A győri Széchenyi István Egyetem és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2024 tavaszán a nemzetközi hálózatokban történő közös oktatási, kutatási és innovációs tevékenységek elősegítése érdekében. Dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes, Sárai-Szabó Kelemen, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint Németh Péter, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője az eddigi eredményekről és az együttműködés jövőbeli lehetőségeiről egyeztetett a napokban prof. dr. Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, Kiss Ádámmal, a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével, Jakab Rolanddal, a HUN-REN vezérigazgatójával,  valamint Imrik Krisztinával, a HUN-REN tudományos titkárával. Hangsúlyozták: a partnerség sikerességét jelzi, hogy két nemzetközi konzorciumi pályázatot valósítanak meg együtt nagy presztízsű külföldi felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel.

A jövőt formáló, a fenntarthatóságot elősegítő kutatások és technológiai fejlesztések terén élen járó Széchenyi István Egyetem a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kiemelt partnereként idén tavasszal együttműködési megállapodást kötött a független kutatóhálózat irányításáért és működéséért felelős HUN-REN Központtal, valamint a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközponttal és a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel. Emellett a győri intézmény tovább folytatja kutatásait a HUN-REN Számítástechnikai és automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) is.

A stratégiai partnerség támogatja Magyarország tudományos fejlődését, valamint az egyetem globális láthatóságát és felsőoktatási világranglistákon elfoglalt helyezéseit. A felek közös célja olyan jelentős nemzetközi hálózatok létrehozása, amelyek kölcsönösen előnyösek mindegyik résztvevőnek az oktatás, a kutatás és az innováció́ területén. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a fiatal kutatók – PhD-hallgatók, tanársegédek, adjunktusok – számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe, eredményeiket pedig rangos tudományos folyóiratokban publikálják.

Az együttműködés első mérföldköve két nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs projekt. Az egyik a HU-RIZONT pályázati konstrukció keretén belül a megújuló energetikára fókuszál, és egyesült államokbeli, valamint németországi egyetemek, kutatóközpontok közreműködésével valósul meg. A másik célja pedig a digitalizáció területén egy univerzális digitális platform létrehozása értékteremtő komplex hálózatok tervezéséhez. Ebbe a kutatásba – amely a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány forrásából valósul meg – tíz nemzetközi kutatóintézet és egyetem kapcsolódik be.

A Széchenyi István Egyetem a közös munkát azzal is támogatja, hogy Tudományos Ösztöndíját jövő szeptembertől kiterjeszti a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat munkatársaira is, abban az esetben, ha nemzetközi kutatási hálózatban születik publikáció, és legalább az egyik nemzetközi partner bevonását a HUN-REN biztosítja. Emellett a győri intézmény Innovációs Ösztöndíjat hoz létre szellemialkotás-hasznosítások, illetve megadott szabadalmak, használati mintaoltalmak támogatására, s ebből szintén részesülhetnek a HUN-REN kutatói.

A partnerséget erősíti, hogy a Széchenyi-egyetemen a megállapodások nyomán új szervezeti egység, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum jött létre, amelynek feladata az együttműködés harmonizálása az intézmény oktatási, tudományos és innovációs stratégiai irányaival. A felek megállapodtak abban, hogy a megkezdett együttműködéseket folytatják az egyetem stratégiai kutatási területeire – így a fenntarthatóságra, a mobilitásra, a mesterséges intelligenciára és az egészségtechnológiára – fókuszálva.

„A megújuló HUN-REN számára kulcsfontosságú a minőségi együttműködések számának növelése, amely elengedhetetlen a hatékony, eredménycentrikus kutatások folytatásához. A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő partnerünk, folyamatosan épülő együttműködésünk kiváló példa arra, hogy kölcsönös előnyökre törekedve széleskörűen támogathatjuk a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs célok elérését” – fogalmazott dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

„Az innovációkra, a vállalkozási tevékenységre és élenjáró technológiákra nagy hangsúlyt helyező egyetemünk számára rendkívül fontosnak számít a HUN-REN-nel meglévő szoros partnerségünk. Ez nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kutatási hálókban készülő tudományos publikációk születéséhez, illetve intézményünk kutatás-fejlesztési tevékenységének és brandjének erősödéséhez” – emelte ki dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően a győri SZEnergy Team feljutott a csúcsra: 2022 óta zsinórban harmadszor nyerte a Shell Eco-marathon európai futamának energiahatékony versenyét városi kisautó kategóriában, ráadásul mindhárom alkalommal világrekorddal, az elmúlt két évben az önvezető szám trófeáját is elhódítva.

A csapat mégsem ül a babérjain, folyamatosan fejleszti autóját, hogy jövőre megvédje címeit. A SZEnergy Team nemrégiben megtartotta szokásos „design freeze” rendezvényét, amely minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás fázisa. A járműfejlesztés éves ciklusában e két szakasz között a csapat a partnerek, a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt bemutatja az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokat – ez 2024-ben sem történt másként.

