A bizalmi vagyonkezelés – Átfogó útmutató a vagyontervezés leghatékonyabb eszközéről

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) magyarországi bevezetése óta eltelt közel tíz évben a hazai vagyontervezési gyakorlat egyik meghatározó és legszélesebb körben alkalmazott eszközévé nőtte ki magát. Ezt mindenekelőtt az itthon kialakított, rendkívül rugalmas jogszabályi környezet tette lehetővé. Különösen fontos, hogy eseti jelleggel lényegében bárki elláthat bizalmi vagyonkezelési feladatokat, ami ezt a vagyontervezési konstrukciót mindenki számára könnyen és alacsony költséggel igénybe vehetővé teszi.

A vagyontervezés keretében magánszemélyek és gazdálkodó szervek egyaránt hatékony megoldást találhatnak vagyonuk gazdasági és személyes kockázatokkal szembeni védelmére. Egyes vagyontervezési eszközök arra is lehetőséget adnak, hogy a magánszemélyek a tulajdonukban lévő társasági részesedéseket és más vagyontárgyakat az öröklési jog kötöttségeitől függetlenül, rugalmasabban juttassák a következő generáció kezébe.

2. A bizalmi vagyonkezelés lényege és struktúrája

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének lényege, hogy a vagyonrendelő – ingyenesen – vagyonát vagy annak meghatározott részét átruházza egy másik jogalanyra, a vagyonkezelőre. A felek között megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő ezt követően az átadott vagyon tekintetében a tulajdonosi jogosítványok összességét gyakorolja: gondoskodik a vagyon kezeléséről, és azt – a hozamokkal együtt – a szerződésben megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció alapvetően egy háromszereplős jogügylet, amelynek résztvevői a következők:

• a vagyonrendelő – aki a vagyontárgyakat átadja;
• a vagyonkezelő – aki a vagyont a szerződéses feltételrendszernek megfelelően kezeli;
• a kedvezményezett – aki a kezelt vagyon hozamából, illetve adott esetben magából a vagyonból részesedésre jogosult.

Az átruházott, ún. kezelt vagyon mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától jogilag teljes mértékben elválik, így védve van mindkét fél hitelezőinek és egyéb kockázatainak hatásaitól. Az átadott vagyon ezenfelül a vagyonkezelő által esetleg kezelt egyéb vagyontömegektől is elkülönítve tartandó.

A bizalmi vagyonkezelésbe bevonható vagyontárgyak köre rendkívül széles: társasági részesedés, pénzügyi befektetések, készpénz, műkincs és ingatlan egyaránt átadható – a vagyonrendelő vagyonának egy körülhatárolt részétől akár annak teljes egészéig.

3. A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

3.1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kiindulópontja és alapvető szereplője. Széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vagyonkezelési feltételek meghatározása és jövőbeni módosítása terén – ideértve például a kedvezményezetti kör megváltoztatását vagy új vagyonkezelő kijelölését is. A vagyonkezelési szerződés hatályának fennállása alatt a vagyonrendelő bármikor jogosult újabb vagyontárgyakat is a bvk körébe vonni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése önmagában nem szünteti meg. Mindazonáltal célszerű ezekre az esetekre a vagyonkezelési szerződésben előre felkészülni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelői jogosítványok gyakorlását halála esetére egy általa megjelölt más személyre ruházza. Alternatív megoldásként indokolt lehet protektor kijelölése is.

A protektor felhatalmazást kaphat arra, hogy a vagyonrendelő halálát követően megjelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlásának és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésének átvételére jogosult. Ez a személy lehet a vagyonrendelő közeli hozzátartozója, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamely kedvezményezettje, de akár tőlük teljesen független harmadik személy is. A vagyonrendelő az érintett jogok és kötelezettségek tartalmát és terjedelmét szintén korlátozhatja.

