Ipar
Nemzetközi projektekben dolgozik együtt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetem és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2024 tavaszán a nemzetközi hálózatokban történő közös oktatási, kutatási és innovációs tevékenységek elősegítése érdekében. Dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes, Sárai-Szabó Kelemen, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint Németh Péter, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője az eddigi eredményekről és az együttműködés jövőbeli lehetőségeiről egyeztetett a napokban prof. dr. Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, Kiss Ádámmal, a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével, Jakab Rolanddal, a HUN-REN vezérigazgatójával, valamint Imrik Krisztinával, a HUN-REN tudományos titkárával. Hangsúlyozták: a partnerség sikerességét jelzi, hogy két nemzetközi konzorciumi pályázatot valósítanak meg együtt nagy presztízsű külföldi felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel.
A jövőt formáló, a fenntarthatóságot elősegítő kutatások és technológiai fejlesztések terén élen járó Széchenyi István Egyetem a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kiemelt partnereként idén tavasszal együttműködési megállapodást kötött a független kutatóhálózat irányításáért és működéséért felelős HUN-REN Központtal, valamint a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközponttal és a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel. Emellett a győri intézmény tovább folytatja kutatásait a HUN-REN Számítástechnikai és automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) is.
A stratégiai partnerség támogatja Magyarország tudományos fejlődését, valamint az egyetem globális láthatóságát és felsőoktatási világranglistákon elfoglalt helyezéseit. A felek közös célja olyan jelentős nemzetközi hálózatok létrehozása, amelyek kölcsönösen előnyösek mindegyik résztvevőnek az oktatás, a kutatás és az innováció́ területén. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a fiatal kutatók – PhD-hallgatók, tanársegédek, adjunktusok – számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe, eredményeiket pedig rangos tudományos folyóiratokban publikálják.
Az együttműködés első mérföldköve két nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs projekt. Az egyik a HU-RIZONT pályázati konstrukció keretén belül a megújuló energetikára fókuszál, és egyesült államokbeli, valamint németországi egyetemek, kutatóközpontok közreműködésével valósul meg. A másik célja pedig a digitalizáció területén egy univerzális digitális platform létrehozása értékteremtő komplex hálózatok tervezéséhez. Ebbe a kutatásba – amely a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány forrásából valósul meg – tíz nemzetközi kutatóintézet és egyetem kapcsolódik be.
A Széchenyi István Egyetem a közös munkát azzal is támogatja, hogy Tudományos Ösztöndíját jövő szeptembertől kiterjeszti a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat munkatársaira is, abban az esetben, ha nemzetközi kutatási hálózatban születik publikáció, és legalább az egyik nemzetközi partner bevonását a HUN-REN biztosítja. Emellett a győri intézmény Innovációs Ösztöndíjat hoz létre szellemialkotás-hasznosítások, illetve megadott szabadalmak, használati mintaoltalmak támogatására, s ebből szintén részesülhetnek a HUN-REN kutatói.
A partnerséget erősíti, hogy a Széchenyi-egyetemen a megállapodások nyomán új szervezeti egység, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum jött létre, amelynek feladata az együttműködés harmonizálása az intézmény oktatási, tudományos és innovációs stratégiai irányaival. A felek megállapodtak abban, hogy a megkezdett együttműködéseket folytatják az egyetem stratégiai kutatási területeire – így a fenntarthatóságra, a mobilitásra, a mesterséges intelligenciára és az egészségtechnológiára – fókuszálva.
„A megújuló HUN-REN számára kulcsfontosságú a minőségi együttműködések számának növelése, amely elengedhetetlen a hatékony, eredménycentrikus kutatások folytatásához. A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő partnerünk, folyamatosan épülő együttműködésünk kiváló példa arra, hogy kölcsönös előnyökre törekedve széleskörűen támogathatjuk a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs célok elérését” – fogalmazott dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.
„Az innovációkra, a vállalkozási tevékenységre és élenjáró technológiákra nagy hangsúlyt helyező egyetemünk számára rendkívül fontosnak számít a HUN-REN-nel meglévő szoros partnerségünk. Ez nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kutatási hálókban készülő tudományos publikációk születéséhez, illetve intézményünk kutatás-fejlesztési tevékenységének és brandjének erősödéséhez” – emelte ki dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Tippek2 hét ago
Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés
-
Gazdaság7 nap ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között