Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Soha ennyi pénz nem hevert még parlagon a lakosságnál

Rekordszintre, 11 200 milliárd forint fölé ugrott februárra a lakossági számlákon lévő folyószámlabetétek állománya, vagyis tovább nő a lekötés nélküli pénzek mennyisége a lakosságnál.

Mindez annak ellenére van így, hogy már a klasszikus lekötött betéteknél is akadnak versenyképes kamatokat kínáló konstrukciók a bankoknál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Korábban soha nem látott szintre, 11 238,8 milliárd forintra emelkedett februárra a lakosságnál lévő látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ami éves összevetésben több mint 16 százalékos növekedés a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

„Ennek nyomán a teljes lakossági betétállomány több mint 84 százaléka már lekötés nélkül pihen a folyószámlákon, amire szintén nem akadt eddig példa”

– hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: a megugrásban nyilvánvalóan meghatározó szerepük lehet a lakossági állampapírok kamatkifizetéseinek is, amelyek az első negyedévben több száz milliárd forinttal dobhatták meg a kimutatott állományt.

„Ezzel együtt ekkora mennyiségű pihenő pénz még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági számlákon lévő összeg jelentős része napi kiadásokat szolgál”

– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: arra is számítani lehet, hogy ekkora mennyiségű szabad pénz nem marad tartósan a lakossági számlákon, előbb-utóbb helyet keres majd magának.

Már léteznek versenyképes lekötött betéti ajánlatok 

Gergely Péter szerint bizonyos szempontból érthető, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedett a folyószámlabetétek mennyisége és aránya a lakosságnál, hiszen a lekötött betéti kamatok hosszú ideig nulla és egy százalék között mozogtak.

Mára viszont – hívta fel a figyelmet – megváltozott a helyzet, és a különböző befektetési alapok – illetve a lakossági állampapírok – mellett a lekötött betéteknél is találni versenyképes kamatot kínáló konstrukciókat, igaz, a BiztosDöntés.hu lekötött forintbetét kalkulátora szerint a jó kamatokhoz többnyire bizonyos feltételeket is teljesíteni kell.

A Gránit Bank eBank nevű konstrukciójánál most évi 6,5 százalék az akciós kamat: a betét futamideje három hónap, a leköthető összeg pedig minimum 50 ezer, legfeljebb 30 millió forint lehet. Az eBank betétnél az akciós kamat feltétele ugyanakkor, hogy friss megtakarítást helyezzen el az ügyfél, és – ahogy ez a konstrukció nevéből is sejthető – rendelkezzen aktivált mobilbankkal a pénzintézetnél, és havonta legalább 400 ezer forint jóváírás érkezzen a számlájára.

A Gránit Bank a rövid lejáratú forintbetéti konstrukciók között szintén kínálatban tartja a KamatMax betétjét, ahol a futamidő hat hónap, az elérhető éves kamat pedig 5 százalék. Itt az a feltétel, hogy az ügyfél a futamidő alatt havonta legalább 20 ezer forintért – vagyis összesen 120 ezer forintért – vásároljon a Gránit Bank által kibocsátott kártyával.

A MagNet Banknál a Prizma betéttel lehet kedvező éves kamatokat elérni. Ennél a konstrukciónál több futamidő is létezik: a legmagasabb, évi 6,62 százalékos kamatot a három hónapos lejáratnál lehet elérni, míg a hat hónapos futamidőnél évi 6,45, a 12 hónaposnál pedig 4,61 százalékos az elérhető éves kamat. Itt a legkisebb leköthető összeg 500 ezer forint, ami kizárólag új forrás lehet.

Az OTP Bank Prémium Forint Betétjénél most 6 százalékos az éves kamat – itt a lejárat egyébként hat hónapos –, viszont ebbe a konstrukcióba kizárólag azok az ügyfelek helyezhetik el megtakarításaikat, akik rendelkeznek lakossági Bázis Számlával, amihez Prémium Next szolgáltatás is kapcsolódik.

Visszatértek a kombinált betétek, két számjegyű is lehet az éves kamat

Két pénzintézet a befektetési jegyekkel kombinált betéteket is visszahozta a kínálatba: ezek lényege, hogy az elhelyezett pénznek csak egy része kerül lekötött betétbe, a másik részt a pénzintézet által forgalmazott valamelyik alap befektetési jegyeiben lehet elhelyezni. A betéti rész kamata ezeknél a konstrukcióknál nagyon vonzó, a befektetési rész hozama viszont már a kiválasztott alap teljesítményén múlik.

A CIB Bank CIB Tandem megtakarítás nevű kombinált betétjénél a betéti részbe egyharmad, míg a befektetési részbe kétharmad része kerül az elhelyezett összegnek. A betéti rész futamideje 3 hónap, a legkisebb, itt elhelyezhető összeg pedig százezer forint. A betéti részre fizetett kamat ennél a konstrukciónál alapesetben évi 7 százalék, ám a prémiumbanki (Magnifica néven futó) szolgáltatásra jogosult ügyfeleknek évi 10 százalékos kamatot kínál a pénzintézet.

A Gránit Bank Hozampáros néven futó betétjénél 4 hónapos futamidőre lehet lekötni a betéti részben elhelyezett pénzt, szintén igen attraktív, évi 8 százalékos kamat mellett. Ennél a terméknél fele-fele részben oszlik meg a betéti részben és a Gránit befektetési jegyekben elhelyezett összeg, amelynek el kell érnie a 200-200 ezer forintot. Fontos feltétel viszont, hogy ez a konstrukció csak a pénzintézethez frissen behozott pénzzel vehető igénybe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss