Okoseszközök

A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára

A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.

A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

Z generáció és a diákok: a technológia motorjai

A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”

Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.

A MI használata a mindennapokban

A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).

A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban ezekre: fordítás (53%), általános keresések (45%) és személyes kérdések megválaszolása (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”

MI: a holnap kihívása

„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is”

– mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

„A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”

Generációs különbségek a MI elfogadásában

A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Már Magyarországon is kapható a HONOR Magic V3

Végre Magyarországon is kapható a HONOR Magic V3, a világ legvékonyabb befelé hajlítható okostelefonja, amely elődeinél nagyobb strapabírósággal, hatékonyabb akkumulátorral, fejlettebb kijelzővel és innovatívabb AI-élménnyel érkezik.

A készülék összehajtva csupán 9,2 mm, a tömege 226 g, így a fogyasztók hajlítható eszközt kapnak egy hagyományos telefon méretével és súlyával. Ezt a teljesítményt 19 innovatív anyag és 114 mikroszerkezet aprólékos alkalmazásával érte el a gyártó. A kupola alakú, nyolcszögletű kameramodullal ellátott HONOR Magic V3 elegánsan ötvözi a kupolaszerkezetek építészeti szépségét a technológiai újításokkal. Ez a kameramodul gyémánt vágással rendelkezik, ami még vonzóbbá teszi a készüléket.

Az eszköz készüléktestének anyagába speciális üvegszálakat építettek, ami növeli az ütésállóságot más csúcskategóriás, hagyományos telefonokhoz képest, miközben több mint 30 százalékkal csökkenti a hátlap vastagságát. A szabadalmaztatott HONOR Super Steel zsanérral akár 500 000 hajlítást is kibír, míg a belső kijelző, valamint a karcolásvédelem a mindennapi használat veszélyeit is könnyedén hárítja.

A 6,43”-os külső kijelzővel és a 7,92”-os belső, hajlítható képernyővel kettős felhasználási élményt nyújt a HONOR Magic V3: egyszerre telefon és tablet. A készülék továbbá több innovatív szemkényelmi funkciót tartalmaz, mint például a világ első AI Defocus Display technológiáját, 4320Hz-es kockázatmentes PWM fénytompítást, dinamikus fénytompítást, cirkadián éjjeli kijelzőt és a természetes hatást keltő Natural Tone Display funkciót.

Ezen kívül a HONOR Magic V3 fejlett 5150mAh-s harmadik generációs szilícium-szén akkumulátora támogatja a villámgyors 66W-os vezetékes és 50W-os vezeték nélküli HONOR SuperCharge töltést. Az innovatív HONOR Falcon kamerarendszer egy 50MP-es periszkópos telefotó kamerát, egy 50MP-es fő kamerát és egy 40MP-es ultraszéles kamerát tartalmaz, jobbnál jobb képeket eredményezve.

Az eszköz számos intelligens funkciót is kínál. Ezek közé tartozik a Magic Portal on Foldable, valamint a készülékben lévő AI-jal támogatott fényképezési funkciók, mint a HONOR AI Motion Sensing a villámgyors felvételekért, és a HONOR AI Portrait Engine a portrék javításáért. A Google Clouddal együttműködve a HONOR a Google AI modellek és a felhőtechnológiák által támogatott produktivitási funkciók sorát gazdagítja, hogy a felhasználók számára általánosan jobb élményt nyújtson: ilyen a HONOR AI-radír, a szinkrontolmácsolás és a HONOR Notes fordítóeszköz. Ezekkel a HONOR Magic V3 akár személyes, akár professzionális használatra is tökéletes lehet.

A HONOR Magic V3 fekete és zöld színben kapható Magyarországon, 799 990 Ft-os ajánlott fogyasztói áron.

További részletek a HONOR hivatalos honlapján: www.honor.com.   


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Maradandó problémákat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata

Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

A Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. A korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható. Szombaton, Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján. A kormány, és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Nyolcszázszoros a figyelemzavar a gyerekek körében

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. Ennek jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. A szakértők szerint az egészséges szinapszisok és gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat. A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett például valós élmények formájában.

