Ipar

Félelmetes robotot kaphat a kínai hadsereg

A külseje miatt „mechanikus jaknak” nevezett négylábú több mint másfél mázsányi terhet képes cipelni olyan helyeken is, ahol a folyamatos emberi jelenléthez nem ideálisak a körülmények.

Kínában állítólag sikerült megépíteni a világ eddigi legnagyobb négylábú bionikus robotját, amelyre a külseje alapján mechanikus jakként is hivatkoznak a beszámolókban. A gép több mint 350 fontnyi (nagyjából 160 kilogrammnyi) terhet képes szállítani 6,2 mérföld/órás (körülbelül 10 km/órás) sebességgel, ami egy kocogó ember tempójának felel meg – derül ki a kínai állami Global Times tudósításából.

A robot fejlesztésének elsődleges célja ezek szerint az lenne, hogy besegítsen a félreeső, nehezen járható területeken állomásozó katonák felszerelésének szállításában. A szintén a kínai kormányzathoz kötődő People’s Daily egy lkipet is megosztott, amelyben a behemót négylábú szerkezet nem csak a hagyományos úton sétál, de a poros sivatagi emelkedőkkel is ugyanolyan könnyen megbirkózik.

China’s first domestically built „yak” robot with a load capacity of 160 kg made its debut recently. The robot can deal with all sorts of road and weather conditions. pic.twitter.com/x1SPGzn04S

— People’s Daily, China (@PDChina) January 14, 2022

Ez utóbbi mé a fejlesztésnek ebben a szakaszában is komoly mechanikai bravúrnak számít, ami később nagyon hasznossá teheti a jakot a hagyományos járművek által megközelíthetetlen területeken. A Global Times-nak nyilatkozó kínai katonai szakértő szerint a robot fegyverekkel is felszerelhető, és így a repülő drónokhoz hasonlóan fegyveres felderítő küldetéseket is végrehajthat majd, csak éppen a földfelszínen haladva.

Nekik is megtetszett az ijesztő robotkutya

A négylábú dizájn ma már minden bizonnyal ismerősnek számít: nagyon hasonlít például a Boston Dynamics eredetileg a DARPA által finanszírozott AlphaDog robotjára, amelyet először 2012-ben mutattak be a nagyközönségnek. A cég egy másik, BigDog néven hivatkozott konstrukciója ennél is régebbre, 2005-ig nyúlik vissza, és képes volt rá, hogy közel ugyanilyen nagy terhet cipeljen kétharmad akkora sebességgel.

A robot jak előre, hátra és átlósan is tud mozogni, az állami média szerint pedig szaladni vagy ugrálni is bír. Ebben a kínai hadsereg is lehetőséget lát, és azt tervezi, hogy az új gépeket is beveti a különféle szállítmányok, lőszereket és élelmiszerek mozgatására a hegyvidéki és sivatagos régiókon keresztül, ahol ez a hagyományos járművekkel nagyon küzdelmes dolog lenne. (A jak felfegyverzése már ijelsztőbben hangzik.)

A beszámolókból egyébkét már kiderült, hogy egy sokkal kompaktabb, kutyaméretű négylábú robot is elkészült Geda néven, amelyet ugyancsak a nehéz terepeken vetnének be: nagy magasságban, jeges talajon vagy sűrű erdőkben. Ez a szerkezet mindössze 32 kilogramm tömegű, és 40 kilogrammnyi hasznos terhet szállíthat. A jínai állami televízió (CCTV) riportja szerint képes feldolgozni az egyszerű hangutasításokat, arcfelismerő rendszerrel is felszerelték, és már sikeres teszteken van túl a különbőző terepeken, a szikás vagy saras utaktól egészen a szűk pallókon való áthaladásig.

A robotkutya vonalon legutóbb a szingapúri hadügyi fejlesztésekért felelős kormányügynökség és a Ghost Robotics együttműködéséről számoltunk be, amelynek során az amerikai cég Vision 60 elnevezésű gépeit igyekeznek párosítani a szingapúriak saját fejlesztésű, kifejezetten autonóm eszközök felügyeletére és irányítására kitalált rendszerével. Itt is kifejezetten védelmi feladatok ellátására tervezett, négylábú robotokról van szó, amelyek különféle feladatokra alkalmazhatók a bombák hatástalanításától a járőrözésig.

Forrás: Bitport

Related Topics:boston dynamics hadiipar hadsereg kínai robot robotkutya vision 60

Up Next

Egy androidos mobil app bankszámlákat rabolt le

Don't Miss

Önvezető járművek és virtuális szimuláció

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!