Gazdaság
Soha ennyi pénz nem hevert még parlagon a lakosságnál
Rekordszintre, 11 200 milliárd forint fölé ugrott februárra a lakossági számlákon lévő folyószámlabetétek állománya, vagyis tovább nő a lekötés nélküli pénzek mennyisége a lakosságnál.
Mindez annak ellenére van így, hogy már a klasszikus lekötött betéteknél is akadnak versenyképes kamatokat kínáló konstrukciók a bankoknál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Korábban soha nem látott szintre, 11 238,8 milliárd forintra emelkedett februárra a lakosságnál lévő látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ami éves összevetésben több mint 16 százalékos növekedés a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
„Ennek nyomán a teljes lakossági betétállomány több mint 84 százaléka már lekötés nélkül pihen a folyószámlákon, amire szintén nem akadt eddig példa”
– hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette: a megugrásban nyilvánvalóan meghatározó szerepük lehet a lakossági állampapírok kamatkifizetéseinek is, amelyek az első negyedévben több száz milliárd forinttal dobhatták meg a kimutatott állományt.
„Ezzel együtt ekkora mennyiségű pihenő pénz még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági számlákon lévő összeg jelentős része napi kiadásokat szolgál”
– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: arra is számítani lehet, hogy ekkora mennyiségű szabad pénz nem marad tartósan a lakossági számlákon, előbb-utóbb helyet keres majd magának.
Már léteznek versenyképes lekötött betéti ajánlatok
Gergely Péter szerint bizonyos szempontból érthető, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedett a folyószámlabetétek mennyisége és aránya a lakosságnál, hiszen a lekötött betéti kamatok hosszú ideig nulla és egy százalék között mozogtak.
Mára viszont – hívta fel a figyelmet – megváltozott a helyzet, és a különböző befektetési alapok – illetve a lakossági állampapírok – mellett a lekötött betéteknél is találni versenyképes kamatot kínáló konstrukciókat, igaz, a BiztosDöntés.hu lekötött forintbetét kalkulátora szerint a jó kamatokhoz többnyire bizonyos feltételeket is teljesíteni kell.
A Gránit Bank eBank nevű konstrukciójánál most évi 6,5 százalék az akciós kamat: a betét futamideje három hónap, a leköthető összeg pedig minimum 50 ezer, legfeljebb 30 millió forint lehet. Az eBank betétnél az akciós kamat feltétele ugyanakkor, hogy friss megtakarítást helyezzen el az ügyfél, és – ahogy ez a konstrukció nevéből is sejthető – rendelkezzen aktivált mobilbankkal a pénzintézetnél, és havonta legalább 400 ezer forint jóváírás érkezzen a számlájára.
A Gránit Bank a rövid lejáratú forintbetéti konstrukciók között szintén kínálatban tartja a KamatMax betétjét, ahol a futamidő hat hónap, az elérhető éves kamat pedig 5 százalék. Itt az a feltétel, hogy az ügyfél a futamidő alatt havonta legalább 20 ezer forintért – vagyis összesen 120 ezer forintért – vásároljon a Gránit Bank által kibocsátott kártyával.
A MagNet Banknál a Prizma betéttel lehet kedvező éves kamatokat elérni. Ennél a konstrukciónál több futamidő is létezik: a legmagasabb, évi 6,62 százalékos kamatot a három hónapos lejáratnál lehet elérni, míg a hat hónapos futamidőnél évi 6,45, a 12 hónaposnál pedig 4,61 százalékos az elérhető éves kamat. Itt a legkisebb leköthető összeg 500 ezer forint, ami kizárólag új forrás lehet.
Az OTP Bank Prémium Forint Betétjénél most 6 százalékos az éves kamat – itt a lejárat egyébként hat hónapos –, viszont ebbe a konstrukcióba kizárólag azok az ügyfelek helyezhetik el megtakarításaikat, akik rendelkeznek lakossági Bázis Számlával, amihez Prémium Next szolgáltatás is kapcsolódik.
Visszatértek a kombinált betétek, két számjegyű is lehet az éves kamat
Két pénzintézet a befektetési jegyekkel kombinált betéteket is visszahozta a kínálatba: ezek lényege, hogy az elhelyezett pénznek csak egy része kerül lekötött betétbe, a másik részt a pénzintézet által forgalmazott valamelyik alap befektetési jegyeiben lehet elhelyezni. A betéti rész kamata ezeknél a konstrukcióknál nagyon vonzó, a befektetési rész hozama viszont már a kiválasztott alap teljesítményén múlik.
A CIB Bank CIB Tandem megtakarítás nevű kombinált betétjénél a betéti részbe egyharmad, míg a befektetési részbe kétharmad része kerül az elhelyezett összegnek. A betéti rész futamideje 3 hónap, a legkisebb, itt elhelyezhető összeg pedig százezer forint. A betéti részre fizetett kamat ennél a konstrukciónál alapesetben évi 7 százalék, ám a prémiumbanki (Magnifica néven futó) szolgáltatásra jogosult ügyfeleknek évi 10 százalékos kamatot kínál a pénzintézet.
A Gránit Bank Hozampáros néven futó betétjénél 4 hónapos futamidőre lehet lekötni a betéti részben elhelyezett pénzt, szintén igen attraktív, évi 8 százalékos kamat mellett. Ennél a terméknél fele-fele részben oszlik meg a betéti részben és a Gránit befektetési jegyekben elhelyezett összeg, amelynek el kell érnie a 200-200 ezer forintot. Fontos feltétel viszont, hogy ez a konstrukció csak a pénzintézethez frissen behozott pénzzel vehető igénybe.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság5 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra