Az Alpokban síelve, egy modern felvonóval felfelé tartva a hegytetőre, egy jégpályán korcsolyázva, vagy egy hóviharon keresztülrepülve nem is gondolnánk, a háttérben milyen komoly mérnöki rendszerek gondoskodnak a biztonságról. Pedig számos területen találkozhatunk ilyen technológiával, ott, ahol nem is számítunk rá.

Lavinakutatás laboratóriumi pontossággal

A svájci Vallée de la Sionne területén működő WSL Hó- és Lavinakutató Intézetben nem menekülnek a lavinák elől, hanem szándékosan vizsgálják őket. A hegyoldalba telepített akadályokba és mérőállomásokba integrált érzékelők rögzítik a több tonnányi hótömeg mozgását, az erőhatásokat, a sebességet és a hőmérsékletet. Mindeközben valós időben gyűjtik és szinkronizálják az adatokat siemenses eszközök. Az extrém körülmények között szerzett mérési eredmények közvetlenül a lavina-előrejelző modellek fejlesztését szolgálják, amelyek kulcsszerepet játszanak az alpesi infrastruktúra védelmében és az emberéletek megóvásában. A mérőrendszer távolról is felügyelhető, így a kutatók a veszélyes hegyoldalak helyett biztonságos környezetből elemezhetik a lavinák viselkedését.

Hóterhelés-mérés és riasztás

A porhó súlya néhány tíz kilogramm négyzetméterenként, míg a tömörödött, vizes hó akár több száz kilogrammos terhelést is jelenthet. A nagy alapterületű épületeknél, például repülőtereken, logisztikai központokban vagy bevásárlóközpontokban ezért a tömörödött hó és az olvadékvíz extrém statikai terhelést okozhat. A tbm hightech control hóterhelés-figyelő rendszere a gyárakból ismert vezérlőre építve valós időben méri a tetőre nehezedő tényleges súlyt. A technológia automatikus riasztást küld, mielőtt az épület elérné a kritikus teherbírási határt, így akadályozza meg a baleseteket és a komoly károk keletkezését.

Hókészítő gépek irányítása

A klímaváltozás miatt egyre rövidebb és kiszámíthatatlanabb a természetes hóesés időszaka. Már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is jelentősen ronthatja a hó minőségét, ami kihívást jelent a sípályák üzemeltetőinek. Ezért vált kulcsfontosságúvá a precízen szabályozott, folyamatos hótermelés. A Supersnow hókészítő rendszereiben az iparban jól ismert automatizálási megoldások hangolják össze a víz-, levegő- és nyomásszabályozást és meteorológiai adatok alapján optimalizálják a hótermelést. A cél, hogy a lehető legrövidebb hideg periódus alatt is maximális mennyiségű, megfelelő minőségű hó készüljön, minimális energia- és vízfelhasználás mellett. Az intelligens vezérlés valós időben követi a környezeti paramétereket, egyes síközpontokban pedig már prediktív algoritmusokat is alkalmaznak, amelyek az időjáráshoz igazítják a hótermelést.

Csúcstechnológia a sífelvonókban

38 fűthető, nyolcszemélyes ülés, óránként akár 3600 utas. A Snow Space Salzburg Sonntagskogelbahn felvonója olyan vezérléstechnológiára épül, amely folyamatosan optimalizálja a működést és az energiafelhasználást. Az intelligens beszállórendszer például automatikusan a legkisebb utashoz igazítja a mozgószőnyeg magasságát, így növelve a biztonságot és az utasok kényelmét. A Siemens hajtástechnológia és frekvenciaváltók nemcsak a megszakítás nélküli működést garantálják, hanem jelentős energiamegtakarítást is lehetővé tesznek a közvetlen hajtás és az optimalizált teljesítményszabályozás révén. Az integrált automatizálási platform pedig lehetővé teszi, hogy a teljes vezérlés egyetlen környezetben programozható és felügyelhető legyen, így a felvonó egyszerre válik energiahatékonyabbá, megbízhatóbbá és könnyebben üzemeltethetővé.

Tervezett lavinarobbantás akár -40 fokban

Az alpesi síterületeken a lavinák elleni védekezés gyakran irányított robbantásokkal kezdődik. A biztonsági vezérlések mobilhálózaton keresztül irányítják a robbantó eszközöket, amelyek extrém hidegben is megbízhatóan működnek. Az autonóm, napelemmel és akkumulátorral működő rendszerek célzottan indítják el a lavinákat, mielőtt azok veszélyessé válnának.

Láthatatlan biztonság a levegőben

A jegesedés a repülés egyik legkritikusabb biztonsági kockázata, amely rövid idő alatt ronthatja az aerodinamikai teljesítményt és a gép irányíthatóságát. A Siemens szimulációs megoldásai támogatják a modern jégtelenítő és jegesedésgátló rendszerek fejlesztését, amelyek a szárnyakon, a hajtómű-beömlőkön akadályozzák meg a jég kialakulását. A digitális modellezés és a fizikai tesztelés kombinációja pedig lehetővé teszi, hogy ezek a rendszerek már a fejlesztési fázisban optimalizálhatók legyenek, így a repülőgépek extrém hideg körülmények között is megbízhatóan működhetnek.

Téli sportok

A versenysportban ma már nem a sportoló alkalmazkodik a felszereléshez, hanem inkább a felszerelés a sportolóhoz. A svájci Stöckli sílécei olyan tervezőszoftverrel készülnek, amely lehetővé teszi a sílécek teljes szerkezeti felépítésének digitális modellezését, a geometriától a többrétegű anyagszerkezetig. A mérési és tervezési adatok alapján a sílécek a sportoló testsúlyához, technikai tudásához és vezetési stílusához igazíthatók. A digitális fejlesztési folyamat ráadásul jelentősen felgyorsította az innovációt: egy új símodell variáns megtervezése ma már akár egy óra alatt elkészülhet.

A sportteljesítmény optimalizálása azonban már nemcsak a felszereléseknél jelenik meg. A modern jégcsarnokokban a Siemens automatizálási rendszerek rendkívül szűk, akár fél Celsius-fokon belüli tartományban szabályozzák a jégfelületek hőmérsékletét, biztosítva az ideális pályaviszonyokat és az energiahatékony üzemeltetést. A jégfelület hűtése CO₂-alapú technológiával történik, amely természetes és környezetkímélő hűtőközegként akár több mint 20 százalékkal javíthatja az energiahatékonyságot, miközben a vezérlés a hűtési teljesítményt az adott sportág számára ideális jégviszonyokhoz hangolja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!