Új, még ismeretlen veszélyek az Interneten 

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a tartalomszolgáltatók és közösségi média platformok gazdasági érdeke a felhasználók bevonása, hogy minél hosszabb időt töltsenek ezeknek az alkalmazásoknak a használatával. A digitális tudatosság pedig nem elvárható egy gyermektől, aki lényegében teljesen kiszolgáltatott az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekek 80 százaléka találkozhat pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra., A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76.9%-át teszi ki. A mesterséges intelligencia felhasználásával pedig már az ártalmatlannak tűnő fotók is felismerhetetlenül manipulálhatóak. 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

A szülő segíthet a legtöbbet a gyermeknek

Az NMHH Digitális szülőség kutatása szerint a szülők átlagosan 10-12 éves kor környékén engedik el a gyermekek kezét az online térben. Ekkor már úgy gondolják, a gyermek kompetensebb, mint ők maguk, ami azon a téves felismerésen alapul, hogy a kamaszok ügyesebbek az eszközhasználatban mint szüleik. A tudatosságnak ez azonban csak egyetlen dimenziója, fontos lenne, hogy a felügyelet nélküli használat idejére kialakuljon a fiatalokban a kritikus gondolkodás és a hiteles tartalmak megítélésének képessége. A szakértők szerint a gyerekek eltérő fejlődése miatt nem határozható meg korosztály szerint az ideális időpont az önállósodásra, ezért a gyermekét ismerő szülő hozhatja meg a legjobb döntést.

„A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás célja, hogy felkészítse a szülőket és pedagógusokat a digitális világ kihívásaira és arra, hogyan teremthetnek biztonságos digitális környezetet gyermekeik számára. Igyekeztünk minél több hasznos eszközt, programot és módszertant bemutatni, ami a szülők és pedagógusok segítségére lehet ebben. Az előadások anyagait online is elérhetővé tesszük és honlapunkon megtalálhatóak azok az oktatási anyagok és programok, amik megoldásokat kínálnak a szülőket foglalkoztató problémákra”

– tette hozzá Rétfalvi Flóra a szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Apple Watch alvási apnoe funkció: a tünetek felismerésére jó, diagnózisra alkalmatlan

A techcég órájának egyik legnagyobb újítása az alvási apnoe felismerő funkció, amely újdonság a magyar felhasználók számára is elérhető lesz.

Bár az innovatív mérőeszköz a tünetek azonosításában segíthet, az orvosi diagnózist nem helyettesíti – hangsúlyozza dr. Terray-Horváth Attila adjunktus szomnológus, neurológus szakorvos.

Nemrég mutatta be az Apple legújabb okosóráját, amelynek új funkciói között az alvási apnoe monitorozása is megtalálható. Bár az eszköz még most robban be a piacra, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakorvosa körültekintő használatra int az ilyen és ehhez hasonló, alvási apnoe felismerését hirdető okoseszközök kapcsán.

Alvási apnoe – Akár a lakosság 10%-át is érintheti az életveszélyes alvászavar

A nyugodt, pihentető alvás nem mindenki számára adatik meg. Számtalan ember küzd a hangos, fuldokló horkolással, légzéskimaradással járó alvási apnoéval, amelynek tüneteit komolyan kell venni. A kezeletlen alvási apnoe alattomos gyilkos lehet: magas vérnyomást és 2-es típusú cukorbetegséget is okozhat, továbbá többszörösére növeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke kockázatát.

„A súlyos alvási apnoe előfordulása a felnőtt népességben egyes becslések szerint elérheti a 10%-ot is, ami nagyon sok embert jelent. Ugyanakkor a legtöbb súlyos alvási apnoe nem felismert. Súlyos alvási apnoéban minimum 2 percenként szenved el az alvó ébredést annak érdekében, hogy levegőt kapjon. Ez óránként 30 légzéskimaradást jelent, de ez a szám akár 80-100 is lehet! A betegség időbeni felismerése lehetővé teszi a súlyos állapot kialakulásának megelőzését”

– emeli ki a szakorvos.

