Gazdaság

Lejár a díjemelési stop: a bankok a lakosságnál is áthárítják az illetékemelést

A kormány december végéig tiltotta meg a bankoknak, hogy az augusztusi tranzakciós illetékemelést díjaikban kompenzálják.

Januártól komolyan emelkednek majd az átutalási és készpénzfelvételi költségek – az első fecske Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az OTP, tudtuk meg a most közzétett hirdetmények szerint.

A kormány tranzakciós illeték emelésről szóló döntése szerint idén augusztus elsejétől a korábbi 0,3 százalék helyett 0,45 százalékos tranzakciós illeték terheli az átutalásokat és 0,6 százalék helyett 0,9 százalék az illeték a készpénzfelvételi tranzakciók után. A szabályozó arról rendelkezett, hogy a bevezetett új, magasabb összegű tranzakciós illetéket a pénzintézetek a lakossági ügyfelekre nem terhelhetik át. Ennek garantálására a kormány 2024. december 31-ig díjemelési stopot vezetett be a bankoknál.

Lejár az emelési stop

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint miután a kormányzat eddig nem jelezte a díjemelési stop meghosszabbításának szándékát, ezért a pénzintézetek a következő napokban közzétehetik azokat a díjemeléseket, amelyeket 2025 elejétől szeretnének meglépni azért, hogy kompenzálják az illetékemelés költségeit. Erre a szakember szerint azért van szükség, mert a bankrendszerre vonatkozó szabályok szerint a lakossági ügyfelek esetében a bankoknak 60 nappal az ügyfélre nézve kedvezőtlen változás bevezetése előtt hirdetményben tájékoztatniuk kell őket arról, milyen díjtételeket kívánnak az ügyfelek kárára megemelni.

Az OTP megkezdte

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az első lépést az OTP Bank már megtette. A hosszú hétvégén megjelent új hirdetménye szerint a lakossági bankszámlák esetében a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelésre kerül sor január elsejétől az átutalásoknál.

Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3%, helyett 0,45%, bankon kívül pedig 0,35% helyett 0,5%-os díjat alkalmaz majd a pénzintézet a legtöbb számlacsomagjánál. A díj felszámítása az átutalás összegétől független, holott az illetékszabály a korábbi 20 ezer forint helyett immár 50 ezer forintban határozta meg azt az összeget, ameddig a lakossági utalások illetékmentesek lehetnek.

Az OTP Bank a korábbi maximális díjmértékeket is jelentősen megemelte. Egy bankon kívülre indított forint átutalás esetében az eddigi 14 522 forint helyett 25 000 forint lesz a maximum. Ez azt jelenti, hogy míg idén egy 5 millió forintos vagy afölötti utalásnál a maximum díjat kell fizetnünk – azaz 14 522 forintot -, addig januártól ugyanerre az összegre 25 000 forint lesz a díj utalásonként. Gergely Péter ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy ez a limitemelés is a szabályozás változásával függ össze: a tranzakciós illeték maximum összegét a jogszabály emelte fel 10-ről 20 ezer forintra.

A BiztosDöntés.hu szakértője arról is beszélt, hogy az OTP a készpénzfelvétel díját is megemeli. Belföldön saját ATM-ből a korábbi 159 ft + 1,49%-os díj helyett 159 ft + 1,79%-os díjat kér el a pénzintézet. Az OTP ügyfelek idegen ATM-ből belföldön a korábbi 1 581 ft + 0,6% helyett 1 581 ft + 0,9%-os díjat kell fizessenek január elsejétől.

Azonban nemcsak a belföldi, hanem a külföldi kártyás készpénzfelvételek díját is megemeli a bank. Így a bankcsoport által üzemeltetett külföldi ATM-ekből januártól a korábbi 3,68 euró + 0,6% helyett 3,68 euró + 0,9%-os díjért lehet majd pénzt felvenni.

Az EU-ban lévő automatákból felvett euróért a korábbi 1 581 ft + 0,6% helyett 1 581 ft + 0,9%-ba kerül majd a pénzfelvétel. Míg a más valutában felvett összegek után a korábbi 7,36 euró + 1,82%-os díj 7,36 euró + 2,12%-ra emelkedik.

Most emelnek majd, de tavasszal újabb drágítás jöhet

Gergely Péter szerint szinte bizonyos, hogy az OTP példáját a többi bank is követni fogja, így januártól díjemelési hullámra lehet számítani. Ráadásul – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője – tavasszal további díjemelés jöhet, hiszen a jogszabály a bankoknak lehetővé teszi, hogy díjaikat az előző évi infláció mértékével emeljék. Ennek nyomán várhatóan további 4,5 százalékkal emelkedhetnek áprilistól azok a banki díjak is – például a számlavezetési költségek -, amelyek nincsenek összefüggésben a tranzakciós illetékkel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:átírás Bank díjemelési lejárat stop

Up Next

Az ingatlanpiacon csak most kezdődik az áremelkedés

Don't Miss

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!