Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda.

Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.

Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.

„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.”

– emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.

Építészek egykor és ma

Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.

A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.

Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.

Sokoldalú jelen

A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése.

A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.

A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.

A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák.

Történelmet írnak

A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét.

A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek.  A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat.

A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.

Dinamikus jövő

A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.

TÉR I RE I VÍZIÓ

A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A dunántúli Litéren épül az akkumulátoros egység, melyhez a Siemens biztosít energiaelosztó berendezéseket.

Az MVM Zrt. tulajdonában lévő és az MVM Balance Zrt. által üzemeltett litéri gázturbinás erőmű területén épül hazánk egyik legnagyobb energiatárolója. Ezzel a régió villamosenergia-ellátási biztonságát, a megújuló energia nagyarányú betáplálása miatti rendszer-kiegyensúlyozást segítik elő.

A bő tízmillió eurós beruházás során egy 5 megawatt (MW) teljesítményű és 10 ezer kilowattóra (kWh) tárolókapacitású lítiumion-akkumulátoros energiatároló egység épül, amely a MAVIR litéri alállomásán keresztül fog a közcélú áramhálózathoz csatlakozni. Az MVM Csoport beruházásában megvalósuló akkumulátortelep több mint 1400 háztartás napi villamosenergiaigényének fedezésére lesz majd elegendő.

Az új energiatároló egy korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkrendszer része, ami így fenntartható módon tudja majd biztosítani a villamosenergia-rendszer stabilitását.

A beruházáshoz a Siemens Zrt. szállítja a megbízható működést biztosító, 4 mezős, légszigetelt, középfeszültségű kapcsolóberendezéseket kivitelező partnerén, az MVM XPert Zrt.-n keresztül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat az XV-102, XV-303 és XV-313 érintőképernyők következő generációjának bemutatásával biztosítja a sikeres XV100 és XV300 sorozat jövőjét.

Az új jellemzők között gyorsabb processzorok és a legújabb, fejlett kiberbiztonságot nyújtó Linux operációs rendszer is megtalálható, miközben az új HMI-típusok kialakítása, elrendezése és funkciói változatlanok maradtak.

Mindkét sorozat eszközei egyaránt használhatók csak kezelői felületként (HMI), vagy teljes értékű PLC-programozható logikai vezérlőként (PLC). Az új kezelői felületek több kommunikációs interfésszel és egy integrált webszerverrel rendelkeznek, így számos alkalmazáshoz alkalmasak. Az XV-102 például olyan automatizálási alkalmazások esetében nyújt kompakt, nagy teljesítményű és rugalmas megoldást, amelyeknél korlátozott a helykínálat.

Mindkét termékcsalád elegáns formatervezésű és intuitív, kezelésük leginkább egy okostelefonhoz vagy táblagéphez hasonló. Amíg az XV-303 és az XV-313 kapacitív multi-touch képernyővel rendelkezik, az XV-102 HMI-t rezisztív érintőképernyővel látták el, hogy akár kesztyűben is könnyedén használható legyen. A GALILEO vizualizációs szoftver és az átfogó ikonkönyvtár, valamint a nagy teljesítményű processzorok gyors és hatékony vezérlést és látványos megjelenítést biztosítanak.

Az érintőképernyők szoftvere a CODESYS-ben – a vezérlőprogramozás bevett iparági szabvány programozási környezetében – készült, így garantálja az újbóli használatot, emellett a felhasználók szakértelmének folyamatos fejlesztését is biztosítja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!