A Kia EV2 hivatalosan is bekerült a 2027-es Év Autója díj hét döntőse közé. A B-szegmensbe tartozó elektromos SUV-t Európa vezető autóipari újságíróiból álló, független zsűri választotta ki.

Az EV2 jelölésével a Kia sorozatban hatodik alkalommal jutott be az Év Autója díj döntőjébe, ezzel az első ázsiai autógyártóvá vált, amelynek ez sikerült. A sorozat 2022-ben az EV6-tal kezdődött, amely első dél-koreai modellként nyerte el az elismerést. A mostani jelöléssel az EV2 a márka kilencedik olyan modellje, amely bekerült az autóipar egyik legrangosabb díjának döntőjébe. Ez a kivételesen tartós szakmai elismerés jól tükrözi a Kia modellkínálatának megújulását és annak következetes fejlődését, különösen a kifejezetten elektromos hajtásra fejlesztett járművek egyre bővülő választékában.

A legújabb jelölés egyúttal az Electric-Global Modular Platform (E-GMP) padlólemezre épülő Kia-modellek elismerésének folytatása is. Mindez kiemeli a platform fejlett technológiai megoldásait és sokoldalúságát, valamint azt, hogy a Kia képes elektromosautó-fejlesztési tapasztalatait különböző járműkategóriákban is kamatoztatni, igazodva a vásárlói igényekhez.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az EV2 bekerült az Év Autója díj döntősei közé, így a Kia sorozatban hatodik alkalommal képviselteti magát a fináléban”

– nyilatkozta Soohang Chang, a Kia Europe elnök-vezérigazgatója.

„Az EV2-vel a kifejezetten elektromos modelljeinkben alkalmazott technológiát és az általuk kínált élményt egy olyan kompakt SUV-ban tesszük elérhetővé, amelyet az európai vásárlók mindennapi igényeihez igazítottunk. Ez a jelölés jelentős elismerése az elektromos mobilitás terén elért eredményeinknek.”

A 2027-es Év Autója díj győzteséről a zsűri további értékelését és a végső szavazást követően döntenek. Az eredményt 2027. január 8-án, a Brüsszeli Autószalonon hirdetik ki.

A Kia Év Autója-díjas múltja

A Kia és az Év Autója díj kapcsolata 2008-ig nyúlik vissza, amikor a Kia cee’d első modellként jutott be a márka kínálatából a döntőbe. Azóta a Kia folyamatosan erősítette pozícióját a versenyben, amelynek csúcspontját 2022-ben az EV6 győzelme jelentette. Ezzel az EV6 lett az első koreai autó, amely elnyerte az európai Év Autója címet.

A történelmi áttörést további négy, egymást követő döntős szereplés követte. 2023-ban a Niro, 2024-ben az EV9, 2025-ben pedig az EV3 jutott be a fináléba. Az EV3 a második helyen végzett, és akkor a Kia modelljei közül a legmagasabb pontszámot érte el. A sorozatot 2026-ban az Európában gyártott EV4 folytatta, amely szintén döntős lett.

Az EV2 most ezt a lendületet viszi tovább a 2027-es versenyben. Ezzel a Kia sorozatban hatodik alkalommal képviselteti magát az Év Autója díj döntőjében, egyúttal jól szemléltetve a márka elektromos modellkínálatának sokszínűségét és szélességét.

A Kia EV2 bemutatása

A 2026-os Brüsszeli Autószalonon bemutatott EV2 a Kia legkisebb, kifejezetten elektromos hajtásra tervezett SUV-ja, egyben a márka elektromos modellkínálatának belépőmodellje. Európában, az európai vásárlók igényeit szem előtt tartva fejlesztették ki. Tágas és sokoldalúan alakítható utasteret, fejlett konnektivitási megoldásokat és olyan elektromos technológiákat kínál, amelyek korábban jellemzően a nagyobb járműkategóriák sajátjai voltak. Az EV2 így a Kia formatervezési, technológiai és elektromosautó-fejlesztési tapasztalatainak legjavát egyesíti a márka eddigi legkedvezőbb árú, dedikált elektromos modelljében.

Az EV2 a Kia második teljesen elektromos modellje, amely a vállalat szlovákiai, zsolnai gyárában készül, az EV4 Hatchback után. A kizárólag az európai piacra gyártott modell jól példázza a Kia regionális fejlesztés és gyártás iránti elkötelezettségét, miközben a márka már bizonyított elektromosautó-technológiáját a vásárlók szélesebb köre számára teszi elérhetővé.

