Gazdaság

Az űrtechnológia betör a várostervezésbe

Egyéves kutatás-fejlesztési együttműködést követően a magyar Paulinyi & Partners sikeresen zárta az Európai Űrügynökség (ESA) szerződéses partnereként végzett első közös projektjét, amelynek eredményeként megszületett a HeatScape Resolve – egy forradalmian innovatív szolgáltatás, amely műholdas földmegfigyelési adatok és saját fejlesztésű szimulációk segítségével képes megoldást nyújtani városi hőszigethatás okozta kihívásokra. Az úttörő technológia mostanra készen áll a piaci alkalmazásra, és a szakemberek szerint jelentős változást hozhat a városfejlesztés és az ingatlanberuházások világában.

Az Európa legjobb proptech vállalatai között számontartott Paulinyi & Partners Innovations (PPI) évek óta dolgozik az ingatlanfejlesztési folyamatok gyökeres megújításán. Ennek érdekében a vállalat tavaly a városi mikroklímát és az azt befolyásoló hatásokat vizsgálta az ESA szerződéses partnereként. A kutatási mérésekből egyértelműen az derült ki, hogy a városi hőszigethatás Budapesten is valós problémát okoz: ez azt jelenti, hogy akár 5 fokos eltérés is lehet a beépített, illetve a parkos, zöldebb területek között. A PPI azonban nem csak a jelenség feltérképezésére, hanem valós megoldások azonosítására koncentrált. Az így létrehozott komplex szolgáltatás, a HeatScape Resolve a településvezetőknek, a lakosoknak és az ingatlanberuházóknak egyaránt új korszakot nyit a komfortos városi környezet kialakításában.

Városi hőhullámok: Mit tehetünk ellenük?

A globális felmelegedés és az urbanizáció együttes hatásai egyre intenzívebb hőhullámokhoz vezetnek, amelyek különösen a sűrűn beépített városi területeken okoznak kritikus problémákat. Európában a súlyosan érintett területek közé tartozik például a mediterráneum, a Balkán-térség, és Közép-Európa is. A HeatScape Resolve műholdas adatokat és szimulációs modelleket használ, hogy pontosan feltérképezze a hőszigethatást, és célzott, hatékony megoldásokat kínáljon az érintett városokvezetők, ingatlanfejlesztők és döntéshozók számára.

A városi hőszigetek jelensége miatt Közép-Európa nagyvárosaiban – így Budapesten is – akár 5-10°C-kal magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken. A hatás városon belül, akár kerületenként is érezteti hatását, hiszen nagyban függ a területek beépítettségétől. A hőszigethatás érdemben súlyosbítja a hőhullámok hatásait, és növeli azok egészségügyi kockázatát. Az előrejelzések arra mutatnak rá, hogy ha a városok nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, az évszázad végére több mint 2 millió ember kerülhet veszélybe a hőhullámok miatt Európában1.

„A hőhullámokkal szembeni védekezés ma már nem csupán várostervezési kérdés, hanem társadalmi és gazdasági szükségszerűség is. Az volt a célunk, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki, amely lehetőséget ad arra, hogy a városaink fenntarthatóbbak, élhetőbbek és ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben” – mondta el Szivák Béla, a Paulinyi & Partners Innovations ügyvezetője.

Technológiai áttörés az Európai Űrügynökséggel együttműködésben

A Paulinyi & Partners az ESA szerződéses partnereként kezdte meg a HeatScape Resolve fejlesztését, amely során a cég kutatói és mérnökei részletesen elemezték a városi hőszigetek kialakulásának okait. A program során több európai nagyváros, köztük Budapest, illetve lengyel és olasz települések várostervezési folyamatait is vizsgálták, hogy olyan modelleket fejlesszenek ki, amelyek a legkülönbözőbb környezeti feltételek között ugyanolyan megbízhatóan alkalmazhatók.

A szolgáltatás több kulcstényező elemzésével segíti a fenntartható várostervezést. Az albedo-értékek, és az épületek és burkolatok hőtárolási tulajdonságainak vizsgálatával például tudatosabb döntések előkészítésére nyílik lehetőség az anyaghasználat terén.

„A vizsgálatokba olyan faktorokat is bevontunk, mint a városi zöldfelületek és vízfelületek hatása, vagy a városrészt jellemző széldinamikai és benapozási jellemzők – mondta a módszer kapcsán Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője. – Az ESA-val való együttműködésünk lehetővé tette számunkra, hogy műholdas földmegfigyelési adatok segítségével finomhangoljuk a szimulációinkat, és így képesek legyünk minél pontosabb javaslatokat tenni a városi mikroklíma a városlakók érdekeit szolgáló alakítására.”

Ez a megoldás mentheti meg a felforrósodó városokat?

A kutatási program lezárultával a HeatScape Resolve minden téren készen áll a gyakorlati alkalmazásra. Ez önkormányzatoknak, ingatlanportfólió-kezelőknek és várostervezőknek egyaránt segíthet abban, hogy pontosan azonosítsák a problémás területeket, és adatokkal, szakmai érvekkel alátámasztott megoldásokat alkalmazzanak.

Az új szolgáltatással jelentős javulás érhető el a városi komfort és a hőérzet terén. Ezt jól szemlélteti, hogy Budapesten belül a városi hőszigetek akár 6°C-nyi különbségért is felelősek lehetnek, és a megfelelő, adatalapú tervezéssel ez jelentősen csökkenthető lesz a jövőben. A HeatScape Resolve emellett a hűtési- és fűtési igényt is csökkentheti a belvárosi közegben, így az energiahatékonyság javításához és ezzel szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul majd.

„A Paulinyi & Partners elkötelezett amellett, hogy az innovációt a jövőálló, tudatos építészet és a várostervezés szolgálatába állítsa. Büszkék vagyunk rá, hogy az ESA-val együtt olyan tudományos és technológiai hátteret építettünk fel, amely lehetővé teszi, hogy mostantól bármelyik várost segíthessük az adatalapú, fenntartható jövő létrehozásában – tette hozzá Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatója. – A projekt végén több lehetőséget is látunk az esetleges folytatásra, bízunk benne, hogy hamarosan ezekről is beszámolhatunk.”

További információ
A Paulinyi & Partners csoport 2023 decemberétől 2025 januárjáig működött együtt az Európai Űrügynökséggel (ESA) a „Space for Green Construction” pályázat keretében. A magyar szakemberek által végzett kutatás a világűrből nyert földmegfigyelési adatok felhasználására épült, a városi klíma javítása érdekében. A kereskedelmi célú fejlesztési tevékenység az Európai Űrügynökség programjának részeként, és finanszírozása mellett, az ARTES BASS program keretében valósult meg. A közleményben kifejtett nézetek és vélemények nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.

Forrás: Paulinyi & Partners

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! A cikkben partnerünk volt a dunapest.hu. Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztlés innováció nagyváros város

Up Next

A magyaroknak már 12 millió forintos személyi kölcsön sem elég

Don't Miss

Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás

Gazdaság

Mikotoxinnal szennyezett kukorica hasznosítására találtak megoldást a MATE kutatói

Az elmúlt időszakban a klímaváltozás hatására a mind intenzívebben terjedő gombakórokozók (pl. Aspergillus fajok) miatt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.

Ahol nem sikerül a növényvédelem okszerű kivitelezése, ott a gabonákban megengedett határértékeket akár jelentősen meghaladó aflatoxin B1 koncentráció is előfordulhat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói olyan megoldást kerestek az agráriumot sújtó problémára, ami beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársai – egy korábbi MATE proof of concept pályázat eredményei alapján – azt vizsgálták, hogyan lehet azt eredeti funkciója szerint, takarmányként hasznosítani a gombatoxinokkal szennyezett tételeket.

Mint ismeretes, az aflatoxin B1 az egyik legerősebb természetes karcinogén, ami az emberre és a haszonállatokra egyaránt veszélyes, ezért a szennyezett gabonaételeket a továbbiakban sem étkezési, sem takarmányozási célra nem lehet felhasználni, vagyis hulladékká válnak. A MATE kutatói a vizsgálatuk során abból indultak ki, hogy habár a szennyezett termények a klasszikus haszonállatok takarmányozásában tovább nem alkalmazhatók, de egyes, takarmányként is hasznosítható rovarok viszont kifejezetten ellenállóak a toxinnal szemben.

Az intézet kutatói vizsgálataikban a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának segítségével hasznosították az szennyezett kukoricát: toxinos kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet készítettek, amelyet pontyivadékok takarmányozására használták fel.

Az analitikai vizsgálatok alapján a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1 tartalma jóval a vonatkozó szennyezettségi határérték alatt maradt, miközben magas zsír- és fehérjetartalma miatt kiváló takarmány-alapanyagnak bizonyult. A vizsgálat alapján a pontyivadékok etetése során sem az elhullásban, sem a halak méretében nem tapasztaltak releváns különbséget az egyes csoportokban, függetlenül attól, hogy az általuk elfogyasztott rovarlisztet gombatoxinnal szennyezett kukoricán nevelték.

A kutatók nemcsak a takarmány hatékonyságát, hanem a rovarok után visszamaradt maradék (frass) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is elemezték.

A kutatás eredménye azért kiemelkedő, mert a hazai mezőgazdaságot aktuálisan sújtó problémára kínálhat olyan megoldást, amely egyben beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is. A részletes információkat a kísérletekről a Journal of Molecular Sciences c. tudományos szaklapban megjelent cikkben olvashatnak az érdeklődők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

nem mérhető,
nem ellenőrizhető
és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

a hálózat demokratikus működése, és
a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók

Az iO Partners 2025 nyarán végzett online kutatása szerint a különböző korosztályok eltérően látják az ideális irodai munkafeltételeket, ami bizonyos mértékű véleménykülönbséget jelez közöttük.

Noha minden generáció mást tart a hatékony munkavégzés kulcsának, az irodai jelenlét mindhárom korosztály tagjai számára továbbra is értéket képvisel – csak épp teljesen eltérő okok miatt.

A hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták munkahelyi környezetének jellemzőit az iO Partners 2025 júniusában 500 fős mintán végzett kvantitatív online kutatása. A felmérés jól kirajzolódó generációs eltéréseket mutatott az irodai munkakörnyezet megítélésében, és összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés nem az, szükség van-e irodára, hanem az, ki, miért és milyen formában tartja azt nélkülözhetetlennek.

Home office vagy iroda?

A kutatás alapján a magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%) dolgozik valamilyen rendszerességgel otthonról. Az arányokban ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az Y generáció (30–45 évesek) körében a legmagasabb a heti legalább három napot home office-ban dolgozók aránya (41%), szemben az X generációra (45–60 évesek) jellemző 27%-kal.

Az idősebbek közel kétharmada (64%) egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben dolgozik otthonról (ez az arány a Y-oknál 43, a Z-knél 42%), miközben a legfiatalabb, 20-30 éves munkavállalókra a heti 1-2 nap otthoni munka a legjellemzőbb: ez 35 százalékukra igaz.

Hol terem a hatékonyság?

A kutatásban résztvevők 39 százaléka a home-office-t tartotta hatékonyabbnak, míg 20 százalék az irodát, de a korosztályok között itt is érdekes mintázat rajzolódik ki. Az X generációban a legmagasabb azok aránya, akik az irodai munkát tartják eredményesebbnek, míg az otthonról elvégzett munkát az Y generáció tagjai érzik a leginkább hatékonynak. A legifjabb munkavállalók csaknem fele (46%) ugyanakkor akként foglalt állást, hogy mindkét munkatér hasonlóan hatékony.

Milyen a vonzó iroda?

Az talán nem meglepő, hogy a Z generáció digitális bennszülöttként magabiztosan dolgozik távolról, ám a kutatás érdekes tanulsága az, hogy számukra különösen fontos előny a társaság és a munkatársak közelsége, ha az irodában végzett munkáról van szó. Preferenciáik tekintetében kiderült, hogy szívesen dolgoznak modern, közösségi terekben, értékelik az ergonomikus berendezést és a nyitott, együttműködést ösztönző irodai környezetet. A fejlesztések közül a telefonfülkék és a csendes zónák bevezetését támogatják leginkább.

Az Y generáció számára az ideális iroda tekintetében a legfontosabb tényező a jó lokáció és a megközelíthetőség. Ez egyébként a teljes vizsgált mintára igaz, de az Y generáció képviselte legmagasabb arányban (74%) ezt a véleményt. Ők azok, akik az otthoni munkát tartják a leginkább hatékonynak, ugyanakkor az irodát a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszközeként is látják. Az irodai dizájn és a vizuális környezet – beleértve a műalkotásokat és dekorációkat – pozitív hatását is ők értékelik legmagasabban. Sokuk számára az iroda olyan tér, ahol rendezettebben, fókuszáltabban tudnak dolgozni.

Az X generáció tagjai a legkonzervatívabb irodahasználók: 48 százalékuk soha nem dolgozik otthonról. Ők tartják leginkább hatékonynak az irodába való bejárást, elsősorban a napi rutin és a struktúra megtartása miatt. Jóllehet az ideális iroda jellemzői közül náluk is a jó elhelyezkedés és a rövidebb utazási idő a leginkább kiemelt, az újfajta irodai terek vagy fejlesztések kevésbé hatnak rájuk ösztönzőleg.

Lehet hatékony és szerethető az iroda?

Bár a kutatás jól kirajzolja a generációk közötti különbségeket, az eredményekből az is kiderül, hogy minden korosztály számára kialakítható motiváló, inspiráló és a hatékonyságot növelő irodai környezet.

Az iO Partners szakértői szerint a munkatér ma már nemcsak funkcionális kérdés, hanem stratégiai eszköz: a megfelelő környezet nemcsak a meglévő munkatársak elégedettségét és produktivitását növeli, hanem az új tehetségek bevonzásában is versenyelőnyt jelent. Az a vállalat, amely ezekhez az igényekhez tud alkalmazkodni, nemcsak elégedettebb, hanem lojális, elkötelezett dolgozókat is nyer.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!