3.2. A vagyonkezelő

Vagyonkezelő egyaránt lehet természetes személy és jogi személy. A magyar jog egyik különlegessége, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye nem szükségszerűen különül el egymástól: a vagyonrendelő önmagát, illetve az általa alapított gazdasági társaságot is kijelölheti bizalmi vagyonkezelőként. E megoldás előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felett a vagyonrendelő közvetlen irányítása fennmarad.

Családi vagyonkezelési struktúrákban bevett megoldás egy erre a célra alapított vagyonkezelő társaság – jellemzően korlátolt felelősségű társaság – létrehozása, amely a családtagoktól érkező, vagy a családtagok érdekében átadott vagyont kezeli. Lényeges, hogy egyes esetekben – egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén – a vagyonkezelői tevékenység a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül is folytatható.

A vagyonkezelő feladatköre kiterjed a kezelt vagyon tulajdonosi szemléletű, gondos kezelésére, a számviteli nyilvántartások és könyvelés naprakészen tartására, a hozamok kifizetésére, valamint a vagyon kedvezményezetteknek a vagyonkezelési szerződéssel összhangban történő kiadására. A vagyonkezelőt minden döntése meghozatalakor a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartása kötelezi.

A vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg számára elkülönített, önálló folyószámlát és értékpapírszámlát köteles nyitni, és az általa kezelt vagyontömegről önálló könyvelést kell vezetnie.

3.3. A kedvezményezettek

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges gazdasági haszonélvezői a kedvezményezettek. A jogszabály nem állapít meg szűkítő feltételeket arra nézve, hogy ki tölthet be kedvezményezetti pozíciót. A vagyonrendelők jellemzően saját szűkebb családi körüket – házastársat, gyermekeket, unokákat – jelölik meg kedvezményezettként, ugyanakkor maga a vagyonrendelő is minősülhet kedvezményezettnek.

A kedvezményezetti jogosultság feltételekhez köthető – ilyen lehet például egy meghatározott életkor elérése –, és a kedvezményezetti kör személyek körülírásával is kijelölhető: ez azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményezetté váljon olyan személy is, aki a vagyonrendelés időpontjában még nem él (mint például egy jövőben születendő unoka). A kedvezményezetti kifizetések mértékét, ütemezését és feltételeit a vagyonrendelő határozza meg.

A vagyonkezelő egy naptári éven belül akár több alkalommal is teljesíthet kifizetést a kedvezményezetteknek, ehhez azonban a vagyontömegnek minden egyes kifizetés előtt közbenső mérleget kell készítenie.

4. A bvk-val elérhető célok és előnyök

4.1. Hagyatéki és házassági vagyontervezés

A vagyonrendelő halálát követően a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét, ezért a bvk alapításával egyaránt elkerülhető a Ptk. kötöttségekkel teli öröklési jogi rendszerének alkalmazása – ideértve különösen a kötelesrész kiadásának kötelezettségét –, és a hagyatéki eljárás adminisztratív terhe is. A bvk-ba vont vagyon kedvezményezetti felosztásáról kizárólag a vagyonrendelő dönthet, annak feltételeit saját belátása szerint határozhatja meg.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi életkorhoz, meghatározott eseményhez, teljesítményhez vagy más objektív feltételhez kötött kifizetések kikötését, de akár életjáradék-jellegű juttatások folyósítását is. A bvk egyúttal funkcionálisan kiválthatja mind a házassági vagyonjogi szerződést, mind a végrendeletet. Amennyiben a vagyonrendelést követően tíz év eltelik, a vagyonrendelő örökösei a kötelesrészi igény alapján sem kérdőjelezhetik meg a bvk létrehozatalának érvényességét.

4.2. Társasági vagyonok és a családi vagyon egyben tartása

A bizalmi vagyonkezelési struktúra hatékony eszköz a társaságirányítás egységességének és a társasági vagyon összetartásának biztosítására a tulajdonos halálát követő időszakban is, megelőzve ezzel a tulajdonosi részesedések szétaprózódását. A vagyontárgyak és az érintett cégcsoportok feletti irányítás a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, megszakítás nélkül fenntartható – szemben azzal a helyzettel, amelyet egy bizonytalan kimenetelű és sok esetben elhúzódó hagyatéki eljárás idézhet elő.