Az EV2 kétféle akkumulátorral készül: a Standard Range változat 42,2 kWh-s, míg a Long Range kivitel 61,0 kWh-s akkumulátort kap. A WLTP mérési ciklus szerinti hatótávolságuk rendre akár 317, illetve 453 kilométer. A hatótávolság és a sokoldalúság mellett a modellcsalád minden változata alapfelszereltségként ötcsillagos Euro NCAP biztonsági minősítést kínál. A vásárlók többféle felszereltségi szint és kivitel közül választhatnak, köztük a karakteres GT-Line és a formatervezésében különleges Black-Line változatokból. Egyes piacokon négy- és ötüléses konfiguráció is elérhető.

Az EV2 európai fejlesztése során a kényelem és a kifinomult menetkomfort is kiemelt szerepet kapott. A zaj-, rezgés- és vibrációcsökkentő (NVH) csomagot kifejezetten az európai utakhoz és vezetési körülményekhez igazították. A megoldások között akusztikus abroncsok, hangszigetelt üvegezés és célzott zajszigetelés is szerepel, amelyek együttesen mérséklik a gördülési, szél- és a hajtásláncból származó magas frekvenciájú zajokat. Mindez csendes és kiegyensúlyozott utastéri környezetet biztosít a Kia belépőszintű elektromos modelljében is.

Független teszt igazolja a valós hatótávolságot

Az EV2 megbízható, valós körülmények között nyújtott teljesítményét a NAF El Prix tesztjei is igazolták. A norvég autóklub (NAF) évente kétszer – nyári és téli kiadásban – megrendezett hatótávolság-tesztje a világ legnagyobb független, valós körülmények között végzett elektromosautó-hatótávvizsgálata.

A nyári teszten a Standard Range változat 325 kilométert tett meg, ami több mint öt százalékkal haladta meg a hivatalos WLTP-értéket. A Long Range GT-Line prototípus 428 kilométeres hatótávolságot ért el, túlszárnyalva a 418 kilométeres célértéket.

A téli teszten a Long Range GT-Line prototípus még mínusz 21 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is 310,6 kilométert tett meg. Az eredmények együttesen azt mutatják, hogy az EV2 változatos európai időjárási és útviszonyok között is következetes és megbízható teljesítményt nyújt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az elektromos átállás a vállalati szférában is felgyorsult: az ESG-megfelelés és a pénzügyi racionalitás egyaránt ebbe az irányba tereli a piaci szereplőket. Átgondolt zöldáram-beszerzés és megfelelően méretezett infrastrukturális háttér nélkül az e-flotta könnyen költségcsapdává válhat – a sikeres elektrifikáció kulcsa nem önmagában az autó, hanem a mögötte álló, jól szervezett technológiai háttér.

Járműválasztás és a töltési infrastruktúra kialakítása

A flottaelektrifikáció első és legfontosabb lépése a járművek valós használati mintázatának feltérképezése, hiszen a különböző munkakörök és feladatok gyökeresen eltérő töltési stratégiát igényelnek. A városi környezetben üzemelő, döntően rövid távokat teljesítő járművek – mint a céges pool-autók, a helyi szolgáltatók vagy a városon belüli futárok – napi futásteljesítménye ritkán haladja meg a 30–100 kilométert. Ezen a területen a kisebb vagy közepes akkumulátorkapacitású modellek jelentik a legésszerűbb választást. Töltési igényüket tökéletesen kiszolgálja a munkaidő alatti vagy az éjszakai kíméletes, váltóáramú (AC) töltés. Az irodai infrastruktúra szempontjából ez a legköltséghatékonyabb szegmens: a 7,4–22 kW teljesítményű AC töltőpontok kiépítése nagyságrendekkel olcsóbb, és lényegesen kisebb mértékben terheli a telephely elektromos hálózatát.

Ezzel szemben a területi képviselőknél, a regionális feladatokat ellátó kollégáknál vagy a cégvezetőknél a nagy hatótáv és a nagyobb akkumulátorkapacitás az alapkövetelmény. Ennél a profilnál két alapeleme van a töltési stratégiának: a több száz kilométeres utat megtevő járművek napközbeni gyorstöltését a nyilvános egyenáramú (DC) villámtöltő hálózatok biztosítják, míg az irodában töltött órák alatt esetükben is elegendő a megszokott AC töltés.

