Connect with us

Gazdaság

A lakásbiztosítási kampányfinisre több biztosító hozhat még kedvezőbb ajánlatot

Több biztosító már hozzányúlt lakásbiztosítási ajánlataihoz, és még további változtatások várhatóak a hajrára Gergely Péter szerint.

Ma már a lakásbiztosítási kampányon túl sincsenek kőbe vésve a lakásbiztosítások: ha év közben új vagyonelemmel bővül a család, azt minden biztosító a szerződés átdolgozásával hajlandó a fedezetbe vonni. Ha Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötünk, de mégsem vagyunk elégedettek, akkor pedig akár már augusztustól új biztosítóval szerződhetünk – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Félidejében tart a 2025-ös lakásbiztosítási kampány. Már eddig is igen sokan döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják meglévő szerződésüket, azonban annak, aki teljes képet akar kapni a piaci lehetőségekről, érdemes még mindig kivárnia – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzányúlhatnak a díjhoz a biztosítók

A biztosítók a mostani kampányban is árgus szemmel nézik 

  • egyrészt azt, hogy a versenytársak milyen díjakat kínálnak, 
  • másrészt pedig hasonló módon – ha nem jobban – figyelik, hogy hány új szerződő érkezik hozzájuk, illetve hányan mondják fel korábbi szerződésüket. 

Ha a fentiek alapján összességében az arány azt mutatja, hogy a biztosító vesztese lehet az idei kampánynak, akkor március utolsó napjaira bizony hozzányúlhat az ajánlatához azért, hogy a későn ébredők számára versenyképes díjat vagy szolgáltatást kínálva összességében jól zárja a 2025-ös lakásbiztosítási kampányt. Gergely Péter emlékeztetett, hogy tavaly a kampányidőszak első felében az ügyfeleknek csak kevesebb, mint 35 százaléka váltott. 

A BiztosDöntés.hu partnere, az Insura.hu biztosítási alkuszcég vezérigazgatója, Kozma Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátunk mögött hagyott napokban 2-3 biztosító már hozzányúlt az ajánlatához. Ezek között egyébként volt olyan társaság is, aki az induló kalkulációk alapján is az elsők között szerepelt, ám pozícióját a díjmódosítással most megerősítette. Az első napok tapasztalatai szerint a Groupama, a Köbe, az Uniqa és az Alfa Biztosítót választják legtöbben a tarifálók közül.

Gergely Péter a fentiekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy akár azoknak az ügyfeleknek is érdemes újra kalkulálniuk biztosításukat, akik a tavalyi kampányban már sokat nyertek a korábbi biztosításuk lecserélésével: a díjakon még mindig lehet valamennyit spórolni. Másrészt a biztosítók egymás közötti versenye szerencsére kevésbé díj-, mint inkább szolgáltatói versennyé alakult, épp ezért érdemes az összehasonlításban megnézni a fedezeteket, illetve azt is, hogy az adott biztosító milyen extra szolgáltatásokat kínál a biztosítása mellé.

A szolgáltatás dönt, nem feltétlenül a díj

Az Insura.hu tapasztalatai szerint az ügyfelek megértették, hogy a lakásbiztosítás esetében nem feltétlenül a díj a legfontosabb kérdés. A kgfb-vel ellentétben ugyanis itt nagyon sok múlik azon, hogy a választott biztosítónk milyen gyorsan és milyen mértékben fedezi a károkat. Ezt igazolja vissza az, hogy a biztosítási alkusz oldalán kalkuláló ügyfeleknek 

  • csak 47 százaléka választotta végül azt a biztosítót, amely a legalacsonyabb díjat kínálta,
  • a 2. helyen álló biztosítót az ügyfelek ötöde, 
  • a 3. helyen állót 10 százalékuk választotta,
  • míg az ügyfelek fennmaradó része akár magasabb díjú biztosítást is elfogadott azért, hogy az általa legszimpatikusabbnak tartott biztosítóval kösse meg a szerződését.

Ennek ellenére természetesen a mostani kampány is a díjakról szól. Gergely Péter szerint az ugyanarra a lakásra ajánlatot adó biztosítók díja között akár több száz százalékos eltérés is lehet – ezt támasztja alá, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítási indexének adatai szerint 2024 IV. negyedévében a lakásbiztosítások átlagdíja 66 100 forint volt, az Insuránál az első héten megkötött biztosítások átlagdíja 38 600 forint volt. Így még akkor is reális remény van arra, hogy nem kell többet fizetnünk az új biztosításunkért, ha a korábbiaknál sokkal szélesebb kockázatokra nyújt fedezetet az új szerződésünk.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ehhez egyébként nem kell biztosítót váltani: a piaci várakozások szerint az ügyfelek nagyobb része a régi biztosítójánál köt majd számára kedvezőbb díjú vagy/és magasabb fedezetet nyújtó lakásbiztosítást.

Nem feltétlenül kell 2026 tavaszáig várni, ha rosszul döntöttünk

Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányban megkötött lakásbiztosítások egységesen május elsejétől állnak kockázatba, innentől felelnek a bekövetkezett károkért. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor, ha az elkövetkezendő év során a család ingó vagyona valamilyen rendkívül drága, egyedi tárggyal, műszaki eszközzel bővülne, a most megkötött szerződések esetében is van mód arra, hogy a szerződés módosításával ezt az extra vagyontárgyat is biztosítási védelem alá vonjuk. 

Ráadásul – emlékeztet Gergely Péter -,  ha a mostani kampány során az MNB által előzetesen meghatározott kockázati körrel (és kártalanítási szabályokkal) bíró Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást (MFO) választjuk, nem kell újabb egy évet várnunk, ha mégsem vagyunk elégedettek a biztosításunkkal. Az MFO-ra vonatkozó előírások alapján ugyanis az ügyfelek negyedévente jogosultak a korábbi szerződéseket felmondani és új biztosítót választani.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss