Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A beszállítói láncokon nő a nyomás, miközben sok vállalat még mindig késve reagál a kritikus kockázatokra.

A termelési rendszerek (OT) védelme vált az ipari digitalizáció legkritikusabb pontjává, a legtöbb gyártó nem látja át a saját hálózatát sem.

2025-ben a gyártóvállalatok digitalizációja és automatizációja új, korábban nem látott kiberfenyegetéseket hozott magával. A támadási pontok száma a termelési rendszerek összekapcsoltsága miatt többszörösére nőtt, miközben számos ipari szereplő még mindig alábecsüli a kockázatokat. Az OMIKRON Informatika Kft. friss tapasztalatai szerint nemcsak az IT-rendszerek, hanem az üzemi OT-környezet sérülékenysége is komoly üzletmeneti kockázatot jelent: egyetlen támadás akár teljes gyárleállást is okozhat.

„A legtöbb vállalatnál még mindig az a hozzáállás, miszerint ez »velünk biztosan nem történhet meg «. Ez egészen addig tart, amíg meg nem történik a baj. Sok esetben nincs valódi felkészülés, és csak a probléma bekövetkezésekor kezdődik a pánik”

– fogalmaz Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika Kft. ügyvezetője.

„Az OT-rendszerekben jóval nagyobbak a vakfoltok, és ezekben a környezetekben a régi, legacy rendszerek miatt egy támadás azonnali termeléskiesést jelent.”

Az elmúlt években több nemzetközi nagyvállalat is komoly veszteséget szenvedett egy-egy biztonsági incidens miatt. A Jaguar gyár és az Asahi üzem leállása jól mutatja, hogy az ipari kibertámadások következményei nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okoznak, és akár teljes beszállítói láncokra hatással lehetnek.

NIS2: egy EU-s szabályozás, amit sokan még mindig „papírnak” gondolnak

Bár a NIS2 irányelv 2024–2025-ben egyre nagyobb hangsúlyt kapott, sok vállalat továbbra is kivár.

„A NIS2-t még mindig sokan látják egy adminisztratív kötelezettségnek, pedig valós kibervédelmi intézkedéseket ír elő. A beszállítói láncokban pedig egyre nagyobb a nyomás, hiszen a külföldi partnerek már nem fogadják el a minimális szintet”

– hangsúlyozza az ügyvezető igazgató. A megfelelés első lépcsője a valós állapot feltérképezése, itt derül ki, hogy sok ipari szereplő még a saját OT-hálózata elemeinek számát sem ismeri pontosan.

„Ez az átláthatóság hiánya az egyik legnagyobb kockázat. Mi nem auditot adunk, hanem valós, tételes képet arról, hol vannak a sérülékenységek, és ezek javításában is végigvisszük a folyamatot. Adatalapú priorizálást adunk a cégek kezébe”

– teszi hozzá.

IT és OT: két világ, egyre több közös fenyegetés

Az OT-környezeteket korábban szigetként kezelték, de a digitalizáció miatt ma már elkerülhetetlenül összekapcsolódnak az IT-rendszerekkel. Míg az IT-környezetekben a kibervédelmi érettség magasabb, addig az OT-rendszerekben régi protokollok működnek, kevés a valós időben monitorozott elem, a támadás észlelése késik, egy-egy incidens azonnali gyártásleállást okoz. Az OMIKRON Informatika Kft. az IT–OT híd megteremtésére építette új szolgáltatási portfólióját. Az IKARUS Security Software-rel kialakított stratégiai partnerség révén az OMIKRON Magyarországon teszi elérhetővé az IKARUS bevált, NIS2-kompatibilis OT biztonsági megoldásait: a helyi, tanúsított mérnöki csapat biztosítja a bevezetést és a támogatást, a háttérben pedig az IKARUS ipari kiberbiztonsági tapasztalata és minőségbiztosítása áll.

„Sokan azért nem lépnek, mert korábban rossz tapasztalatuk volt, ugyanis az OT-biztonságot vagy túl bonyolultnak, vagy kivitelezhetetlennek hitték. Mi azt mutatjuk meg, hogy ez igenis megoldható, és működik”

– mondja Nagy Csaba.

