A Prologis kutatása szerint az e-kereskedelem egyre több helyet követel magának

Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét. A Prologis most publikált kutatása szerint évente 1.4-1.9 millió négyzetméter új logisztikai térre lesz szükség az európai kontinensen felmerülő igények kielégítésére. A szakértők úgy látják, hogy a magyar piacon is bőven lesz lehetőség a növekedésre ezen a területen. A dinamikus bővülést az online megrendelések teljesítéséhez és a visszáru feldolgozásához szükséges egyre nagyobb helyigény hajtja, mivel a hagyományos kiskereskedelmi helyszínek helyett közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésre tervezett logisztikai hálózatokra helyeződik át a fókusz.

A friss adatok szerint az e-kereskedelem jelenléte az európai kontinensen továbbra is 10% körül mozog, ami jóval elmarad az Egyesült Királyságban tapasztalt 32%-os arányától, amely a legmagasabbnak számít Európában. Mivel a szakértők számításai szerint ez az arány 2030-ra várhatóan közel harmadával, 13,4%-ra nő, így emiatt a fogyasztói magatartás változásait támogató logisztikai- és ellátási lánc infrastruktúrája iránti tartós keresletre lehet számítani.

Változó kiskereskedelmi modellek

A gyártó és a fogyasztó közvetlen összekapcsolására épülő üzleti modellek térnyerése további lendületet ad a logisztikai terület növekedésének. Az olyan ázsiai e-kereskedők, mint a Shein, az Alibaba és a Temu rendkívül gyorsan terjeszkednek Európában: Spanyolországban ezek a platformok az e-kereskedelmi megrendelések 34%-át adják, míg Németországban 2022 óta több mint háromszorosára nőtt a piaci részesedésük.

A szabályozás változása felgyorsíthatja a váltást

Az új uniós kereskedelmi szabályozások szintén katalizátorként működhetnek, és tovább alakíthatják a logisztikai környezetet. A de minimis adómentesség javasolt reformja – amely jelenleg 150 euró alatti vámmentes importot tesz lehetővé – növelheti a globális szállításra szakosodott platformok költségeit. Erre válaszul – az USA-ban megfigyelhető tendenciákat tükrözve – sok piaci szereplő a nemzetközi szállítási modellekről a regionális központok és a helyi készletgazdálkodás javára mozdul el, ami gyorsabb szállítást és a költségek kontrollálhatóságát eredményezi.

Ezek a strukturális változások – az e-kereskedelem terjedése, a teljesítési modellek fejlődése és a szabályozási változások – az európai kiskereskedelem átalakulásának középpontjába helyezik a logisztikai ingatlanokat. A kiskereskedőknek át kell alakítaniuk ellátási láncaikat, hogy megfeleljenek a fokozódó versenynek és a szállítási elvárásoknak, a jó elhelyezkedésű raktárak pedig gyorsabb teljesítést, alacsonyabb költségeket és rugalmasságot tesznek lehetővé.

“Az e-kereskedelem növekedése kiváló lehetőséget jelent a raktározással foglalkozó vállalatok számára”

– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási- és ügyfélélmény igazgatója.

“Magyarországon az e-kereskedelem elterjedtsége továbbra is az európai átlag alatt van, ami a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve azt jelenti, hogy az e-kereskedelemben hatalmas növekedési potenciál rejlik az elkövetkező években. Azok a logisztikai vállalatok, amelyek felkészülten és gyorsan tudnak majd reagálni a várható növekedésre, komoly stratégiai és versenyelőnyhöz juthatnak.”

A városi logisztika mindenekelőtt

Az aznapi és másnapi kézbesítéssel kapcsolatos elvárások szintén átformálják a helyszín prioritásait. A nagy, sűrűn lakott városi központok közelében lévő modern logisztikai létesítmények iránt egyre nagyobb a kereslet. A fogyasztókhoz való közelség ma már létfontosságú szempont a gyors teljesítéshez, ezért a gyorsaságra és hatékonyságra tervezett városi logisztikai területek egyre hangsúlyosabbak az európai ellátási láncokban.

“A Prologis ideális helyzetben van ahhoz, hogy megfeleljen a növekvő e-kereskedelmi igényeknek”

– fogalmazott Hunyadi Zsuzsanna, a Prologis Magyarország bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatója.

