Az orosz-ukrán konfliktus tegnap hajnali, drámai eseményeire válaszul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland, valamint az európai uniós tagországok többsége azonnali szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mely elsősorban az ország pénzügyi-gazdasági egységét gyengíti, ugyanakkor az exporttilalom az ország technológiai fejlődését is jelentős mértékben lefékezheti – vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők.
A exporttilalom ahogy egyes kínai cégeket érintően, úgy itt is elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó technológiai megoldásokra vonatkozik, így az USA-ban működő cégek mostantól csak egyedileg elbírált licenc birtokában szállíthatnak Oroszországnak számítógépeket, különféle szenzorokat, navigációs eszközöket, telekommunikácós, légi és tengeri járművekhez használt berendezéseket valamint ezek különböző komponenseit. Szakértők szerint a felől semmi kétség, hogy jelen helyzetben ilyen licencet senkinek nem fog kiadni az illetékes kereskedelmi minisztérium.
A fentiek mellett az exporttilalom vonatkozik minden olyan termékre, melyet amerikai technológia bevonásával gyártanak – ezt a fajta szankciót szintén alkalmazták már korábban elsősorban kínai entitások ellen, a legsikeresebben pedig éppen a legnagyobb kínai tech óriásnak számító Huawei Technologies-zel szemben vált be ez a módszer.
Bár Oroszország saját technológiai ipara globális szinten nem számít jelentősnek (2019-ben egyes becslések szerint az ország technológiai és telekommunikációs importja mindössze 25 milliárd dollárt tett ki), a fentiek összeadódva idővel komoly hatást gyakorolhatnak az orosz gazdaságra, mivel ezzel az ország technológiai szinten gyakorlatilag megreked 2022-ben. Az ügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint mindez lassú felfutással érezteti majd a hatását, ellentétben a pénzügyi szektort és folyamatokat érintő szankciókkal.
Szakértők egyben azt is hozzáteszik, hogy a szankciók – jelenleg még – kevésbé szigorúak, mint az Iránnal vagy éppen Észak-Koreával szembeni korábbi amerikai intézkedések, de globálisan így is jelentősebb hatásuk lehet, mivel Oroszország lényegesen fajsúlyosabb szereplője a világgazdaságnak, mint a fenti két ország.
Lényeges szempont, hogy az orosz lakosságra nem terjednek ki a szankciók, így az amerikai/nyugati importból származó, illetve amerikai/nyugati technológiát tartalmazó háztartási és szórakoztatóelektronikai termékek, mobilkommunikációs berendezések és számítógépek továbbra is elérhetőek lesznek lakossági forgalomban. Emellett a lakossági piacra szánt, titkosított kommunikációs megoldások is elérhetők maradnak Oroszországban, kifejezetten azzal a céllal, hogy a belső ellenzék (tipikusan a háborúellenes tüntetők), illetve a média céljait és biztonságát támogassák.
Ebben a helyzetben Oroszország szakértők szerint jóformán csak Kínára támaszkodhat, ám innen sem számíthat egyelőre komoly segítségre, a kínai technológiai ipar ugyanis áttételesen szintén az amerikai embargók hatásait nyögi, így a legtöbb kínai technológiai cég el van vágva az amerikai technológiáktól, ami – főleg a chipgyártásban – rendkívül nehezen ledolgozható hátrányt jelent az ország számára.