Intelligens energiagazdálkodás a telephelyen

A vállalati telephelyek belső villamos hálózatának legnagyobb kihívása a rendelkezésre álló elektromos kapacitás végessége. Az okos töltési megoldások lényege az iparági szabványokra – jellemzően az OCPP (Open Charge Point Protocol) szabványra – épülő, adatalapú vezérlés. A professzionális töltőállomás-kezelő (CPMS) szoftverek folyamatosan nyomon követik a hálózat állapotát és a töltési teljesítményt, és aktívan beavatkoznak a folyamatokba a költségcsökkentés érdekében.

A vállalati (B2B) energiaszerződések esetében a villamosenergia-díj mellett a lekötött teljesítménydíj és a csúcsidőszaki hálózathasználati díj jelenti a legnagyobb terhet. Erre a kihívásra kínál megoldást a dinamikus terhelésmenedzsment (DLM) és a csúcslefejezés (peak shaving) technológiája. A DLM szoftveresen elosztja a meglévő szabad kapacitást a töltők között, és automatikusan visszaszabályozza a járművek töltési teljesítményét, ha a telephely alapműködése (például a gyártósorok vagy a klímaberendezések felpörgése) miatt a fogyasztás megközelítené a szerződésben meghatározott teljesítményhatárt.

Bár a DLM elhalaszthatja vagy csökkentheti a drága hálózatfejlesztési igényeket, fontos tisztázni, hogy energiát nem termel. Ha a telephely szabad kapacitása kritikusan alacsony, a szoftveres vezérlés nem elegendő, hiszen a járművek egyszerűen nem töltődnek fel a kívánt időablakon belül. A transzformátorbővítés és a költséges hálózatfejlesztés valódi, fizikai alternatíváját ma a helyi akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) és a telephelyi naperőművek (PV) integrációja jelenti. Ezek segítségével csúcsidőszakban is hatékonyabban kezelhető a flotta hirtelen jelentkező, megnövekedett energiaigénye.

Otthoni töltés: a láthatatlan szűk keresztmetszet

Míg a telephelyi infrastruktúra kiépítése alapvetően mérnöki feladat, az elektromos flották üzemeltetésének egyik legnagyobb kihívása a munkavállalók otthoni töltésének adminisztrációja. A céges járművek otthoni áramfelvételének megtérítése ugyanis komoly jogszabályi és adózási kihívást jelent, hiszen pontosan el kell különíteni egymástól a háztartási fogyasztást és a céges autó töltésére használt energiát.

Ennek megoldására a piacon már elérhetők a MID-hitelesített árammérővel felszerelt okostöltők, amelyek a CPMS szoftverekkel kommunikálva automatikus és átlátható riportokat generálnak. Egy jól felépített rendszer mentesíti a vállalatot a bizonylatok kézi feldolgozásától, és biztosítja, hogy a munkavállalói költségtérítés adózási szempontból is támadhatatlan maradjon.

Mi határozza meg a pontos költségeket? A TCO-szemlélet

Az elektromos autók teljes birtoklási költsége (TCO) gyökeresen eltérő logikát követ, mint a hagyományos járműveké. A mechanikai kopóalkatrészek hiánya miatt a fizikai szervizigény és annak költsége lényegesen alacsonyabb; a karbantartás fókusza átkerül az abroncsok és fékek ellenőrzésére, valamint az akkumulátor egészségi állapotának szoftveres diagnosztikájára. A TCO érdemi egyenletét a megtett kilométerek mellett a saját és a nyilvános töltés aránya, a telephelyi áram ára és a másodpiaci maradványértékek alakulása határozza meg. Ebben a környezetben a flottakezelő feladata a klasszikus szervizszervezés helyett az infrastruktúra és az energiagazdálkodás együttes optimalizálása.

Úton a jövő felé

A modern elektromos flottakezelés nem pusztán autók beszerzéséből és fali töltők felszereléséből áll, hanem egy olyan adatalapú rendszert jelent, amely egyesíti a telephelyi infrastruktúrát, az energiagazdálkodást és a szoftveres vezérlést. Azok a vállalatok, amelyek felismerik, hogy az átállás kulcsa a technológiai infrastruktúra és a felhasználói profilok pontos összehangolása, nemcsak a környezeti céljaikat érhetik el, hanem hosszú távon jelentős versenyelőnyre és kiszámíthatóbb üzemeltetési költségekre is szert tehetnek.

Bízd magad a szakértőkre!

