Gazdaság
Már a magyar közigazgatásban is fontos az emberközpontú tervezés – Tízéves a Service Design Day
A tíz éve még szűk szakmai körben ismert szolgáltatástervezés mára a vállalatok mellett az állami és önkormányzati szolgáltatások fejlesztésében is megjelent.
A szemlélet térnyerését jelzi, hogy az október 14–15-én megrendezett jubileumi Service Design Day konferencián kormányzati és önkormányzati szakemberek is bemutatják, hogyan alkalmazható az emberközpontú tervezés a közszolgáltatások megújításában. A kétnapos rendezvényre kétezer résztvevőt várnak.
A magyar kulturális örökség szélesebb körű hozzáférhetővé tétele, a városi közszolgáltatások fejlesztése és a közigazgatás ügyfélközpontú működése is napirendre kerül a tizedik Service Design Day konferencián. A programban kormányzati és önkormányzati szakemberek mutatják be az emberközpontú tervezés közszolgáltatási alkalmazásának lehetőségeit.
A szolgáltatástervezés közigazgatási alkalmazásáról külön kerekasztal-beszélgetést is rendeznek. A programban emberközpontú tervezésért felelős közigazgatási szakemberek és tanácsadók vitatják meg, hogyan tehetők egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá a közszolgáltatások. A beszélgetés arra is keresi a választ, hogy a közigazgatásban megjelenő új tervezési szemlélet, milyen érzékelhető változásokat hoz az állampolgárok mindennapjaiban.
Az AI korában felértékelődik az emberközpontú tervezés
Az emberközpontú tervezés térnyerése mögött az a felismerés áll, hogy a szolgáltatások minőségét nem kizárólag a technológia fejlettsége vagy a működés hatékonysága határozza meg, hanem az is, mennyire felelnek meg az azokat használó emberek tényleges igényeinek. Ez a megközelítés az üzleti életben az ügyfélélmény és a versenyképesség javítását, a közszolgáltatásokban pedig az egyszerűbb ügyintézést, a jobb hozzáférhetőséget és az állampolgári elégedettség növelését szolgálhatja.
A mesterséges intelligencia térnyerésével tovább növekszik az emberközpontú tervezés jelentősége. Az AI egyre több feladatot képes automatizálni, miközben átalakítja a munkavégzést, az üzleti modelleket és a szolgáltatások működését. A technológiai fejlődés ugyanakkor társadalmi kihívásokat is felvet: hogyan biztosítható a digitális szolgáltatások széles körű hozzáférhetősége, miként kerülhető el egyes társadalmi csoportok kizárása, és hogyan őrizhető meg az emberi szempontok érvényesülése az automatizált rendszerekben? Ezekre a kérdésekre az emberközpontú tervezés is választ keres.
Tíz év alatt a designszakmán túlra jutott a service design
„Amikor tíz évvel ezelőtt elindítottuk a Service Design Day-t, az emberközpontú tervezés még egy viszonylag szűk szakmai közösség ügye volt. Ma már vállalatvezetők, technológiai szakemberek és állami döntéshozók is foglalkoznak vele. Ez jól mutatja, hogy a service design túllépett a designszakma határain. A mesterséges intelligencia korában pedig még fontosabbá válik, hogy ne csak azt vizsgáljuk, mit tudunk technológiailag megvalósítani, hanem azt is, mire van valóban szükségük az embereknek”
– mondta Káli György, az esemény alapító-főszervezője.
A 2017-ben indult Service Design Day az elmúlt tíz évben a hazai szolgáltatástervezési és üzleti innovációs közösség meghatározó találkozóhelyévé vált. A kezdetben elsősorban a design, a UX és a digitális termékfejlesztés szakembereit megszólító rendezvény ma már a marketing, a szervezetfejlesztés, a technológia, az üzleti vezetés és a közigazgatás képviselőit is összekapcsolja.
Hogyan maradhat értékes a szakértelem az AI korában?
A jubileumi konferencia programja ezt a kiszélesedett szerepet tükrözi. Az október 14-i Vibe Conference a mesterséges intelligencia üzleti és szakmai következményeivel, valamint a tudásalapú szakmák jövőjével foglalkozik. A központi kérdés, hogyan maradhatnak értékesek a szakemberek és a tudásalapú szolgáltatók egy olyan világban, ahol az AI egyre több feladatot képes gyorsabban és olcsóbban elvégezni. A program többek között az ember–AI együttműködés új modelljeit, a tudásintenzív szakmák átalakulását, az értékalapú árazást és a fiatal szakemberek megváltozó szerepét vizsgálja.
A tematika kialakításában szerepet játszott Radó Mátyás Tudásüzlet című könyve is, amely a konferencián mutatkozik be. A kötethez kapcsolódó szakmai programok azt vizsgálják, hogyan változik a szakértelem értéke és a tanácsadói szolgáltatások üzleti modellje a mesterséges intelligencia hatására.
Október 15-én a Service Design Day programja a szolgáltatásfejlesztés, az ügyfélélmény, a digitális innováció és a szervezetfejlesztés gyakorlati kérdéseire összpontosít. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett interaktív workshopokon is részt vehetnek az érdeklődők, ahol szakértők segítségével dolgozhatnak aktuális üzleti és tervezési problémákon.
A tizedik Service Design Day konferenciát 2026. október 14–15-én rendezik meg a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU). A szervezők a kétnapos eseményre mintegy kétezer résztvevőt várnak. A részletes program és a részvételi feltételek a konferencia honlapján, a https://servicedesignconf.com/ címen érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!