4.3. Vagyonvédelem

Mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, a bvk-struktúra alapítása hatékony védelmet nyújthat a vagyonrendelővel szemben esetlegesen felmerülő igényekkel és követelésekkel szemben. A bvk-ban elhelyezett vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő személyes vagyonától, és arra a vagyonrendelő személyes felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető. Mivel azonban az átadott vagyonelemek a vagyonkezelő saját vagyonába sem olvadnak bele, a kezelt vagyon a vagyonkezelő kockázataitól is mentes marad.

4.4. Adózási előnyök

A bizalmi vagyonkezelési struktúra különösen alkalmas pénzügyi befektetések – értékpapírok, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök – hatékony kezelésére. Az adózási szempontból legjelentősebb előnyök a következők:

• A vagyonkezelésbe való átadás maga adómentes. Az átadás pillanatában a vagyontárgyak – így különösen a társasági üzletrészek – adómentesen felértékelhetők piaci értékükre, ami a későbbi értékesítés adóterheit érdemben csökkentheti, illetve megszüntetheti.
• Amennyiben a bvk kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál – mint például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség –, azt társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
• A bvk tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat; az így elhelyezett befektetések hozama öt év elteltével adómentesen folyósítható a kedvezményezetteknek.
• A kezelt vagyon közeli hozzátartozó kedvezményezett részére való kiadása illetékmentes.
• Fontos megkülönböztetés, hogy míg a vagyon hozamából teljesített kifizetések adókötelezettséget keletkeztetnek, addig az eredeti, befektetett vagyon – a tőkerész – visszaadása nem jár adófizetési kötelezettséggel.

5. A bizalmi vagyonkezelés rugalmassága

A bvk egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a kivételesen rugalmas kialakíthatóság és módosíthatóság, amelynek főbb megnyilvánulásai az alábbiak:

• A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, így a vagyon irányítása a vagyonrendelő kezében marad. A vagyonkezelő személye a vagyonrendelő, illetve az általa erre felhatalmazott személy döntése alapján bármikor megváltoztatható.
• A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalma bármikor módosítható: a kedvezményezetti kör bővíthető vagy szűkíthető, és a vagyonnak a kedvezményezettek közötti megosztási arányai is megváltoztathatók.
• A bvk-ra bármikor újabb vagyonelemek ruházhatók át – akár visszamenőlegesen, a vagyonrendelő halálának napjára is.
• A bvk kizárólag a vagyonrendelő halálának esetére is megalapítható, lehetővé téve ezzel a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hagyatéki eljárás kiváltását.
• A bvk létrehozatala és fenntartása nem jár aránytalanul magas költségekkel, a struktúra felállítása akár néhány héten belül megtörténhet. Ehhez csatlakozik az MNB általi nyilvántartásbavétel, amely további kb. egy hónapot vesz igénybe.
• A vagyonrendelő protektort is kijelölhet – például arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válik, vagy meghal –, aki jogosult a vagyonkezelő tevékenységét felügyelni és ellenőrzés alatt tartani.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a hazai vagyontervezési jog egyik legsokoldalúbb és legösszetettebb konstrukciója, amely egyidejűleg képes megfelelni az öröklésjogi, vagyonvédelmi és adójogi célkitűzéseknek. A jogintézmény rugalmasságát mindenekelőtt az biztosítja, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, a szerződéses feltételrendszer a jogviszony fennállása alatt szabadon módosítható, és a kedvezményezetti kör – akár jövőbeni személyekre kiterjedően is – bármikor újradefiniálható. A bvk egyaránt alkalmazható generációváltási, vagyonvédelmi és adóoptimalizálási célokra, miközben a hagyatéki eljárás elkerülésével a vagyon feletti irányítás folyamatossága is biztosítható. E széleskörű alkalmazhatóság azonban egyúttal összetett jogi és adójogi megfontolásokat is igényel, amelyek körültekintő, egyedi tervezést tesznek szükségessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!