A százszázalékosan magyar tulajdonú Schiller Flotta Kft. több évtizedes tapasztalattal segíti a hazai kkv-k és nagyvállalatok mobilitását: a járműbérlésen túl a teljes vállalati mobilitási stratégia kialakításában is partner. Csapatuk széles körű tapasztalattal rendelkezik a különféle modellek üzemeltetésében, alaposan ismerik a hazai infrastruktúra sajátosságait, illetve a piac meghatározó elektromos modelljeinek jellemző szervizigényeit.

Ha az elektromos átállás stratégiai megtervezésén és a vállalkozásod számára ideális e-járművek kiválasztásán gondolkodsz, a Schiller Flotta szakértői pontosan tudják, mely modellekkel érdemes elindítanod a modernizációt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A fenntarthatóság az intralogisztikában egyre kevésbé kizárólag környezetvédelmi kérdés. A nyersanyagárak, az ellátási kockázatok, a szigorodó szabályozás és az üzemeltetési költségek egyaránt arra ösztönzik a vállalatokat, hogy termékeik teljes életciklusában gondolkodjanak. A professzionálisan felújított targoncák példája azt mutatja, hogy a körforgásos gazdaság megfelelő üzleti modellel műszaki és gazdasági szempontból is működőképes lehet.

A Jungheinrich megközelítésében ezért a fenntartható raktár nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A jövő intralogisztikája egyszerre hatékony, körforgásos és biztonságos: optimálisan használja ki a teret és az erőforrásokat, takarékosan bánik az anyagokkal és az energiával, ösztönzi az újrafelhasználást és a hulladék csökkentését, miközben védi a munkavállalókat és az árukat. A vállalat termékeit és szolgáltatásait ennek a három pillérnek a mentén fejleszti, hogy ügyfeleit ne csak a szabályozási elvárások teljesítésében, hanem a jövő raktárának kialakításában is támogassa.

A hagyományos, lineáris gazdasági modellben a nyersanyag kitermelését a gyártás, a használat, majd a termék hulladékká válása követi. A körforgásos gazdálkodás ezzel szemben arra törekszik, hogy a termékeket, alkatrészeket és alapanyagokat a lehető leghosszabb ideig használatban tartsa. Ennek eszköze lehet a javítás, az újrafelhasználás, az ipari újragyártás és végső lépésként az anyagok újrahasznosítása.

Az intralogisztikában mindez különösen nagy jelentőséggel bír. A targoncák és más anyagmozgató berendezések jelentős mennyiségű acélt, rezet, elektronikai alkatrészt és akkumulátor-alapanyagot tartalmaznak. Egy megfelelően megtervezett és karbantartott ipari jármű azonban első használati időszakának lezárása után sem feltétlenül éri el műszaki életciklusa végét.

Több mint használtgép-felújítás

A professzionális felújítás nem azonos egy használt gép egyszerű javításával vagy esztétikai rendbetételével. Szabványosított ipari folyamatról van szó, amelynek során a járművet átfogóan megvizsgálják, részben vagy teljesen szétszerelik, az alkatrészeket megtisztítják és minősítik, majd a biztonsági szempontból meghatározó, illetve elhasználódott elemeket felújítják vagy kicserélik.

Az ismételt összeszerelést, a műszaki ellenőrzéseket és a funkcionális teszteket követően a targonca újabb életciklusban állhat munkába. Ehhez azonban már az eredeti termékfejlesztés során figyelembe kell venni a javíthatóságot, a cserélhető alkatrészeket és az alkalmazott anyagok szétválaszthatóságát.

A Jungheinrich az ipari anyagmozgató eszközök felújítására több különböző minőségi kategóriát alkalmaz. Az Economy és az ötcsillagos JUNGSTARS felújítási szintek eltérő ügyféligényeket fednek le, miközben mindkét folyamat alapja az ellenőrzött műszaki állapot és a biztonságos további üzemeltetés.

A vállalat klipphauseni, Drezda közelében működő használtgép-központjában 2026 júliusában készült el a 100 000. felújított targonca. „A 100 000. felújított targonca különleges mérföldkő vállalatunk számára, egyúttal munkatársaink szakértelmének és elkötelezettségének kézzelfogható bizonyítéka” – hangsúlyozta Tino Alban, a klipphauseni használtgép-felújító központ üzemvezetője.

„A Jungheinrich targoncáinak tartós minősége teszi lehetővé, hogy az ipari járműveket egy újabb életciklusban is biztonságosan és gazdaságosan lehessen üzemeltetni.”

