Az online élelmiszer-bevásárlás az egyéni autóssal szemben már jelenleg is akár 12,5 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, a klímaváltozás megfékezése azonban még több olyan megoldást követel az e-kereskedelem szereplőitől, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek minimalizálni a környezetre gyakorolt hatásaikat. 

Ilyen a mesterségesintelligencia-alapú futárkoordináció és útvonaltervezés, a közúti forgalom előrejelzése, az alternatív meghajtású járműflotta, valamint a fenntartható csomagolóanyagok szélesebb körű használata. A Föld napja alkalmából az utolsó kilométeres futárszolgáltatásokat nyújtó DODO összegyűjtötte, hogyan járul hozzá a környezetbarátabb házhoz szállításhoz, továbbá megosztja, mire lehet szükség a még fenntarthatóbb városi logisztikához.

A környezettudatosságra és a fenntarthatóbb működésre irányuló törekvések ma már szinte valamennyi iparágban megjelennek. A logisztika környezetre gyakorolt hatásának csökkentése egyre sürgetőbb, főként annak fényében, hogy a házhoz szállítási igény ugrásszerű növekedésével a nagyvárosokban előreláthatóan 2030-ra akár több mint 30 százalékkal megemelkedhet a károsanyag-kibocsátás. Az utolsó kilométeres házhoz szállítás úttörője, a DODO élen jár az olyan fenntarthatóságot szolgáló logisztikai innovációk terén, amelyek már rövid távon is pozitív változásokat idézhetnek elő.

Hogyan lehet a mindennapokban fenntarthatóbbá tenni az élelmiszer-bevásárlást?

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy család heti háromszor megy autóval bevásárolni, s alkalmanként átlagosan 20 kilométeres távot tesz meg. Ez havi szinten 12 bevásárlást, 240 megtett kilométert és átlagosan 24 liter üzemanyag fogyasztását jelenti, amely 40 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár. A DODO az utolsó kilométeres logisztikának köszönhetően ugyanezen paraméterekkel mintegy 150 bevásárlást tud lebonyolítani, amivel a havi családi autós bevásárlásoknál 12,5-szer környezetbarátabb megoldást kínál.

A házhoz szállítás környezetre gyakorolt hatásakor érdemes figyelembe venni a kiszállított termékek csomagolóanyagait is, egy átlagos élelmiszer-bevásárlásnál ugyanis akár 8-10 műanyag zacskóval is számolni kell. Ezek visszagyűjtésével, újrahasznosításával vagy környezetbarát csomagolóanyagok használatával is csökkenthető a logisztikai karbonlábnyom.

Technológiai innovációkkal az élhetőbb városokért

Egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a fenntarthatóság, az elmúlt években a házhoz szállítási lehetőségek megválasztásánál is kiemelt vásárlói tényezőként szerepelnek. Ezt támasztja alá a DODO reprezentatív magyarországi kutatása* is, a válaszadók jelentős része – több mint 40 százaléka – mérlegeli ugyanis rendelése során a környezetbarát szállítási módot. Annak érdekében, hogy a logisztikai vállalatok csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, rövidebb és gyorsabb szállítási útvonalakkal, flottájuk kihasználtságának növelésével és alternatív meghajtású járművek alkalmazásával tehetik a legtöbbet. Az ilyen jellegű fenntarthatósági intézkedések bevezetésében pedig nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia- és az adatalapú logisztikai rendszerek használata.

Az utolsó kilométeres városi logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO számára rendkívül fontos, hogy működését ne csupán hatékonyabbá, de fenntarthatóbbá is tegye. A házhoz szállítást az útvonalak optimalizálásán túl – több megrendelés kiszállítása egyazon útvonalon -, saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú rendelés-előrejelző modelljével, a zónalogisztika bevezetésével, továbbá alternatív meghajtású járművekkel teszi eredményesebbé, gyorsabbá és környezetbarátabbá.

Az AI megrendelés-előrejelző modellje – amelyet a DODO tavaly indított el – mindössze 10 százalék alatti hibaaránnyal képes megjósolni egy adott terület vásárlói megrendeléseinek mennyiségét két héttel, órára pontosan, a mesterséges intelligencia által gyűjtött adatoknak és a gépi tanulásnak köszönhetően. Használatával egy adott területen belül könnyebbé válik a megfelelő számú jármű és futár hatékony elosztása, továbbá az útvonalak tervezése, hiszen nem csak az aktuális helyzetet, hanem a következő órák és napok alakulását is figyelembe lehet venni. Ezzel a tulajdonságával pedig nagyban hozzájárul a környezetbarátabb és zökkenőmentesebb városi közlekedéshez.

A zónalogisztika a járművek és megrendelések egy adott területen belüli megosztásának elvén működik. Fő célja a városi forgalom csökkentése, továbbá a kiszállítás és a járműflotta racionalizálása. A koncepcióban minden város külön zónaként vagy zónacsoportként működik. A DODO saját fejlesztésű, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú logisztikai platformja, a GAIA számításainak köszönhetően maximalizálható a járművek kihasználtsága, így a futárok úgy dolgoznak, hogy sosem szállítanak feleslegesen „levegőt”. A zónalogisztika koncepcióját a DODO-nál 2023 nyarán kezdték el alkalmazni, elveit pedig fokozatosan terjesztik ki a különböző szegmensekhez tartozó ügyfeleik szállítási szolgáltatásaira.

A városi közlekedés zöldebbé válása érdekében a DODO új szállítási lehetőségeket is tesztel. Ennek megfelelően a vállalat folyamatosan növeli alternatív üzemanyag-meghajtású járműveinek számát, beleértve a CNG üzemű autókat és elektromos járműveket, köztük hibrid autókat, kerékpárokat és robogókat. Az elektromos meghajtású flották térhódítása elsősorban a rendelkezésre álló töltő-infrastruktúrától függ, amennyiben fokozódna az elektromos töltőpontok sűrűsége, a logisztikában is több elektromos járművet lehetne alkalmazni, amely hosszú távon szinte nullára csökkentené a kiszállításból adódó károsanyag-kibocsátást.

Fenntartható logisztikai megoldásaival az aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi logisztikai vállalat, a DODO elősegíti a gördülékenyebb városi közlekedést, az élhető városok és a városkép megteremtését, és csökkenti a környezeti terhelést, miközben növeli a vásárlók jobb és gyorsabb elérhetőségét és a kézbesítés hatékonyságát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!