Az iskolakezdés minden évben új ritmust hoz a háztartások mindennapjaiba, ami a digitális szolgáltatások használatában is jól látható. A One Magyarország 2025-ös aggregált hálózati adatai azt mutatják, hogy a nyári időszak után ismét felértékelődnek a stabil otthoni internet- és szórakoztató szolgáltatások.

Szeptemberben ugrott meg leginkább a hálózati forgalom

A vállalat tavalyi adatai alapján a vezetékes hálózat forgalma augusztusról szeptemberre közel 24 százalékkal emelkedett. A szeptemberi növekedés jól mutatja, hogy a nyári időszak után ismét megnő az otthoni digitális szolgáltatások iránti igény. A forgalom ugyan októberben átmenetileg mérséklődött, novemberben azonban újabb emelkedés következett: a hálózati terhelés ekkor érte el az év legmagasabb értékét. Decemberben ismét csökkent a forgalom, ugyanakkor az érték még így is mintegy 4 százalékkal meghaladta az augusztusi szintet.

A részletes adatok alapján a letöltési forgalom a vizsgált időszakban lényegében stabil maradt, mindössze 0,5 százalékkal változott. A feltöltési forgalom ezzel szemben 2,2 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy az őszi időszakban nemcsak a tartalomfogyasztás, hanem az olyan online tevékenységek is erősödnek, mint a videóhívások, az online tanulás vagy a felhőalapú szolgáltatások használata.

A televíziózás is új lendületet kap szeptemberben

A televíziós használati adatok szintén jól mutatják, hogy a nyári időszak után megváltoznak a háztartások médiafogyasztási szokásai. A TV-forgalom már szeptember elején érezhetően megugrott: a szeptemberi első heti maximális érték mintegy 30 százalékkal haladta meg az augusztus első hetében mért csúcsot. Az augusztusi és szeptemberi időszak legmagasabb értékei között is egyértelmű növekedés látható, a szeptemberi csúcs mintegy 17 százalékkal volt magasabb.

A gyerekcsatornák esetében jól látható az iskolakezdéssel járó változás a családok napi rutinjában. Augusztusban a OneTV nézettségi adatai alapján a nézők összesen több mint 3,3 millió órán keresztül követték a gyermekcsatornák műsorait, ami közel 139 ezer napnyi folyamatos tartalomfogyasztásnak felel meg. Szeptemberben ugyanígy a OneTV nézettségi adataiból látható, hogy a nézett idő továbbra is kiemelkedő maradt: a gyerekcsatornák műsorait több mint 3 millió órán keresztül választották a háztartások. Bár az augusztusi értékhez képest, az iskolakezdés miatt, ez mintegy 8 százalékos csökkenést jelent, az adatok jól mutatják, hogy a gyermekeknek szóló tartalmak az őszi időszakban is fontos szerepet töltenek be a családok közös kikapcsolódásában.

„A tavalyi adataink jól mutatják, hogy az iskolakezdés időszakában megváltoznak ügyfeleink otthoni internetezési szokásai és nagyobb szerepet kap a gyors és stabil otthoni internet. Éppen ezért idei iskolakezdési kampányunkkal erre reagálunk. A 2026. július 31. és október 15. között megkötött Gigabit Net díjcsomagokra az első hat hónapban 50 százalékos kedvezményt biztosítunk 1 év hűségidő vállalása esetén, a csomagok pedig streaming szolgáltatásokkal, kedvezményes áron is kombinálhatók. Célunk, hogy az iskolakezdés időszakában olyan kedvező és rugalmas megoldást kínáljunk ügyfeleinknek, amely megkönnyíti a tanévkezdéshez kapcsolódó digitális igények kielégítését, legyen szó tanulásról, munkáról vagy otthoni kikapcsolódásról”

– mondta Hunyady Beatrix, a One Magyarország lakossági vezérigazgató-helyettese.

Iskolakezdésre szabott ajánlatokkal készül a One Magyarország

Az iskolakezdési időszakban megnövekedett digitális igényekre a One Magyarország vezetékes internet-fókuszú kampánnyal reagál, amely azt a szeptemberi életérzést ragadja meg, amikor a nyár után, az ősz beköszöntével ismét az otthon kerül a mindennapok középpontjába. A reklámkampány középpontjában a Saiid rapper, dalszövegíró és slam poetry-előadó által készített Szeptember végén-átirat áll, amely Petőfi Sándor versét mai, hétköznapi élethelyzeteken keresztül értelmezi újra, megidézve a nyárból az őszbe való átmenet hangulatát.

