjelenik abban is, ahogy a designról gondolkodunk. A rendszerszintű megközelítésben hiszünk, célunk, hogy az egyedi formai és csomagolás megoldásokon túl a közös munka mérhető eredményhez vezessen. Vagyis a pénzügyileg is működő designban hiszünk.”

– emeli ki Gergely. Az alapításkor még egyszemélyes vállalkozásként indult cégben ma már 10 fő dolgozik, formatervezők és grafikusok közösen. Árbevételük a 2020-as 47 milliós szintről tavaly 156 millióra emelkedett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Partnerségre lépett a LEGO Csoport és a Formula 1®

Don't Miss

Partnerségre lépett az LG és a Mo-Sys

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!