“Parkjaink Budapest határán és közvetlen közelében helyezkednek el, mindössze néhány kilométerre a legfontosabb közlekedési útvonalaktól, ezért ideálisak arra, hogy teljesítési központokként szolgáljanak, és kulcsszerepet játsszanak a teljes logisztikai folyamatban, a termékek raktározásától a csomagoláson át egészen az utolsó kilométeres kiszállításig.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének.

A Kadarkút-vótapusztai gyárat tűzvész semmisítette meg március 27-én. A lángok egy új gépsor üzembe állítása közben, emberi mulasztás miatt csaptak fel, 3,5 milliárdos kárt okozva, lényegében megsemmisítve a gépeket és a teljes üzemcsarnokot. A rövid határidő ellenére mind a vezető, mind a dolgozók elkötelezettek az újrakezdés mellett és közösen, erőn felül teljesítve futnak versenyt az idővel.

A Sarkpont Zrt. az ország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb gesztenyefeldolgozója. Alapítója és vezetője, Egyed Károly gyerekkora óta rabja a szelídgesztenyének. Mára nemcsak az ország, talán a régió legnagyobb feldolgozóüzemét hozta létre ‒ és hozza létre újra. A Sarkpont Zrt. meghatározó, de messze nem egyetlen terméke a sokak által kedvelt gesztenyepüré. A cég és vezetője fajtanemesítéssel, folyamatos gasztronómiai termékinnovációkkal, táplálkozástudatos fejlesztéseivel minden energiáját a különleges és egészséges gyümölcs kultúrájának építésére fordítja.

A matematikus és mérnök végzettséggel is rendelkező szakember maga tervezi és programozza a cég különleges, magasan automatizált gépsorait, a válogatott alapanyagok pedig egész Dél-Európából, sőt, olykor a tengeren túlról érkeznek az üzembe szeptember-októberben, amikor az éves termelés 80-85%-a készül. Ez idén is így lesz, amennyiben sikerül addigra újjáépíteni a gyárat. Dr. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője is biztosította támogatásáról a katasztrófa sújtotta Sarkpont Zrt.-t. Ígértek támogatást a bérekhez és az üzem újjáépítéséhez, valamint az építési engedély soron kívüli megadását.

A gesztenyét nem lehet hosszú ideig tárolni, mert hamar romlani kezd a minősége – ismertette Egyed Károly. A legjobb, ha a beérkezést követő 48 órán belül feldolgozzuk, és mi így is fogunk tenni, ahogy minden évben 1993 óta. A helyzet most persze sokkal bonyolultabb, mint az eddigi években; nem tudjuk nyugodtan várni a szüretet és termékfejlesztésekkel, piacépítéssel tölteni az időt. Szeptemberre állnia kell az új csarnoknak, és újra fel kell építeni a gépsorokat. Sokan ígértek különböző segítséget, melyekről, – ahogy a vezető hozzátette ‒ nagyon gyorsan kiderül majd, jelentenek-e valamit a gyakorlatban.

A munkát már megkezdték, az építési tervek jóváhagyására várnak, remélik, ezeknek sikerül gyorsan átfutnia a rendszeren. E közben a gépekhez szükséges alkatrészeket is be kell szerezni, az összeszerelés is hatalmas munka, nyilván csak a csarnok után. Csarnok alatt ráadásul nemcsak a falakat és a tetőt kell érteni ‒ mind megsemmisült ‒ hanem egy jelentős, élelmiszergyártáshoz szükséges infrastruktúrát is, speciális közműhálózattal és -teljesítménnyel. A kivitelezők lényegében fenntartják számukra a szükséges kapacitásokat, de rengeteg a feladat. Nemcsak adminisztratív határidőkkel küzdenek ‒ mutatott rá Egyed Károly ‒ de például a bank, amelyikkel szinte a kezdetek óta kapcsolatban álltak, most, hogy igazán szükség lenne rá, elég barátságtalanul, szinte ellenségesen áll az ügyükhöz.