„Az elmúlt évek eredményeit nézve a csapat akár hátra is dőlhetett volna, hiszen ha hozzá sem nyúl a 2022-es autóhoz, úgy is magabiztos előnnyel nyerte volna a versenyt. A SZEnergy Team azonban nem állt le a fejlesztésekkel, a címvédés mellett így sikerült folyamatosan javítani az eredményeken és egyre professzionálisabb járművet létrehozni. Az állandó megújulás, a fejlődni akarás a siker titka. Ezt a győztes mentalitást kell továbbvinni a jövőben is” – fogalmazott köszöntőjében prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Für Balázs csapatvezető rögtön el is árulta, ezúttal milyen kihívással kell megbirkóznia a csapatnak: a Shell Eco-Marathon összevont európai és afrikai futamát 2025-ben nem a már jól ismert nogarói pályán tartják Franciaországban, hanem a lengyel Silesia Ringen. Mindez azért érdekes, mert a csapat tagjai egy menetdinamikai szimulációval készülnek minden futamra, azaz kiszámolják, hogy a járművet hogyan kell a pálya valamennyi pontján üzemeltetni ahhoz, hogy az optimális teljesítményt érje el. Eddig ezt a versenytapasztalatokra építve pontosítani tudták, amire most csak a helyszínen lesz lehetőség. A csapatvezető azonban megnyugtatott mindenkit: a sikerekhez nagyban hozzájáruló technológia továbbra is használható néhány módosítással – csak annyi változik, hogy a szimulációkat majd a pálya felmérésekor kell véglegesíteni.

Für Balázs röviden ismertette a Shell Eco-Marathon verseny koncepcióját, amelyet prototípus és városi kisautó kategóriában, három – belsőégésű, elektromos és hidrogéncellás – energiaosztályban rendeznek meg. A SZEnergy Team az európai régióban, elektromos városi kisautó kategóriában indul, amelynek lényege, hogy a jármű a lehető legkevesebb energiát felhasználva teljesítse a kijelölt távot. Az önvezető versenyen a pilóta csak felügyeli a rendszert az autóban, amelynek különböző feladatokat (például akadálykerülés, parkolás) kell végrehajtania önállóan, a pilóta beavatkozása nélkül, szintén odafigyelve a fogyasztásra.

A győri hallgatók az előző idényben saját világrekordjukat jelentősen megjavítva, zsinórban harmadik alkalommal a mezőny élén végezve 309 km/kWh-s eredményt értek el az energiahatékony számban. Ez 309 megtett kilométert jelent nagyjából egyórányi hajszárító-használatnak megfelelő áramfelvétellel, 41 kilométerrel megelőzve a második helyezett Toulouse-i Egyetemet. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. A csapat célja most is az újabb címvédés mindkét számban.

„Az elmúlt szezonban megmutatkozott néhány nem várt hiba az autóban, amelyeket szeretnénk javítani. A verseny során az első futóműben található gömbcsapágyaink megnövekedett játékot mutattak, így ezeket strapabíróbb alkatrészekre cseréljük. A fékrendszerünket szintén újragondoljuk, valamint a villamos fékpadunkat is fejlesztjük” – árulta el Sándor Dávid, a gépészeti részleg vezetője, aki arról is beszélt, hogy már elkezdtek gondolkodni a 2019 óta évről évre továbbfejlesztett, sikert sikerre halmozó jármű utódján. Ehhez elsőként áramlástani és szilárdságtani szimulációkat futtatnak, hogy megalapozzák a fejlesztési irányokat. Egyelőre azonban ez a jövő zenéje, hiszen a SZEmission névre keresztelt jelenlegi konstrukcióból még mindig nem hozták ki a maximumot – az elmúlt évek világcsúcsai jól mutatják, hogy van még tartalék az autóban.

Az elektronikai részleg vezetőjeként Timár András bejelentette, hogy az autó teljes kábelrendszerét újratervezik, mert a 2019-ben megvalósult kivitelezést azóta többször módosították, így nehezen átlátható rendszer jött létre. A revízió után letisztultabb, könnyebben szerelhető kábelezést kap a jármű. Emellett egy új szerelőpanelen is dolgoznak: a jelenlegi alumíniumlemezre rögzített eszközök helyett egy nyomtatott áramköri panelre integrálják a táp- és jelvezetékeket, amely könnyebben kezelhető.

„Azért, hogy energiahatékonyabbá tegyük az autonóm rendszert, a jelenleg használt két számítási egység közül az egyiket kivesszük a rendszerből. A Jetson Xavier processzor ugyanis az energiafelhasználás negyedét teszi ki az önvezető feladatok megoldása során, így ezzel jelentős energiamennyiséget tudnánk megtakarítani. Szintén gondolkodunk azon, hogy a jelenlegi LIDAR lézerszkennerünket kisebb fogyasztásúra cseréljük” – tette hozzá Timár András.

A részlegvezető az önvezető funkciók kapcsán elmondta: az autonóm részleg jelenlegi legnagyobb kihívása így az, miképp tudják a számítási feladatokat egy számítási egységgel elvégezni, illetve hogy a jelenleg használt algoritmusokat implementálják a fejlettebbnek számító ROS2 operációs rendszerbe. Sőt, mint megjegyezte, felmerült olyan irány is, hogy a jelenlegi útvonal-optimalizálást felhőalapon oldják meg, azaz ne az autóban lévő egység végezze a számításokat, hanem az adatokat csak lekérje egy szerveren futó alkalmazástól. Ez persze kockázatokat rejt magában a kommunikáció esetleges megszakadása miatt.

Végül Bartha Bíborka, a marketing- és menedzsmentrészleg vezetője vette át a mikrofont, aki kiemelte: sosem volt olyan sikeres tagtoborzás, és sosem ért el olyan sok embert a csapat kommunikációja, mint idén. „Tizenötezres eléréseket generáltunk, ötszáz követővel bővültünk idén. Kiemelt időszakunk volt a Shell Eco-marathon, amikor közösségimédia-aktivitásunk elérte a csúcsot. Természetesen jövőre sem unatkozunk majd, elsősorban a weboldalunkat szeretnénk továbbfejleszteni, ahol egy partneri program fület hoznánk létre, a támogatóinkkal való még sikeresebb együttműködés érdekében. Emellett felkészülünk a csapat megalakulásának huszadik évfordulójára is, hiszen méltó módon szeretnénk megünnepelni ezt a jubileumot” – fogalmazott.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

– mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

– nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!