Ipar
Elstartoltak a Széchenyi István Egyetem innovatív kutatás-fejlesztési programjai
A győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány közel kétmilliárd forintos támogatásával valósulhatnak meg az egyetem kompetenciaközpontjaiban megfogalmazott kutatás-fejlesztési és innovációs projektek.
A programindító rendezvényen az intézmény munkatársai mutatták be az egyes kutatások terveit.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az innovatív egyetemi projektek megvalósítását összesen 1 milliárd 911 millió forinttal segíti, amiből az idei évre 441 millió 386 ezer forint támogatást nyújt. A kutatások olyan kulcsfontosságú területeket ölelnek fel, mint a mesterséges intelligencia, a vállalkozásfejlesztés, a precíziós gazdálkodás vagy az egészségtechnológia. A korszerű, fenntarthatóságot is szolgáló technológiák kifejlesztését, valamint a térség versenyképességének erősítését szolgáló projekteket a program indító rendezvényén mutatták be.
Az eseményen prof. dr. Palkovics László, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, hogy a Széchenyi István Egyetem a fenntarthatóság és a legújabb technológiák terén is egyre jelentősebb szerepet tölt be úgy az oktatásban, mint a kutatás-fejlesztésben. Kiemelte, az intézmény stabil anyagi, infrastrukturális és tudományos háttérrel rendelkezik mindehhez, és az alapítvány messzemenően támogatja az egyetem törekvéseit. Hozzátette: azt, hogy a Széchenyi Egyetem jó úton jár, jól mutatja egyre növekvő népszerűsége, ami az idén rekordfelvételt eredményezett, illetve az is, hogy egyre több nemzetközi rangsorban jegyzik.
Az intézmény kompetenciaközpontjai által kidolgozott, jelentős tudományos értékkel bíró, a stratégiai célokkal összhangban álló kutatás-fejlesztési, illetve innovációs projektötletek prof. dr. Bokor József, az egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese szakmai felügyelete mellett valósulnak meg. A programindító eseményen az elnökhelyettes kiemelte, az egyetemi működés, amelyet a Széchenyi István Egyetem követ, olyan sikeres intézmények útja, mint az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT). Hangsúlyozta, fontos a különböző szervezeti egységek, kutatási műhelyek együttműködése, és fontosak azok a projektek, amelyek a mindennapi életben felhasználható, gyakorlati problémákra megoldást jelentő eredményekkel szolgálnak. Elmondta, a projektek vezetőivel rendszeres és folyamatos az egyeztetés annak érdekében, hogy hatékonyan, az esetleges akadályokra gyors megoldást találva tudjanak haladni a kutatócsoportok.
A támogatott projektek között olyan témák szerepelnek, mint a Vallás és tudomány Kutatócsoport elindítása, a Családi Vállalatok Központ létrehozása, a Fenntarthatósági Integrációs Platform, a Spin-off Ökoszisztéma Fejlesztése Program vagy a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport és a Precíziós Bio-Műszaki Kutatócsoport létrehozása. A projektek között több egészségügyi témájú kutatás is megtalálható. Ilyen az Egészségtechnológiai Kiválósági Program, az Innováció a rehabilitációban: műszaki megoldások a Pető-féle konduktív fejlesztésben, a Magyar GENOM Program vagy a daganatos betegek személyre szabott célzott terápiás kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek kutatási programja. A témák között szerepel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokkal való kutatási, tudományos, innovációs és oktatási együttműködés, valamint a hallgatói versenycsapatok, technikai sport-aktivitások támogatása is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését
Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.
A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.
Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás
Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.
Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.
A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.
Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok
Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.
Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.
A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián
-
Gazdaság2 hét ago
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Gazdaság2 hét ago
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
-
Tippek2 hét ago
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának










