A lakásvásárláshoz azonban a legtöbb esetben jelentős önrészre és hitelre van szükség.

Aki néhány év távlatában tervez, annak előnyösebb a bérlés, ám az albérletárak jelentős mérséklődése nem várható.

Régi vita, hogy mi éri meg jobban, lakást bérelni vagy vásárolni? Azt, hogy kinek mi felel meg a leginkább, számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb viszonyszám az, amelyik azt mutatja, hogy a jövedelem hány százalékát fordítja egy háztartás lakhatásra.

A KSH napokban közzétett legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 249 800 forint volt. A statisztikai hivatal adatai szerint ez 11,3%-kos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági előrejelzések szerint a trend folytatódhat: a keresetek várhatóan ennél valamivel szerényebb, de azért növekvő pályára állnak a következő évben is. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak növekedésének üteme valamelyest lassult a piacon, igaz, ez csak az előző évek szárnyalásához képest jelent lassulást. A bérleti díjak korábban tapasztalható növekedése akkora volt, hogy a kimutatható átlagbér-növekedés is csak némileg tompítja a különbséget.

Az Eurostat számításai szerint a megélhetés biztonságát veszélyezteti, ha egy háztartás jövedelmének több, mint 40%-át fordítja lakhatásra. A legjobban fizető szektorokban 400-450 ezres havi fizetést alapul véve ez 160-180 ezer forintos kiadást jelent rezsivel együtt, míg a legalacsonyabban fizetett szektorban 64 ezer forint. Ez a szint már egyértelműen a lélektani határ: az efölött vállalt lakhatási költség életminőség romlással járhat. A lehetőségek és az elvárások szinkronba hozása alapvető jelentőségű. A legjobban fizető ágazatok a pénzügyi, az informatikai és az energetikai szektor, míg a legkevesebbet a közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók keresik.

De nem csak a szakmák, hanem a régiók szerint is nagy különbségek alakultak ki a jövedelmekben: Budapesten az országos átlag felett, míg Szabolcsban, Békésben és Nógrádban fővárosi alatt van az átlagkereset.

Az albérletek árai minden nagyvárosban emelkedtek az elmúlt évben. Az Otthon Centrum adatai szerint jelenleg Budapesten egy egyszobás lakást átlagosan havi 108 ezer és 122 ezer forint között lehet bérelni. Nagyon nem mindegy a bérlemény elhelyezkedése, a külső kerületekhez képest jelentősen drágább a belvárosban bérbe vett lakás. A vidéki nagyvárosokban már 76 ezer forinttól elérhető egy kis garzon.

Az árak meredeken emelkednek a bérlemény méretének növekedésével párhuzamosan: egy másfél, kétszobás lakás havi bérleti díja 130 és 170 ezer forint közé pozícionálható a fővárosban, de ehhez 20-30 ezer forintos rezsi párosul, így a lakhatás költsége 160-200 ezer forint havonta. Egy kétkeresős háztartás 400-500 ezer forintból gazdálkodva nagyjából a 40%-os határon van, ha ennyit fizet a lakhatásáért.

Vidéken ennél kedvezőbb az árszint, 100 ezerért lehet másfél-két szobás lakást bérelni, de ott a nettó átlagkereset is alacsonyabb a budapestinél.

 (forrás: Otthon Centrum)

A magas albérleti díjak a kereslet-kínálat viszonyával magyarázhatók: jelenleg jóval többen költöznének albérletbe, mint ahány lakás kiadó. Ezért az árak jelentős csökkenésére nem lehet számítani. Ugyan jelentős számú lakás áll üresen, ám a tulajdonosok egyéb megfontolások miatt nem kívánják az ingatlant bevezetni a piacra. A lakástörvény módosítása, a bérbeadók biztonságérzetének megerősítése, a megfelelő garanciarendszer kialakítása segíthetné elő, hogy a piacra kerüljenek ezek a ma még üresen álló, magántulajdonban lévő lakások. Ez a változás akár megállíthatná az albérleti díjak növekedését.

 Az egyetemekhez tartozó kollégiumi férőhelyek szűkös számára reagált az albérletpiac. Az egyetemisták, főiskolások körében népszerűvé vált a közös lakásbérlés: egy 2-3 szobás lakás rezsivel 280-300 ezerért elérhető Budapesten, de ez az összeg 4-5 részre oszlik, így egy főre 60-75 ezer forint jut havonta. Vidéken ennél olcsóbban is találni ekkora ingatlant. A közös együttélés ezzel együtt sok kihívást jelent, nem csupán a bérlemény árában, de a közös tereken is osztozni kell a bérlőknek.

 Kérdés persze, hogy mi éri meg jobban, a vásárlás vagy a bérlés?

 „Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

 „Megtévesztő lehet az első ránézésre kedvezőnek tűnő lakásvásárlási opció. Amíg az albérlethez elég letenni egy-két havi kauciót, addig a hitellel terhelt lakásvásárláshoz jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálogra) van szükség. A hitel futamideje 20-30 év, kis túlzással élethosszig tart, míg az albérletet keresők túlnyomó többsége csak néhány évre tervez.”