Tippek

Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat

A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel

A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.

Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.

A fotózás mint terápia

Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.

Hogyan fotóztunk a járvány előtt?

A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.

A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.

Mi változott a vírussal?

A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.

A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.

A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.

És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.

„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”

– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

A kutatásról:

A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Friss