Az alvási apnoe nem diagnosztizálható okoseszközzel

Az új okosóra az ígéret szerint éppen ebben, vagyis az alvási apnoe felismerésében fogja segíteni a felhasználóit. A pontos diagnózis meghatározásához azonban elengedhetetlen az orvosok szakértelme.

„Az alvási apnoe diagnózisa jelen tudásunk és az orvosi gyakorlat szerint akkor mondható ki, ha minimum 10 másodpercig tartó légzéskimaradás, azt követő, minimum 4 %-os véroxigén szint csökkenés és mikroébredés következik be, továbbá ezek száma legalább 5, óránként. A sajtóhírek szerint az óra a mikroébredéskor jellemző mozgást veszi alapul. Három kritériumból mindössze egyet. A gyártó oldalán található leírás szerint e mellett a légzésszámot, az alacsonyabb oxigént, a pulzus változást is elemzi. Feltételezhetően a gyártó rendelkezésére álló nagy adatbázisok, a benne lévő sok száz milliónyi éjszakai mérés a megfelelő elemző programoknak lehetővé teszi az apnoéra jellemző mintázatok azonosítását. A diagnózis így sem a jelenleg elvárt, konkrét méréseken alapul. A módszert igazolhatja a jövő, de a jelenben erről még nem lehet nyilatkozni”

– hívja fel rá a figyelmet dr. Terray-Horváth Attila, aki mindenkit óvva int attól, hogy az eszköz mérési adatait (ön)diagnózis felállítására használja.

„Fontos megjegyezni, amit maga a gyártó is megtesz, hogy ezek nem diagnosztikai eszközök, vagyis nem váltják ki, nem helyettesítik az alvásvizsgálatot. Mindössze felhívják az esetleges betegségre a figyelmet.”

Életmódváltás, tünetek felismerése: ez lehet a funkció erőssége

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindezek tükrében hogyan, miként érdemes értelmezni az ilyen, alvási apnoe monitorozására építő okoseszközöket. „Jelenleg is rendelkezésre áll számos, nem alváslaboratóriumi előszűrésre alkalmas applikáció, pulzoximetria, amelyek mindössze a gyanút állítják fel. Minden bizonnyal ez az eszköz is az alvási apnoéra jellemző tünetekre fogja felhívni a figyelmet, mint a hangos, nem egyenletes horkolás, nappali fáradtság, reggeli fejfájás, éjszakai gyakori vizelési inger, reggeli magasvérnyomás, amelyek önazonosítása is megerősítheti a gyanút.

Az egyén számos ponton tud változtatni életmódján, ami befolyásolhatja alvását, javíthatja alvás alatti légzését. Az appoknak ebben lehet jelentősége” – emeli ki dr. Terray-Horváth Attila, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakmai vezetője.

Ha felmerül a gyanú, forduljunk orvoshoz!

Akár használunk valamilyen okoseszközt, akár nem, be kell látnunk, hogy az alvászavar, különösen az alvási apnoe nem játék. Diagnosztizálása és kezelése is szakorvost igényel.

„Ha az alvási apnoéra jellemző tünetek fennállnak, mint a horkolás, nappali álmosság, kialvatlanság, felriadás, partner által megfigyelt légzéskimaradások – amelyek az éjszaka jelentős részében tapasztalhatóak – mindenképpen javasolt alváslabort felkeresni. Az alváslaboratóriumi vizsgálat során egy vagy két éjszakában a testre felhelyezett mérő műszerekkel vizsgáljuk az alvás alatti légzést, szívritmust, mozgást, agyi tevékenységet, testhelyzetet, horkolási hangot. A több szervrendszert érintő, számos szenzorral történő mérés a legrészletesebb elemzést teszi lehetővé. A végső elemzés alapján a diagnózist orvos/szomnológus állítja fel, amely a terápiás ajánláshoz hasonlóan minden esetben egyedi és személyre szóló”

– emeli ki a szakorvos.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss