Ipar

DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata.

Az alapítók az elmúlt években 21 országban, több mint 500 projekt keretében mintegy 1,5 millió m2 megvalósult beruházásban és 3,5 millió m2 épületfelmérésben és modellezésben vettek részt. Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.

A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig.

A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.

A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit.

A DANU szakmai szemlélete a piac átfogó ismeretén alapszik, a beruházás tervezéstől és előkészítéstől a tervezésen és mérnöki feladatokon át a megvalósításig. A házon belül elérhető szakértelem és tapasztalat pedig lehetővé teszi, hogy a klasszikus tervezői és mérnöki megközelítésen túl széles körű szempontok is beépüljenek a munkába, a kiemelkedő minőség és a lehető legjobb eredmény érdekében.

További információ:

https://www.danu.eu/
https://www.instagram.com/danu_engineering?igsh=MTU3Ym41eXZoc3JpMw==
https://www.linkedin.com/company/danu-design-and-engineering/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cég danu egyesülés ipar urbanisztika

Up Next

Kiszervezett logisztika: a versenyelőny titka a vegyiparban

Don't Miss

Innováció és szellemi tulajdon – az autó- és sportipar versenyképessége

Ipar

A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben

A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.

A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.

Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.

Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”

– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés

A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.

Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:

naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.

Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.

„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Összefognak a gépgyártók

Adatszövetséggel fejlesztik tovább az ipari mesterséges intelligenciát.

Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.

A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.

A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.

„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé” – jelentette ki Roland Busch. A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra

Eddigi legnagyobb, 1,68 MW teljesítményű e-töltőjét mutatta be a Siemens.

Elektromos buszok és kamionok, valamint logisztikai és vállalati e-flották depó-, illetve útközbeni töltését kiszolgáló, minden eddiginél nagyobb töltési teljesítményű megawatt töltőt mutatott be a Siemens. Az új töltők először az osztrák autópályák mellett bizonyíthatnak.

Egyedi igények szerint

A következő generációs SICHARGE FLEX termékcsalád töltői 480 kilowattól (kW) akár 1,68 megawatt (MW) DC (egyenáramú) töltési teljesítményt képesek leadni, dinamikus teljesítményelosztást és akár 1500 A (amper) áramerősséget garantálva. Moduláris és skálázható kialakításuk lehetővé teszi, hogy a különböző igényekhez, helyszíni körülményekhez alkalmazkodva telepíteni lehessen őket.

Az új modell alapját a dinamikus teljesítményelosztó rendszer képezi, ami intelligensen osztja el az energiát több töltőpont, illetve jármű között, a mindenkori igények alapján. A széles teljesítménytartománynak köszönhetően az egyes töltőpontok által éppen szolgáltatott energia 80/120 kW-os fokozatok szerint állítható.

Mind a CCS (Combined Charging System) mind a MCS (Megawatt Charging System) töltési szabványokat támogatja az új termékcsalád, így akár 4 MCS töltőpont is telepíthető, egyetlen töltőoszlop elhelyezésével.

Minimális helyigény

Az iparági vezető teljesítménysűrűséggel (akár 656 kW/m²) működő, rendkívül kompakt kialakítású töltőoszlopok minimális (0,1-02 m²) helyigénnyel szerelhetőek padlóra. Hűtőrendszerüknek köszönhetően pedig akár falra, vagy fej fölötti magasságba is telepíthetőek, ami helyszűke esetén komoly előnyt jelent. Ráadásul a központi tápegységtől akár 300 méterre is elhelyezhetőek a töltőoszlopok, így még sokfélébb környezetben képesek helytállni.

Az új megoldás könnyen telepíthető, karbantartható, és zökkenőmentesen integrálható a korábbi rendszerekbe. A Sifinity Control felhőalapú felügyeleti megoldással ellátott eszközök teljes rálátást és távoli vezérlést biztosítanak az üzemeltetőknek, maximális üzemidőt és működési hatékonyságot, valamint testreszabhatóságot biztosítva. A DepotFinity energiagazdálkodó megoldással integrálva pedig optimalizálható az e-flották töltése, még korlátozott hálózati kapacitás esetén is, csökkentve a költséges infrastruktúra-fejlesztések szükségességét. Az új modell kibervédelmi funkciókkal is rendelkezik.

Forgalmas logisztikai folyosót fog kiszolgálni

Az első SICHARGE FLEX töltőrendszert az osztrák OMV egy pilot projekt keretében már megrendelte, és a Németországot Olaszországgal összekötő, nagy forgalmú A12-es autópálya kufsteini töltőállomásánál fogja telepíteni. Az első fázisban hat töltőpontot helyeznek el, a helyi energiaszolgáltató (DSO) hálózatfejlesztését követően pedig tíz töltőpontra tervezik a bővítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!