Emellett és nem utolsó sorban gondoskodni kell arról a mintegy 40 emberről, akik a cégnél dolgoznak, többen évtizedek óta. Mind állományban maradtak, senkinek nem mondtak fel, és senki nem hagyta el a vállalatot, de szeptemberig még hátra van egy fél év, amikor nincs termelés, nincsenek bevételek, csak elképesztő kiadások. A munkatársak közül sokan önként segítettek a romok eltakarításában, többen még ingyen is felajánlották a munkaerejüket, de családos, hétköznapi emberekről van szó, és a Sarkpont Zrt. a több mint 700 éves település legnagyobb munkáltatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Continental Csoport Automotive szektora az Auto Shanghai kiállításon jelentette be jövőbeli márkanevét, immár független autóipari vállalatként.

Az új név egyesíti a vállalat autóiparban betöltött erős piaci pozícióját, hagyományait és technológiai szakértelmét azzal az ambícióval, hogy innovációkon keresztül formálja a jövő mobilitását.

Az Aumovio elektronikai termékeket és fejlett mobilitási megoldásokat kínál majd a szoftveresen definiált járművekhez és a biztonságos, inspiráló, összekapcsolt és autonóm közlekedéshez az ügyfelek széles körének világszerte. A Berylls piaci elemzésére alapozva az autóipari szektor arra számít, hogy az egy járműre jutó megoldások értéke ezekben a szegmensekben 2029-ig évente átlagosan 4,7 százalékkal nő – dinamikusabban, mint a világszerte gyártott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek száma (az S&P Global Mobility piaci előrejelzése alapján). Az idei Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta „a piacon a piacért” megközelítését és számos innovatív technológiát a kínai ügyfelek és piac számára. A Continental 2025. április 25-i éves közgyűlésén várható jóváhagyást követően az új márkanév frankfurti tőzsdei bevezetését 2025 szeptemberére tervezik.

„Független vállalatként jelentősen nagyobb alkotói szabadságot és gyorsaságot nyerünk. Az Aumovio három alappillérre épít: technológiailag élen járó termékekre, következetes értékteremtési stratégiára, valamint egy globális, szinergiákra épülő hálózatra, mindezt erős helyi jelenléttel, hogy minél jobban kiszolgálhassuk ügyfeleinket. Célunk, hogy tovább erősítsük pozíciónkat a jövő mobilitási területein és növekedési piacain. Ez a stratégia különösen jól megmutatkozik Kínában, ahol többek között az erős helyi jelenlétre támaszkodunk azáltal, hogy helyben gyártunk és fejlesztünk a kínai piac számára”

– mondta Philipp von Hirschheydt, a Continental igazgatótanácsának tagja és az Automotive szektor vezérigazgatója.

A Continental Csoport autóipari szektora 30 éve van jelen Kínában, és mintegy 10 000 embert foglalkoztat. A 2024-es pénzügyi évben az Automotive szektor globális értékesítésének mintegy 14 százalékát Kínában érte el. Ez a világ legnagyobb autóipari piaca, és a belső előrejelzések és a piackutató cégek becslései szerint a következő öt évben várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint a globális piac. A Continental az elmúlt években tovább folytatta értékláncának helyi szintű bővítését, hogy a kínai és nemzetközi járművállalatokat helyi gyártással, ellátási láncokkal és különösen helyi innovációkkal és fejlesztésekkel támogassa. Az Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta többek között a Luna és az Astra vezetéstámogató rendszereket, mindkettőt a Horizon Continental Technology vegyesvállalat fejlesztette ki a kínai piacra. A Luna egy asszisztens rendszer, amely a biztonság és a kényelem növelése érdekében támogatja az aktív biztonságot, valamint az alapvető vezetési és parkolási funkciókat. Az Astra egy fejlett asszisztens rendszer, amely többek között lehetővé teszi az automatizált vezetést nagy felbontású térkép nélkül, valamint a parkolástámogatást memóriafunkcióval.

Modern mobilitási megoldások az Automotive-tól

Az Aumovio magasan fejlett elektronikai termékeket és modern mobilitási megoldásokat kínál. Az innovatív szenzorokkal, kijelzőkkel, valamint vezető technológiás fék- és kényelmi rendszerekkel elért erős piaci pozíciója mellett az Aumovio jelentős szakértelemmel rendelkezik a szoftverek, architektúra platformok és vezetéstámogató rendszerek terén – különös tekintettel a szoftveralapú és önvezető járművek gyorsan növekvő jövőbeli piacára. Az Automotive szektor mintegy 92 000 embert foglalkoztat világszerte, és a 2024-es pénzügyi évben körülbelül 19,4 milliárd eurós árbevételt ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!