A mindennapi életünk egyre több részében van szerepe a streamingnek, ugyanakkor csak kevesen tudják, hogyan működik a technológia, ahogy az sem egyértelmű mindenki számára, hogy a zavartalan filmezés nemcsak azon múlik, hogy elég gyors-e a netkapcsolatunk.

Hatalmas közhely, de ettől még igaz: az internet alapjaiban és szinte minden téren megváltoztatta az életünket. Nemcsak azt, hogy milyen módon kommunikálunk a szeretteinkkel és barátainkkal, hogyan dolgozunk, de behozta az életünkbe a közösségi médiát, és teljesen felforgatta a tartalomfogyasztási szokásainkat, legyen szó akár a hírek olvasásáról vagy a puszta szórakozásról.

A folyamatosan elérhető és egyre gyorsabb netkapcsolat bő negyed évszázad alatt szinte teljesen eltüntette a videotékákat, ahonnan két évtizede még kazettán és DVD-n kölcsönöztük a filmeket, és mindenki megtanulta, hogy nem kell halálfejes lobogó a kalózkodáshoz. Manapság már ott tartunk, hogy kábeltévé helyett inkább a különböző streaming szolgáltatásokra fizetünk elő, és már nem arról beszélgetünk, hogy előző este mit láttunk valamelyik csatornán, helyette azt meséljük, milyen újdonságokat indítottunk el a Netflixen vagy éppen az HBO GO-n.

Hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált az internet, jól mutatja az is, hogy a streamelés az elmúlt években milyen meghatározó és megkerülhetetlen technológiává vált az életünkben. Napi szinten jelen van a munkában, mikor a különböző szoftverek (Zoom, Skype, Microsoft Teams stb.) segítségével online megbeszéléseken veszünk részt. A pandémia miatt sokak számára az oktatás szerves részévé vált, a hagyományos tévézés vagy mozizás helyett egyre többször ilyen formában nézzük a legújabb filmeket és sorozatokat, de ide tartoznak a YouTube-on és a Facebookon megtekintett videók, és a Twitch-en követett élő közvetítések is.

„Maga a videófogyasztás a legjelentősebb része a netforgalomnak, simán 70 százalék”

– mondta Major Gábor, a Vodafone Fixed Access Engineering and Delivery Unit Manager munkatársa, aki azt is elárulta, hogy a világjárvány jelentősen megváltoztatta a felhasználási szokásokat.

„Két egyértelműen azonosítható dolgot figyeltünk meg: az egyik, hogy a tipikus napon belüli eloszlás, ami eddig úgy nézett ki, hogy a munkaidő vége után, 6-7 óra felé megindult a forgalom és egészen este 9-10-ig tartott a csúcsidő, az teljesen elmosódott, már napközben is látható volt sokkal nagyobb forgalom. A másik, hogy a felhasználásnak a kétirányúsága is jelentősen megnőtt, a munkahelyi videokonferenciáknak és az online oktatásnak köszönhetően a felfelé töltés is megindult.”

Viszont hiába teszi ki a videós tartalom a netforgalom jelentős részét, ez koránt sem jelenti azt, hogy a technológiának óriási igényei lennének. Chroncsik János, a Vodafone TV szolgáltatásának szakértője például elmondta, hogy egy megfelelő kódolású, Full HD minőségű film zavartalan streameléséhez 6 Mb/s letöltési sebesség szükséges, és 4K esetén sincs szükség többre 15 Mb/s-nál. Persze az nem árt, ha ennél jóval gyorsabb a kapcsolatunk, hiszen mikor leülünk filmezni, az koránt sem jelenti azt, hogy csupán ennyi adatforgalmat generálunk: minél nagyobb a család, és minél több eszköz csatlakozik az otthoni hálózatra, annál jobban kell figyelni arra, hogy a netünk ki tudja szolgálni az igényeinket.

A streameléssel kapcsolatban érdemes tudni azt is, hogy nem úgy működik, mint amikor egyben letöltünk egy filmet vagy sorozat epizódját. Egyrészt azonnal elindítható a választott tartalom, másrészt a lejátszás során folyamatos a töltés a készülékünkre, ráadásul olyan minőségben, ahogy azt a netünk sebessége éppen lehetővé teszi.

„Azt kell megérteni a streaming esetében, hogy a videó apró darabokra szabdalva jut el a nézőhöz.”

– magyarázta Chroncsik János.

„Attól függően, hogy ki milyen protokollt használ, 2-10 másodperces darabokról beszélünk. Ahhoz, hogy elinduljon egy videó lejátszása, arra van szükség, hogy a lejátszó szoftverünk letöltsön 2-5 ilyen darabkát. Ezzel két dolog történik: egyrészt a szoftver feltölt magának egy ideiglenes buffert, amivel ki tudja szolgálni magát videótartalommal, másrészt elvégez egy mérést, hogy a hálózatunkon milyen sebességgel képes letölteni adatot. Fontos adalék, hogy minden streaming szolgáltatónál több féle videóminőség érhető el egyszerre: az első letöltések jellemzően közepes minőségűek, így kevesebb adatból állnak. Ennek hála gyorsabban letöltődnek, így szinte azonnal elindul a videólejátszás. Amikor ez megtörténik, és megvan a mérés, hogy milyen a letöltés sebessége, akkor elkezdődik a felfelé skálázás. Egyre jobb lesz a képminőség, és bár tovább tart a letöltés, a lejátszás már működik. Igazából későbbi képsorozatokat játszunk le a kijelzőn, mint amit éppen letöltünk, van benne pár másodperces késleltetés.”

Ennek a technológiának köszönhető, hogy amikor streamelve elindítunk egy filmet, akkor az első pár másodperc alacsonyabb felbontású, majd egy rövid idő után elérjük a választott felbontást.

Ha minden jól megy, akkor a vége feliratig semmi nem változik, de ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a netsebesség csökkenése ne akassza meg a lejátszás folyamatát: ahelyett, hogy megállna a film vagy sorozat, a rendszer inkább visszavált a kisebb letöltési sebességet igénylő alacsonyabb felbontásra – mi pedig ebből annyit érzékelünk, hogy pár másodpercre életlenebbé válik a kép.

Bár egy 4K-s film streameléséhez tényleg elég lehet 15 Mb/s sebesség, abban mindkét szakértő egyetértett, hogy egy négyfős család (és az eszközeik) netigényeinek zavartalan kiszolgálásához érdemes egy 500 megabites előfizetést választani. Ez képes párhuzamosan kiszolgálni több telefont, laptopot, okosizzót, okostévét és egyéb kütyüket, továbbá arra is elég lesz, hogy kiszolgálja a jövőbeni igényeket: egy ilyen nettel akár már a 8K felbontás streamelése is zavartalan lehet, ha a szolgáltatók elkezdenek ilyen minőséget kínálni az előfizetőiknek.

Chroncsik János emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a zavartalan filmezéshez nem elég a gyors net. Fontos, hogy olyan eszköz biztosítsa a vezeték nélküli hálózatunkat, ami képes megbirkózni az egyre több csatlakoztatott eszközzel. Major Gábor kiemelte, hogy a Vodafone mindig az előfizetés sebességének megfelelő végberendezést biztosít az ügyfeleinek, tehát minél gyorsabb a csomag, annál fejlettebb a kábelmodem, de ettől függetlenül is figyelni kell arra, hogy az eszköz a megfelelő helyre kerüljön. Ne a lakás legtávolabbi és legeldugottabb sarkába, ne egy szekrénybe, hanem egy központi helyre, ahonnan zavartalanul ki tudja szolgálni az összes eszközünket.

Ha pedig valaki úgy dönt, hogy egy saját routert köt a szolgáltató által biztosított eszközre, akkor érdemes figyelni arra, hogy a választott kütyü képes legyen kiszolgálni az igényeinket. Egy évekkel ezelőtt vásárolt olcsóbb router például nem feltétlenül képes kezelni az egyre szaporodó, wifire kapcsolt kütyüt, aminek bizony könnyen lehet olyan eredménye, hogy a megfelelő netsebesség ellenére sem tudjuk zavartalanul végignézni a kedvenc sorozatunk legújabb epizódját.

Forrás: 24.hu