Az elmúlt öt évben az idei a harmadik olyan év, amikor az e-sport megjelenik a Deloitte által felvázolt legfontosabb trendek listájában, amik a sportot meghatározzák a következő időszakban.

Az e-sport az egyik olyan terület, ami profitálhat a jelenlegi járványügyi helyzetből is.

A gamerek 40 százaléka néz hetente legalább egyszer e-sport esemény közvetítést – derül ki a Deloitte 2019-es Digital Media Trends kutatásából. A Deloitte arra számít, hogy 2020-ban az e-sport még nagyobb fokozatra kapcsol: az e-sport ligák ugyanis egyre jobban előtérbe kerülnek, és egyre több együttműködés és interakció figyelhető meg a csapatok, ligák és játékosok között.

Ahogy az e-sport-ökoszisztéma bővül, a Deloitte szakértői növekedést várnak a streaming és sugárzott szponzorációk növekedésében, többek között olyan platformokon, mint a Twitch, a YouTube Gaming, a Facebook Gaming, a Mixer vagy a Smashcast. Ahogy az új üzletág fejlődik, új márkanevek és szponzorációs lehetőségek jelennek meg, különösen olyan márkák esetében, amelyek a tipikus játékos életmódhoz természetüknél fogva igazodnak, például hardvergyártók, energiaitalok vagy étkezési brandek.

Megváltozik a rajongókkal való viszony

A hagyományos bajnokságok, sportcsapatok és játékosok szemében a rajongó a néző volt, üzleti szempontból is tipikusan nézőként gondoltak a fanokra. Ez változófélben van: már felhasználókról beszélhetünk, ezért más típusú kapcsolatot kell kialakítani velük. Ebben kulcsfontosságú az analitika: a statisztikák a rajongói élmény alapvető részét képezik. A jobb megértés nemcsak segíthet a mélyebb elkötelezettség kialakításában, de hosszú távon több szponzorációt is vonzhat.

A szolgáltatások és a szabályozás is hangsúlyos

Az iparág résztvevőinek a szolgáltatásra kell összpontosítania. Egyre dinamikusabb tartalmat kell előállítani és speciális kihívásokat kell biztosítani a játékosok számára. Fontos prioritás még az iparági résztvevők számára a méltányosság megteremtése, valamint a videojátékokban a csalás, a dopping és az erőszak kezelése.

2020 legfontosabb megválaszolandó kérdései többek közt:

• Hogyan kezdik el mérni a márkák e-sport befektetéseik megtérülését?
• Képesek lesznek-e a márkák és a kiadók kihasználni a lehetőségeket egy aktívabb közönség esetében?
• Hogyan alakulnak a fizikai sportfogadási helyszínek, és hogyan tudják felkészíteni magukat a hagyományos sporthelyszínek az e-sportokra, mint potenciális új bevételi lehetőségre?
• Meg tudják-e tartani jelenlegi vezető szerepüket az olyan élvonalban lévő e-sport cégek, mint az Activision Blizzard, Riot és Valve?
• Képesek lesznek-e a streaming szolgáltatók, mint a Google Stadia vagy a Microsoft xCloud komoly e-sport felhasználói tábort kiépíteni azzal, hogy alacsonyabb jövedelmű játékosoknak is lehetőséget biztosítanak?
• A koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai milyen mértékben érintik az e-sport cégeket és befolyásolja-e az új felhasználók számának növekedését?
• Milyen hatással lesz az e-sport befektetésekre egy esetlegesen elhúzódó gazdasági válság?

Az e-sport fejlődésével a szabályozó testületeknek is erősebbé kell válnia, amely az iparág szereplőitől több struktúrát és megfelelést kíván majd meg.

A szabályozó testületek, valamint a sportági szakszövetségek szerepének növekedésére kiváló példa a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) és a legnépszerűbb online kerékpáros platform, a ZWIFT 2019. szeptemberben bejelentett együttműködése, amely mérföldkőnek tekinthető a kerékpározás történetében. Ennek keretében a ZWIFT biztosítja az online felületet a 2020-ban először megrendezésre kerülő kerékpáros e-sport világbajnokság megrendezésére. Ehhez kapcsolódóan a UCI 2020 januárjában megjelentette e-sport szabályozását is. A szervezet által kiadott keretszabályozás fontos elveket fektet le a UCI által felügyelt kerékpáros e-sport rendezvények megrendezéséhez kapcsolódóan, ugyanakkor több kérdést is felvet, melyekre a résztvevő feleknek együtt kell választ találniuk.

A kerékpársportban régóta központi probléma a csalás. Ez alól az e-sport sem kivétel, hiszen például a 2019-es brit nemzeti kerékpáros e-sport bajnokság győztesét, Cameron Jefferst is csalás miatt utólag kizárták a versenyből. Ezt a bajnokságot is a ZWIFT felületen bonyolították le és Jeffers olyan, a ZWIFT világában nehezen megszerezhető kerékpárral versenyzett, aminek megszerzéséhez egy robotot használt. Emiatt a UCI által kiadott szabályozás részletesen kitér a szabálysértésekre és azok szankcióira is. Az egyes szankciók mértéke és a hozzájuk tartozó pénzbírság nagysága a szabálysértés jellegétől és az esetleges visszaeséstől függ, a szoftver hackelése például második jogsértésnél már végleges eltiltást von maga után.

„A tradicionális sportágak e-sportban történő megjelenése minden résztvevőnek (versenyzők, edzők, szövetségek, csapatok, sporthelyszín üzemeltetők, szponzorok és nem utolsó sorban a nézők) új távlatokat nyitnak. Ugyanakkor ennek fejlesztése jelentős befektetést igényel és sok a megválaszolatlan kérdés a versenyzés részleteit illetően. A UCI által kiadott szabályrendszer egy jó alapot ad a kerékpáros e-sport szabályozás tapasztalatokon alapuló jövőbeli fejlesztéséhez. A közeljövőben az e-sport rendületlen térhódításával párhuzamosan, egyre több hasonló vagy részletesebb szabályrendszer megjelenésére számíthatunk. A fentieken túl már most látszik, hogy a járványügyi helyzet miatti bezártság hatására a hobbisportolók mellett a profi sportolók is nagy számban az e-sport felé mozdultak el. Ugrásszerűen megnőtt a felhasználók száma ne csak amiatt, hogy az otthonunkban sportolhatunk, hanem azért is, mert adott esetben a profi sportolókkal együtt edzés, versenyzés élményét is megkapjuk. Ez minden résztvevőnek hatalmas lehetőség és fontos kérdés, hogy a vírushelyzet rendeződését követően ezeket az új felhasználókat a szolgáltatók hogyan fogják tudni megtartani és kiszolgálni”

– mondta Reich András, a Deloitte sporttal foglalkozó üzletágának szenior menedzsere.