*További részletek a kedvezményes díjcsomagról itt érhetők el: https://www.one.hu/otthoni-internet-es-tv-elofizetes/uj-cim/optika-gigabit-net

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mérföldkőhöz ért az elektronikus ügyintézés: mostantól személyes jelenlét nélkül lehet ügyet intézni a DÁP alkalmazás használatával – legyen szó új áram-, gáz, vízbekötésről vagy bármilyen rendszeres szolgáltatás megrendeléséről. Ez a lakosságnak jelentősen egyszerűsíti az életét, az érintett szervezeteknek viszont szigorú megfelelési kötelezettséget jelent.

Az Európai Unió törekvése szerint minden állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani az elektronikus ügyintézésre, méghozzá ingyenesen – mutatott rá a Kayser Péter, a biztonsági auditokat végző VantaSec Kft. tanúsítási igazgatója. Ennek első megvalósult eleme Magyarországon az eAzonosítás, már elérhető az eAláírás, és további digitális keretszolgáltatások várhatóak (az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés). A mostani gyakorlati újdonság az ügyintézések folyamatába integrált eAláírás.

Elfelejthetjük a sorban állást az ügyfélszolgálatokon

A szabályrendszer Magyarországon a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP) szóló törvény (Dáptv.) és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, meghatározva azt a kört is, akik közvetlenül érintettek az előírásokhoz kapcsolódóan. Az érintett körbe tartoznak a közüzemi szolgáltatók (hulladék, távhő, földgáz, vízközmű, villamosenergia), az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai egyetemes szolgáltatók, a pénzforgalmi szolgáltatók (például a bankok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, illetve egyéb, a törvényben felsorolt pénzügyi szolgáltatók (például a pénztárak), valamint egyes nagy ügyfélszámú szolgáltató vállalkozások.

Az érintettségi küszöb nem általános: egyes csoportoknál a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan kiállított számlák száma, másoknál a természetes személy felhasználók száma számít, a pénzügyi szolgáltatói kör egy része pedig mindenképpen érintett.

Ez az állampolgárok számára azt jelenti, hogy mostantól, például egy új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése vagy módosítása miatt nem kell felkeresni az ügyfélszolgálatot, hanem otthonról elintézhető lesz az. Ehhez mindössze aktív digitális állampolgárságra, a DÁP mobilalkalmazást futtató megfelelő mobileszközre és az alkalmazásban igényelt aláíró tanúsítványra van szükség.

Mi változik?

A DÁP eAláírás funkció már most is használható, de ehhez le kell tölteni a dokumentumot, alá kell írni azt, majd visszaküldeni a szolgáltatónak. Ezt követően erre nem lesz szükség. Az ügyintézés során a dokumentum a szolgáltató rendszeréből kerül a DÁP-hoz és onnan az aláírás után vissza. Az aláírás az ügyintézési folyamat közben, annak megszakítása nélkül történik meg. A felhasználó egy push üzenetet kap az alkalmazásában, hogy aláírandó dokumentuma van, ha pedig ezt jóváhagyja, már meg is jelenik a szolgáltató rendszerében, hogy az aláírás megtörtént, így lényegében azonnal folytatható vagy lezárható az ügyintézés.

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szerződések tartalma az e-aláírás technológiáját biztosító szervezet számára megismerhető. Az integrált folyamatban a dokumentum a szolgáltató rendszerében marad; a DÁP felé annak kriptográfiai lenyomata (hash) kerül aláírásra, majd az aláírás eredménye jut vissza a szolgáltatóhoz. A hash nem titkosított dokumentum, hanem egyirányú ellenőrző érték – emelte ki a szakértő.

Megfelelés! Hogyan?

A szolgáltatók ennek az integrációnak a megvalósításához többféle megoldás közül választhatnak. Elérhetők kész, auditált eszközök, úgynevezett connectorok, amelyek illeszthetők a saját rendszerekhez. Ezek csökkenthetik a fejlesztési terhet, de önmagukban nem váltják ki a csatlakozó szervezet érintett rendszereire vonatkozó megfelelőségigazolást. Megoldható a DÁP integráció saját fejlesztésként, illetve meglévő elektronikus aláírási rendszerbe is beépíthető. Az, hogy ezek közül melyik illeszkedik a legjobban az intézmény igényeihez a meglévő rendszerektől függ.

Bármely megoldás mellett döntenek is a szervezetek, szigorú biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük, és ezt audittal igazolni is kell – hívta fel a figyelmet Kayser Péter.

„Bár a DÁP eAláírás biztosítása már kötelező, nagy a bizonytalanság. Sokan keresik meg a szakértőinket azzal, hogy beletartoznak-e az érintett körbe, és ha igen, miként írják ki például a beszerzést a szükséges rendszerek kiépítésére.”

A jó audit nem pusztán ellenőrzés

A tájékozatlanság mellett problémát jelent az is, hogy sok intézménynél a megfelelések igazolását egyszerű adminisztrációs kötelezettségként kezelik, legyártják a szükséges dokumentumokat, de a valós fejlesztések nem történnek meg – így próbálnak időt, és erőforrást spórolni ezeken az eljárásokon. Ehelyett olyan rendszerek kialakítását javasolja a szakértő, amely valóban segítik a biztonságos működést. Ez rövid távon több feladatot jelenthet, hosszú távon azonban előnyt ad a szervezetnek.

Az auditokkal kapcsolatos belső erőforrásokat pedig Kayser Péter szerint inkább úgy célszerű mérsékelni, hogy összehangolja a szervezet a megfelelőségi programokat, és olyan auditort választ, aki integráltan több megfelelőségi, minősítési vizsgálatot párhuzamosan tud vinni.

„Az auditor nem NAV ellenőr. Érdemes olyan viszonyt kialakítani vele, amiben helye van az őszinteségnek, így annak is, hogy bizonyos gyengeségek feltáruljanak, amiket az auditor nyilván a kockázatokkal arányosan fog értékelni, de olyan fejlesztési javaslatokat ad, amelyek hasznosak a szervezet számára – fogalmazott a VantaSec szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Miközben a szülők egyre tudatosabban próbálják szabályozni, mennyi időt töltenek a gyerekek kijelző előtt, maga a tanulás egyre több feladatot visz ugyanarra a képernyőre.

Digitális tananyagok, prezentációk, beadandók, online kutatás és AI-alapú eszközök: a számítógép előtt töltött idő egy része ma már nem kikapcsolódás, hanem az iskolai munka része. Az LG Electronics Magyarország (LG) szerint ezért a képernyőidő mellett egy másik kérdésről is érdemes beszélni: milyen kijelző előtt tölti a diák azt az időt, amelyet a tanulás miatt egyébként is ott tölt – és hogyan változnak az ezzel szembeni igények tízéves kortól egészen az egyetemig.

A digitális tanulás ráadásul nem ugyanazt jelenti tíz-, tizenhat- vagy húszévesen. Fiatalabb korban a kijelző még jellemzően a tankönyv és a füzet mellett kap helyet, később már prezentációk, beadandók és kutatómunka zajlik rajta, az egyetemi években pedig akár órákon át több forrás és alkalmazás párhuzamos használatának színtere lehet. A különböző életkorok ezért nemcsak más tanulási szokásokat, hanem más technológiai igényeket is jelentenek.

„A digitális munkakörnyezet nem attól jó, hogy minél több technológia kerül bele, hanem attól, hogy a technológia alkalmazkodik a feladathoz és a használóhoz. Nem létezik minden életkorra egyformán ideális digitális tanulóhely, annak együtt kell változnia azzal, ahogyan a diák tanul.”

– mondta Szili Krisztián, az LG Electronics Magyarország marketing csoportvezetője.

Iskoláskorban: a digitális tanulóhelynek együtt kell változnia a gyerekkel

Az általános és középiskolás években a digitális eszközök fokozatosan kapnak egyre nagyobb szerepet a tanulásban. Míg egy fiatalabb gyereknél a kijelző sokszor a tankönyv és a füzet kiegészítője, később egyre több feladat – prezentációk, kutatómunka, hosszabb dokumentumok vagy digitális tananyagok feldolgozása – kerül át a képernyőre.

Közben maga a gyerek is folyamatosan változik. Néhány év alatt jelentősen változhat a testmagassága, miközben ugyanaz íróasztal, tanuló állomás marad előtte. Ezért különösen fontos, hogy a kijelző pozíciója ne legyen egyszer és mindenkorra rögzítve, hanem a használóhoz lehessen igazítani.

Az LG Ergo állvánnyal felszerelt monitorainál a kijelző magassága és dőlésszöge mellett annak távolsága és iránya is változtatható, így ugyanaz a munkafelület különböző testmagassághoz vagy akár több családtaghoz is hozzáigazítható. A C-bilinccsel az asztallap széléhez rögzíthető kialakítás emellett kevesebb helyet foglal az asztal közepéből, így több felület maradhat a tankönyveknek, füzeteknek és más hagyományos tanszereknek.

Ebben az életkorban ugyanis még különösen fontos, hogy a fizikai és a digitális tanulás ne versenyezzen egymással a helyért. A cél nem egy mini iroda kialakítása a gyerekszobában, hanem egy olyan rugalmas tanulóhely, ahol a könyv, a füzet és a kijelző egyaránt kényelmesen használható.

Hosszabb digitális olvasásnál a kijelző beállításai is számítanak. Az LG egyes monitorain elérhető olvasási mód az olvasáshoz igazítja a kép beállításait, míg a villódzáscsökkentő technológia a képernyő villódzásának mérséklését célozza.

