A vezetőknek új gondolkodásmódra van szükségük ahhoz, hogy a bizonytalanságból és az új típusú munkahelyi feszültségekből előnyt kovácsoljanak.

A mai, egyre gyorsabban változó világban már nem működnek a kivárásra épülő stratégiák vagy a kizárólag pénzügyi eredményekre fókuszáló szemlélet. A Deloitte szakértői szerint ehelyett a döntéshozatal során egyensúlyt kell teremteni az üzleti és emberi szempontok között – ezek ugyanis kölcsönösen erősíthetik egymást.

A szervezetek és a munkavállalók közötti feszültségek várhatóan fokozódni fognak, amiben a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése is szerepet játszik. A vezetőknek emiatt olyan döntéshozatali megközelítést kell alkalmazniuk, aminek középpontjában az emberi teljesítmény áll, pontosabban az üzleti és emberi eredmények egyensúlya. A Deloitte legfrissebb Globális Humán Erőforrás Trendek 2025 tanulmányában három kulcsdimenziót (munka, munkaerő, szervezet és kultúra) vizsgáltak. A szakértők szerint mindhárom területen olyan feszültségek azonosíthatóak, amelyeket a szervezetek megfelelő megközelítéssel potenciális lehetőségekké alakíthatnak.

„A tavalyi felmérésünk eredményei azt mutatták, hogy növekszik a feszültség az üzleti és emberi szempontok között. Az idei válaszok alapján ezek összehangolása sem megy egyik napról a másikra. A felmérésben résztvevő szervezetek mindössze 6 százaléka tett érdemi lépéseket annak érdekében, hogy beépítse stratégiájukba az emberközpontú értékteremtést. Sokan továbbra is csak a gyors üzleti eredmények elérésére koncentrálnak, háttérbe szorítva a hosszú távon jelentkező emberi eredményeket, pedig ezek nem egymást kizáró tényezők. Az üzleti és emberi szempontok együttes figyelembevétele hozhat valódi és hosszú távon fenntartható eredményt”

– mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A vezetők szerepe és kihívásai: A vezetők ma olyan, egymással ellentétes kihívásokkal néznek szembe, mint a pénzügyi elvárások rövid távú teljesítése és a hosszú távú stratégiai célok elérésének biztosítása. Emellett az AI térnyerése is újfajta kihívásokat teremt. A vezetőknek bizalmat kell építeniük és csapataikat is fel kell készíteniük a mesterséges intelligenciával való együttműködésre, ugyanis a vezetés célja ma is az, hogy másokkal együttműködve, az emberi teljesítményt kiaknázva teremtsen értéket.

Döntéshozatal a bizonytalanságban: A bizonytalan környezet fegyelmezett, adatvezérelt döntéshozatalt követel. A jó döntésekhez elengedhetetlen releváns adatok használata, az érintettek bevonása, de nem a konszenzus kedvéért, hanem a megalapozott döntések érdekében. Fontos, hogy a döntési jogkörök ott legyenek, ahol valódi tapasztalat van – például az AI integrációját érintő kérdésekben.

A stabilitás és agilitás egyensúlya: A munkavállalók stabilitásra vágynak, a szervezetek viszont agilitásra törekednek. Az új munkamodell kialakítása akkor lehet sikeres, ha lehetőséget teremt mindkettőre – például úgy, hogy időt biztosítanak a munkavállalóknak a valóban értékteremtő feladatokra, és csökkentik a felesleges terheket.

Együttműködés a mesterséges intelligenciával: Az AI térnyerése megköveteli, hogy a szervezetek újragondolják a munkavállalói értékajánlatukat. Az emberek már nemcsak munkát keresnek, hanem olyan környezetet, ahol együtt fejlődhetnek a technológiával. Fontos felismerni, hogy a mesterséges intelligencia nem az emberek helyére lép, hanem kiegészíti a humán képességeket.

Egy másik probléma a tapasztalati szakadék. Sok új belépő nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal, miközben a belépő szintű lehetőségek is szűkülnek. Ennek áthidalására a munkáltatók, álláskeresők és oktatási intézmények részéről is új szemléletre van szükség.

Technológia, az új értékalap

A technológiai beruházásokat már nemcsak hatékonysági szempontok alapján kell értékelni, hanem figyelembe kell venni azok hatását az emberi teljesítményre is. Az új technológiai döntésekhez új mérési és értékelési rendszerekre van szükség, amelyek összhangban vannak az üzleti és emberi célokkal.

Teljesítmény és motiváció

A dolgozók motivációjának megértése kulcsfontosságú a teljesítmény felszabadításához. A marketing már régóta alkalmazza a motivációközpontú megközelítést – a HR-nek is érdemes ezt követnie. Ugyanakkor a hagyományos teljesítménymenedzsment nem elegendő. Nem várható el, hogy egyetlen folyamat oldjon meg minden emberi teljesítménnyel kapcsolatos kérdést. Ehelyett rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség.

„A szervezetek egyre több feszültséggel néznek szembe, de fontos felismerni, hogy ezek nem problémák, hanem lehetőségek. Az üzleti és emberi szempontokat egyensúlyban tartó vezetés képes ezekből előnyt kovácsolni. Ehhez viszont új gondolkodásmódra, bátor döntésekre, rendszerszintű változtatásokra és a mesterséges intelligencia aktív integrálására van szükség. A siker kulcsa az, hogy a vezetők, hosszú távon is fenntartható módon tudjanak egyensúlyt teremteni a nyereség és az emberi érték között”

– összegezte Dankó Nóra, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának szenior tanácsadója.

A teljes Globális Humán Erőforrás Trendek 2025 tanulmány letölthető a Deloitte weboldaláról: https://www2.deloitte.com/content/dam/insights/articles/glob187692_global-human-capital-trends/DI_2025-Global-Human-Capital-Trends.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!