Nemzetközi szinten is egyre erősebb elvárás az OT-biztonság: skandináv és német piaci tapasztalatok

A kiberbiztonsági követelmények nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi ipari szektorban is egyre gyorsabban szigorodnak. Az OMIKRON Informatika Kft. az elmúlt hónapokban több európai szakmai rendezvényen vett részt, ahol ugyanazokkal a kihívásokkal találkoztak, amelyek a hazai gyártócégeket is érintik: nő a beszállítói láncokra nehezedő nyomás, a partnerek pedig egyre magasabb védelmi szintet várnak el. A Stockholm Tech Show után a vállalat novemberben a skandináv gyártóipar egyik legfontosabb beszállítói fórumán, az ELMIA Subcontractor Konferencián is jelen volt Jönköpingben. A skandináv régió fejlett ipari környezete és magas informatikai elvárásai jól mutatják, hogy a modern gyártásban az IT–OT infrastruktúra megbízhatósága mára alapfeltétel. Ezzel párhuzamosan a vállalat Bajorországban is szakmai egyeztetéseket folytatott. A német piacon a NIS2- és ISO-minősítések már beszállítói oldalon is elvárásnak számítanak, ahogyan a professzionális német nyelvű kommunikáció és a részletes előzetes átvilágítás is. A tapasztalatok szerint sok német vállalat olyan partnereket keres, akik bizonyítottan képesek megfelelni az IT–OT biztonsági követelményeknek.

„Meggyőződésünk, hogy az informatikai infrastruktúra ma már éppolyan létfontosságú a gyártásban, mint az áram vagy a víz. A skandináv régió fejlett ipari környezete ideális terep a komplex IT–OT alapú szolgáltatások számára”

– hangsúlyozza az ügyvezetője.

A kiberbiztonság határokon átívelő jelentőségét mutatja az is, hogy az OMIKRON Informatika Kft. a magyar szakmai közösség számára is kiemelt témaként kezeli az IT–OT integrációt. A vállalat 2025. november 27-én „Két világ, egy biztonsági stratégia: integrált IT–OT védelem a vállalatoknál” címmel tartott előadást a Business Fest Debrecen eseményén, ahol gyakorlati példákon keresztül mutatták be, hogyan alkalmazható a Zero Trust elv mind az irodai, mind a termelési környezetben.

„Az IT és az OT ma már nem két külön világ. A fenyegetések mindkettőt elérik, ezért a védelemnek is egységesnek kell lennie”

– emeli ki Nagy Csaba.

Átláthatóság és integráció: a modern IT–OT környezet kihívásai

Az OMIKRON Informatika szerint a kiberbiztonság alapja minden esetben az átláthatóság, tehát pontosan látni kell, hogy hogyan működik a teljes vállalati infrastruktúra, legyen szó irodai IT-rendszerekről vagy a termelést irányító OT-elemekről. A vállalat gyakorlatában a felmérés célja nem csupán a sérülékenységek feltárása, hanem az, hogy a cégek valós képet kapjanak arról, hol vannak veszélyek, hol akad meg a hatékonyság, és milyen fejlesztések teremtenek valódi üzleti előnyt.

Az IT-környezetben ez elsősorban a hozzáférések, az üzemeltetés, a biztonsági megoldások és a rendszerérettség vizsgálatát jelenti, vagyis azt, hogy a mindennapi működés mennyire ellenálló egy váratlan hibával vagy támadással szemben. Az OT-nél a fő fókusz a hálózat elemeinek feltérképezése, a rejtett protokollok, legacy rendszerek és valós idejű gyártási környezetből eredő kockázatok azonosítása.

A két világ metszetében az integrált biztonsági modell a cél, egy olyan működés kialakítása, ahol az IT és az OT nem különálló rendszerek, hanem egymást erősítő, átlátható infrastruktúrát alkotnak.

„Szinte minden partnernél találunk olyan területet, ahol van tér a fejlődésre. A lényeg az, hogy ezek a hiányosságok időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, ugyanis így érjük el, hogy a termelés és a napi működés egyaránt védhető legyen”

– fogalmaz Nagy Csaba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése.

Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.

Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.

A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.

Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.

Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként

• Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
• Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
• Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
• Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.

Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.

 Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
• a Magyar Nemzeti Bankkal,
• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
• a Magyar Művészeti Akadémiával,
• több nagy érdekképviselettel
• valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.

A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő” szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.

A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!