Gazdaság

Az űrtechnológia betör a várostervezésbe

Egyéves kutatás-fejlesztési együttműködést követően a magyar Paulinyi & Partners sikeresen zárta az Európai Űrügynökség (ESA) szerződéses partnereként végzett első közös projektjét, amelynek eredményeként megszületett a HeatScape Resolve – egy forradalmian innovatív szolgáltatás, amely műholdas földmegfigyelési adatok és saját fejlesztésű szimulációk segítségével képes megoldást nyújtani városi hőszigethatás okozta kihívásokra. Az úttörő technológia mostanra készen áll a piaci alkalmazásra, és a szakemberek szerint jelentős változást hozhat a városfejlesztés és az ingatlanberuházások világában.

Az Európa legjobb proptech vállalatai között számontartott Paulinyi & Partners Innovations (PPI) évek óta dolgozik az ingatlanfejlesztési folyamatok gyökeres megújításán. Ennek érdekében a vállalat tavaly a városi mikroklímát és az azt befolyásoló hatásokat vizsgálta az ESA szerződéses partnereként. A kutatási mérésekből egyértelműen az derült ki, hogy a városi hőszigethatás Budapesten is valós problémát okoz: ez azt jelenti, hogy akár 5 fokos eltérés is lehet a beépített, illetve a parkos, zöldebb területek között. A PPI azonban nem csak a jelenség feltérképezésére, hanem valós megoldások azonosítására koncentrált. Az így létrehozott komplex szolgáltatás, a HeatScape Resolve a településvezetőknek, a lakosoknak és az ingatlanberuházóknak egyaránt új korszakot nyit a komfortos városi környezet kialakításában.

Városi hőhullámok: Mit tehetünk ellenük?

A globális felmelegedés és az urbanizáció együttes hatásai egyre intenzívebb hőhullámokhoz vezetnek, amelyek különösen a sűrűn beépített városi területeken okoznak kritikus problémákat. Európában a súlyosan érintett területek közé tartozik például a mediterráneum, a Balkán-térség, és Közép-Európa is. A HeatScape Resolve műholdas adatokat és szimulációs modelleket használ, hogy pontosan feltérképezze a hőszigethatást, és célzott, hatékony megoldásokat kínáljon az érintett városokvezetők, ingatlanfejlesztők és döntéshozók számára.

A városi hőszigetek jelensége miatt Közép-Európa nagyvárosaiban – így Budapesten is – akár 5-10°C-kal magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken. A hatás városon belül, akár kerületenként is érezteti hatását, hiszen nagyban függ a területek beépítettségétől. A hőszigethatás érdemben súlyosbítja a hőhullámok hatásait, és növeli azok egészségügyi kockázatát. Az előrejelzések arra mutatnak rá, hogy ha a városok nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, az évszázad végére több mint 2 millió ember kerülhet veszélybe a hőhullámok miatt Európában1.

„A hőhullámokkal szembeni védekezés ma már nem csupán várostervezési kérdés, hanem társadalmi és gazdasági szükségszerűség is. Az volt a célunk, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki, amely lehetőséget ad arra, hogy a városaink fenntarthatóbbak, élhetőbbek és ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben” – mondta el Szivák Béla, a Paulinyi & Partners Innovations ügyvezetője.

Technológiai áttörés az Európai Űrügynökséggel együttműködésben

A Paulinyi & Partners az ESA szerződéses partnereként kezdte meg a HeatScape Resolve fejlesztését, amely során a cég kutatói és mérnökei részletesen elemezték a városi hőszigetek kialakulásának okait. A program során több európai nagyváros, köztük Budapest, illetve lengyel és olasz települések várostervezési folyamatait is vizsgálták, hogy olyan modelleket fejlesszenek ki, amelyek a legkülönbözőbb környezeti feltételek között ugyanolyan megbízhatóan alkalmazhatók.

A szolgáltatás több kulcstényező elemzésével segíti a fenntartható várostervezést. Az albedo-értékek, és az épületek és burkolatok hőtárolási tulajdonságainak vizsgálatával például tudatosabb döntések előkészítésére nyílik lehetőség az anyaghasználat terén.

„A vizsgálatokba olyan faktorokat is bevontunk, mint a városi zöldfelületek és vízfelületek hatása, vagy a városrészt jellemző széldinamikai és benapozási jellemzők – mondta a módszer kapcsán Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője. – Az ESA-val való együttműködésünk lehetővé tette számunkra, hogy műholdas földmegfigyelési adatok segítségével finomhangoljuk a szimulációinkat, és így képesek legyünk minél pontosabb javaslatokat tenni a városi mikroklíma a városlakók érdekeit szolgáló alakítására.”

Ez a megoldás mentheti meg a felforrósodó városokat?

A kutatási program lezárultával a HeatScape Resolve minden téren készen áll a gyakorlati alkalmazásra. Ez önkormányzatoknak, ingatlanportfólió-kezelőknek és várostervezőknek egyaránt segíthet abban, hogy pontosan azonosítsák a problémás területeket, és adatokkal, szakmai érvekkel alátámasztott megoldásokat alkalmazzanak.

Az új szolgáltatással jelentős javulás érhető el a városi komfort és a hőérzet terén. Ezt jól szemlélteti, hogy Budapesten belül a városi hőszigetek akár 6°C-nyi különbségért is felelősek lehetnek, és a megfelelő, adatalapú tervezéssel ez jelentősen csökkenthető lesz a jövőben. A HeatScape Resolve emellett a hűtési- és fűtési igényt is csökkentheti a belvárosi közegben, így az energiahatékonyság javításához és ezzel szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul majd.

„A Paulinyi & Partners elkötelezett amellett, hogy az innovációt a jövőálló, tudatos építészet és a várostervezés szolgálatába állítsa. Büszkék vagyunk rá, hogy az ESA-val együtt olyan tudományos és technológiai hátteret építettünk fel, amely lehetővé teszi, hogy mostantól bármelyik várost segíthessük az adatalapú, fenntartható jövő létrehozásában – tette hozzá Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatója. – A projekt végén több lehetőséget is látunk az esetleges folytatásra, bízunk benne, hogy hamarosan ezekről is beszámolhatunk.”

További információ
A Paulinyi & Partners csoport 2023 decemberétől 2025 januárjáig működött együtt az Európai Űrügynökséggel (ESA) a „Space for Green Construction” pályázat keretében. A magyar szakemberek által végzett kutatás a világűrből nyert földmegfigyelési adatok felhasználására épült, a városi klíma javítása érdekében. A kereskedelmi célú fejlesztési tevékenység az Európai Űrügynökség programjának részeként, és finanszírozása mellett, az ARTES BASS program keretében valósult meg. A közleményben kifejtett nézetek és vélemények nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.

Forrás: Paulinyi & Partners

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! A cikkben partnerünk volt a dunapest.hu. Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztlés innováció nagyváros város

Up Next

A magyaroknak már 12 millió forintos személyi kölcsön sem elég

Don't Miss

Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.

Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!