A dróntechnológia az elmúlt néhány évben életünk számos területén hozott forradalmi változást: légifelvételeket készítünk, megbízható időjárási előrejelzést kapunk, mezőgazdasági területeken végezhetünk el olyan feladatokat, amelyeket korábban nem, vagy csak jelentős élőmunka befektetéssel, költségesen tudtunk volna elvégezni.

A pilóta nélküli repülő járművek, légi robotok, drónok valójában már több mint 20 éve léteznek, bár mindennapjainkba csak pár évvel ezelőtt kezdtek beépülni. Az ötlet azonban jóval régibb – bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Egyesült Államok és Franciaország már az I. világháború alatt pilóta nélküli repülőkön gondolkodott[.

Nem véletlen, hogy az első drónok a hadiiparban jelentek meg, ám azóta a gazdaság minden szektorát meghódították. Jelen vannak az iparban, egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban és meghódították a fogyasztói piacot. A drónok amellett, hogy olcsóbban és gyorsabban „dolgoznak”, biztonságosabbak is, hiszen olyan feladatokat is el tudnak végezni, amely az emberi munkaerőre akár veszélyt is jelent.

A globális kereskedelmi drónpiac jelenleg meghaladja a 30 milliárd eurót és a következő évtizedben a dróntechnológia tömeges elterjedése várható. 2025-ig megtízszereződhet a drónrepülések száma, és Európában a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma húsz éven belül meghaladja majd a 100.000 főt, a gazdasági hatása pedig a 10 milliárd eurót.

Hazánkban is elkészült a megfelelő támogatási keretrendszerrel az az átfogó iparági stratégia, amely tovább erősíti a technológia bevezetését, elterjedését. Minden szakember egyetért abban, hogy a dróntechnológiában óriási lehetőség van, sőt várható hatékonyságát is számszerűsítették: a GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer fő.

Ez azt is jelenti, hogy egyre több dróntechnológiában jártas szakemberre lesz szükség a gazdaság minden területén. Több egyetemen is elindult a mesterséges intelligencia szakmérnök képzés, és van olyan intézmény, ahol mesterszakon már kifejezetten dróntechnológia specializáció indul.

„Hallgatóink alapos felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki kérdéseiről, a tervezett repülések adatszerzési fajtáiról és a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól. Továbbá, a kinyert adatok mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe történő integrálását és célirányos felhasználását készségszinten sajátítják el a tanulmányaik során.”

– mondta Dr. Dietz Ferenc, a 2023. február 1-től egyetemi rangot kapó Gábor Dénes Főiskola elnöke.

Bár nagyon fontos a megfelelő szakemberképzés, hasonlóan fontos a jelenlegi és leendő felhasználók felkészítése is. Mivel a technológia folyamatosan hódítja meg a fogyasztói piacot, elengedhetetlen, hogy az megjelenjen az általános- és középiskolai oktatásban is. Ennek első lépéseként a Klebersberg Központ az elmúlt évben 840 drónt telepített az iskolákba, és létrehozták a sulidrón-hálózatot, amelynek célja, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!