Akár 80 százalékkal kisebb karbonlábnyom

A járművek életciklusának meghosszabbítása azért jelentős, mert egy targonca környezeti terhelésének számottevő része már az alapanyagok kitermelése és az új jármű előállítása során keletkezik. Ha a vázszerkezet, az ellensúly, a hajtásrendszer és más főegységek tovább használhatók, lényegesen kevesebb új nyersanyagra és gyártási energiára van szükség.

A Jungheinrich adatai szerint egy targonca professzionális újragyártása az új jármű előállításához képest akár 80 százalékkal alacsonyabb CO₂e-kibocsátással járhat. A folyamat során felhasznált erőforrások körforgási aránya megközelíti a 99 százalékot: ennek legnagyobb része közvetlenül újrafelhasználható, kisebb hányada pedig anyagában újrahasznosítható.

A körforgásos gazdálkodás mint üzleti modell

A körforgásos gazdaság csak akkor válhat széles körben alkalmazhatóvá, ha nem kizárólag környezetvédelmi programként, hanem gazdaságilag is életképes üzleti modellként működik. Az intralogisztikában ennek egyik alapfeltétele a gépek tervezhető visszaáramlása.

A Jungheinrich ezt több, egymásra épülő megoldással támogatja. A tartós bérleti modellek és a gyártói visszavétel tervezhetővé teszik a gépek visszaáramlását; a professzionális felújítás meghosszabbítja a targoncák használati idejét; a magas újrahasználati és újrahasznosítási arány csökkenti az új nyersanyagok iránti igényt; az akkumulátorok másodlagos életciklusának kialakítása pedig az energiatároló rendszerek értékét is hosszabb ideig tarthatja körforgásban. A cél minden esetben ugyanaz: az értékes erőforrások lehető leghosszabb ideig történő megőrzése, ami környezeti és gazdasági szempontból egyaránt érdeke az ügyfeleknek.

Ebben fontos szerepet töltenek be a tartós bérleti konstrukciók, a flottakezelési megoldások és a gyártói visszavételi rendszerek. A bérleti időszak végén visszaérkező targoncák ismert üzemeltetési háttérrel és dokumentált szerviztörténettel kerülhetnek a felújítóüzemekbe. A kiszámítható gépállomány lehetővé teszi az újragyártási kapacitások tervezését, a szükséges alkatrészek biztosítását és a szabványosított munkafolyamatok kialakítását.

A Jungheinrich felújító üzeme 2006 óta működik. A telephely gyártási területe mára meghaladja a 13 500 négyzetmétert, a felújítási folyamatokban pedig mintegy 200 munkatárs vesz részt. A vállalat emellett a romániai Ploiești-ben is működtet hasonló központot. Az ipari háttér és a megfelelő volumen teszi lehetővé, hogy az újragyártás ne egyedi projekt, hanem a vállalat mindennapi működésének része legyen.

Ellátásbiztonság és kockázatkezelés

A körforgásos modellek üzleti jelentőségét az elmúlt évek ellátási zavarai és nyersanyagpiaci ingadozásai is felértékelték. A második és akár harmadik életciklusra alkalmas berendezések csökkenthetik az új alapanyagoktól és a hosszú, globális beszállítói láncoktól való függőséget.

„A fenntartható raktár számunkra nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A cél az, hogy ügyfeleink a teret, az energiát és az anyagokat hatékonyabban használják, az értékes erőforrásokat pedig minél tovább körforgásban tartsák. A körforgásos megoldások ezért nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak: gazdasági értéket is teremtenek, és hozzájárulnak a kiszámíthatóbb, biztonságosabb működéshez” – mondta Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A felújított gépek emellett olyan beruházási alternatívát kínálhatnak, amely alacsonyabb beszerzési költség mellett biztosít ellenőrzött műszaki állapotot és gyártói hátteret. Ez különösen azoknál a vállalatoknál lehet fontos, amelyeknek növelniük kell anyagmozgatási kapacitásukat, de nem minden alkalmazási területen indokolt új gép beszerzése.

A fenntartható működés ugyanakkor nem merül ki a használt járművek felújításában. A Jungheinrich teljes körű megközelítése az újrahasznosított és alacsonyabb környezeti terhelésű alapanyagok használatától az erőforrás-hatékony gyártáson és energiaellátáson át a termékek üzemeltetéséig, visszavételéig és életciklusuk végi kezeléséig terjed. A fenntarthatóság ökológiai és gazdasági dimenziói mellett a társadalmi szempontok is fontosak: az új technológiák és innovációk alkalmazása során a munkavállalók, az áruk, a raktári infrastruktúra és az adatok biztonsága is alapvető követelmény.

www.jungheinrich.hu/fenntarthatosag

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!