Első pillantásra ellentmondásos képet mutatnak a KSH által közzétett júniusi építőipari adatok, de a Mapei szerint ezek pontosan tükrözik a piac kettősségét: miközben rövid távon a szezonális tényezők határozzák meg a teljesítményt, például a nyári szabadságok és a kivárás, hosszabb távon erősödő bizalom és élénkülő aktivitás figyelhető meg.

A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla kiemelte: bár az építőipar termelési volumene júniusban 5,3 százalékkal elmaradt az előző hónapitól, az új szerződések volumene közel 68 százalékkal nőtt, ami egyértelmű jele a fellendülés előtti felkészülésnek. A szakemberek beszámolói alapján szerzett tapasztalatok szerint a vállalkozók és a lakossági szereplők újra mernek előre tervezni, a kivitelezők többsége már 3–4 hónapra előre látja a munkáit. Ez korábban legfeljebb 1–2 hónap volt – tette hozzá.

„Továbbra is úgy látjuk, hogy a pohár már félig tele van, és a piac lassú, de stabil élénkülés jeleit mutatja. A csökkenő havi teljesítmény tipikusan szezonális jelenség, nem ok a pánikra. A május–júniusi visszaesés az elmúlt években is megfigyelhető volt: június rövidebb hónap, jellemzően a nyári szabadságok kezdete, ezért a termelés ilyenkor rendszeresen lassul”

– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.

A piac hosszabb távú stabilizációját jelentősen támogatja a szeptemberben induló Otthon Start Program. „Ez a konstrukció nemcsak a lakásépítések volumenét növeli majd, hanem élénkítő hatással lesz a felújításokra is, és a teljes építőipari értékláncban multiplikátorhatást válthat ki” – tette hozzá.

A KSH szerint 2025 első félévében 43 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A Mapei várakozásai szerint a program hatása már ősszel érzékelhető lesz, a nagyobb lendület azonban 2026-ban bontakozik ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Több mint 700 millió forintot fordított az üllői logisztikai központjának fejlesztésére az elmúlt évben a SPAR Magyarország. A vállalat idén pedig mintegy 2 milliárd forintos beruházással új budapesti átrakodó központot hozott létre, amellyel a fővárosi üzleteinek ellátását teszi hatékonyabbá.

„Az országszerte 652 üzlettel rendelkező üzletláncunk számára a legnagyobb napi feladatot a professzionális logisztika jelenti, amelynek révén elérjük, hogy a termékeink megfelelő minőségben és időben érkezzenek a SPAR és INTERSPAR áruházakhoz. Jelenleg mintegy 1800 kollégánk dolgozik a logisztika területén, közülük 250-en tehergépkocsi-vezetők. Ezen a stratégiai fontosságú területen az áruszállítási feladatok összehangolását, a munkaerő menedzsmentet és a logisztikai ellátórendszer fejlesztését is kiemelt feladatnak tekintjük. Vállalatunk az elmúlt években jelentős beruházást valósított meg: Üllőn új szállítási komplexumot építettünk, amellyel modern munkakörülményeket biztosítunk az itt dolgozó munkatársaink számára. Az idei évben pedig egy új fővárosi átrakó központot hoztunk létre és tovább bővítjük a saját tulajdonú teherautó-parkunkat”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Új szállítási komplexumot épített a SPAR Üllőn

A SPAR üllői logisztikai központja 2024-ben új szállítási komplexummal bővült: a mintegy 700 millió forintos beruházással felépült, 410 négyzetméteres épületben szállítás-szervezési irodák, sofőrváró, a tehergépjármű-vezetők öltözői és szociális helyiségek kaptak helyet. A SPAR célja a beruházással az üllői szállítmányozáson dolgozó munkavállalók munkavégzési körülményeinek javítása volt. Az üllői logisztikai központ déli részén felépült komfortos létesítmény a vállalat 150 munkatársa – tehergépjármű-vezetők, szállításirányítók, szállítási ügyintézők, szállítási adminisztrátorok, garázsmesterek, HR-ügyintézők, valamint a fuvarozó partnerek sofőrjei – számára biztosít modern munkakörülményeket. Az új beruházás jelentős előrelépést jelent a régi irodához képest területét, funkcióját és minőségét tekintve is. A teljes szállításszervezésnek és a járatkiadásoknak is helyet adó épületet 150 férőhelyes, tágas személygépkocsi-parkoló egészíti ki.

Új átrakó központot hozott létre a SPAR idén Budapesten

Mint Maczelka Márk kifejtette: a vállalat 2025-ben egy fővárosi átrakó központot hozott létre közel 2 milliárd forintos beruházással. Az új Budapest-HUB központ a fővárosi üzletek kiszolgálást segíti majd, valamint hozzájárul a logisztikai folyamatok hatékonyságához és ezáltal csökkenti a környezeti terhelést.

Új partnerrel bővült a SPAR fuvarozói flottája

A Waberer’s Csoport belföldi leányvállalata, a WSZL – Waberer’s Szállítmányozási és Logisztikai Kft. – 2024 nyarától részt vesz a Budapest területén található SPAR-áruházak ellátásában. Az együttműködés keretében az üllői raktárból indulva a SPAR partnercégének tapasztalt sofőrjei 10 darab 12 tonnás teherautóval végzik az áruszállítást az igényeknek megfelelően, napi kettő-négy alkalommal. Ezzel havi szinten összesen 1000-1100 kiszállítást biztosítanak, amelyek során mintegy 15 ezer raklapnyi áru jut el az érintett áruházakba.

A SPAR Magyarország így már összesen 7 fuvarozó alvállalkozóval dolgozik együtt, akik összesen 90 járművel hajtják végre a napi szállítmányozási feladatokat. Ezen felül a SPAR a magyar kereskedelmi szektorban unikálisnak számító flottájába 115 forgózsámolyos, pótkocsis, hűtős szerelvény tartozik. Ennek fejlesztése 2025-ben is tovább folytatódik új szerelvények beszerzésével és további sofőrök felvételével.

Továbbra is kifogástalan minőség a logisztikában

A SPAR mindkét logisztikai központja az elmúlt évben is megszerezte a „High level” minősítést a Quality Austria független tanúsító szervezet által végzett auditon. A bicskei és az üllői logisztikai központ is 97,84%-ot ért el a szigorú értékelés során. Emellett a SPAR Magyarország 12. alkalommal szerezte meg az IFS Logistics tanúsítványt, amely az áru beérkezésétől az áruházakba történő kiszállításig garantálja a biztonságot és a minőséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Dr. Bokor József, a győri Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre.

Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta.

Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését.

Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is.

A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait” – húzta alá.

Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá.

Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd” – fogalmazott.

Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén” – hangoztatta.

Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!