Középiskola végén már nemcsak fogyasztjuk, hanem létre is hozzuk a tartalmat

Ahogy nő a diák, a digitális munkafelület szerepe is megváltozik. Egy prezentáció vagy hosszabb beadandó elkészítése során már nem egyszerűen egy digitális tankönyvet kell megnyitni. Az egyik ablakban ott lehet a feladat, a másikban a forrás, egy harmadikban pedig a készülő dokumentum.

Ezen a ponton már nemcsak a kijelző megfelelő pozíciója válik fontossá, hanem az is, mennyi információ fér el átláthatóan a digitális munkafelületen. A nagyobb képátlójú monitorok vagy a szélesebb képarányú kijelzők lehetőséget adnak arra, hogy az összetartozó tartalmak egymás mellett jelenjenek meg, ahelyett, hogy a diáknak folyamatosan az ablakok között kellene váltania.

Az LG 21:9 képarányú UltraWide monitorain például a hagyományos 16:9-es kijelzőknél szélesebb munkafelület áll rendelkezésre, egyes modelleken pedig a Picture-by-Picture és az OnScreen Control funkciók is segítik a képernyőterület felosztását. Így például a forrásanyag és a készülő prezentáció vagy dokumentum egymás mellett is helyet kaphat.

Minél több időt töltünk tanulás közben a képernyő előtt, annál fontosabb szempont az is, hogyan hat a kijelző használata a szemünkre. Az OLED monitorok alacsony kékfény-kibocsátású és villódzásmentes kijelzőre vonatkozó minősítéssel rendelkeznek. Így középiskolás korban, szinte napi használat mellett, a szem kényelmét támogató tulajdonságokra is érdemes figyelni.

Egyetemen: a kijelzőből valódi munkaállomás lesz

Egyetemistaként ismét változik a helyzet. A laptop sok hallgató számára azért praktikus, mert ugyanaz az eszköz elkísérheti az előadóba, könyvtárba, kollégiumba vagy albérletbe. Otthon azonban egy hosszabb esszé, kutatási feladat vagy szakdolgozat elkészítése közben már egészen más igények jelennek meg.

Ilyenkor egyszerre lehet szükség szakirodalomra, jegyzetre, hivatkozáskezelőre, böngészőre, szövegszerkesztőre, adatbázisokra és akár AI-alapú kutatási eszközökre. Egy laptop kompakt kijelzőjén mindez gyakori ablakváltással járhat – nem azért, mert a hallgató nem tud koncentrálni, hanem egyszerűen azért, mert a feladat nagyobb digitális munkafelületet igényel.

Erre kínálhat megoldást például egy UltraWide monitor, amelyen több alkalmazás fér el egymás mellett. Még tovább viszi ezt a gondolatot az LG DualUp: a 16:18 képarányú kijelző egyetlen monitor helyén két 21,5 colos, 16:9-es képernyőnyi munkafelületet jelenít meg egymás felett. Így például felül nyitva maradhat a szakirodalom, alul pedig a készülő dokumentum vagy jegyzet. Az Ergo talpnak köszönhetően a kijelző közelíthető, távolítható, dönthető, forgatható és magasságában is állítható.

Az egyetemisták esetében a csatlakoztathatóság is fontos szempont lehet. Az LG több monitorán elérhető USB-C kapcsolat egyetlen kábelen keresztül képes a kép továbbítására és – modelltől függően – a kompatibilis laptop töltésére is. Így a napközben hordozott laptop otthon vagy a kollégiumban egyetlen csatlakoztatással nagyobb munkaállomás részévé válhat.

Nem ugyanaz a „jó képernyő” tíz- és húszévesen

A digitális tanulási környezet tehát ugyanúgy változik, ahogy maga a tanulás. Egy fiatalabb diáknál elsősorban az állíthatóság, a fizikai és digitális taneszközök együttes elhelyezése és a kényelmes olvasás lehet fontos. Ahogy összetettebbé válnak a feladatok, egyre nagyobb szerepet kaphat a rendelkezésre álló digitális munkafelület és annak átlátható felosztása. Egyetemen pedig a kijelző már egy mobil laptop köré épített teljes értékű munkaállomás központi eleme lehet.

„Nem ugyanazt várják el egy tízéves és egy húszéves diáktól az iskolában, ezért a tanulási környezetüket sem érdemes azonos szempontok szerint kialakítani – akár a szülők rendezik be azt, akár később maguk a diákok. A közös pont, hogy a kijelző mindkét korosztálynál a tanulási munkafelület része lett. Éppen ezért érdemes ugyanolyan tudatosan megválasztani, beállítani és használni”

– tette hozzá Szili Krisztán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!