Connect with us

Gazdaság

Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.”

– mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést.  Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint.  Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.

Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek. A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss