Szabadon felhasználhatóak lettek Robert Capa fotói és Frida Kahlo művei

Szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc művei is

2025. január elsejétől hazánkban szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotográfus-fotóriporter felvételei, Frida Kahlo mexikói festőművész képei, Alan Mathison Turing matematikus tudományos művei és Henri Matisse festőművész alkotásai. A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői jogi védelem automatikusan– a mű létrejöttétől kezdve – a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.

Felhasználási engedély nélkül akkor válik felhasználhatóvá egy mű, ha a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő letelik, ami Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év. Ennek eltelte után a mű közkincsnek minősül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.

A fentiek tükrében tehát 2025. január 1-től azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül „A milicista halála” a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.

Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben: köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén kutatott és ért el kiemelkedő eredményeket a Janus Pannonius kutatásban.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben, de akadnak eltérések ehhez képest a világban: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év.

Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert Frida Kahlo mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban, hazánkban is, szabad felhasználás alá esnek. Ha azonban Mexikóban szervezne valaki egy Frida Kahlo kiállítást, akkor a következő 30 évben is csak úgy tehetné meg, ha rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel.

A közkinccsé vált művek bár szabadon felhasználhatók, mégis fontos megemlíteni, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Forrás: SZTNH

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!