Kezdjük pár érdekességgel! A PDF formátum “Camelot project” néven látott napvilágot, 1990-ben. Az Adobe alapítója, és legendás fejlesztője, az idén augusztusban elhunyt Dr John Warnock nevéhez fűződik, és a koncepció megvalósítása, az alapok lefektetése nem kevesebb, mint három évig tartott. 1993-ban látott napvilágot a PDF szabvány, és szinte azonnal meg is kezdte a világhódító útját.
Harminc év alatt a világ legnagyobb dokumentum terjesztő formátumává vált, szinte nem is létezik olyan dokumentum, amit ne ebben a formátumban töltenének fel az internetre. De miért?
A formátumról általában
A PDF nyilt és emiatt elképesztően rugalmas formátum. Emellett a felhasználói igényeknek megfelelően folyamatos fejlesztés alatt áll. A jelszavas védelem 1994-es bevezetése után szinte megállíthatatlanul fejlődött a formátum és jóformán nem létezik olyan funkció, ami valamilyen formában ne került volna bele. A PDF fájlok képesek vektor és pixel grafikák tárolására, többféle elektronikus és digitális aláírással való operációkra és fel vannak ruházva űrlap befogadó tulajdonságokkal is: nem csak a dokumentum terjesztésére, hanem az azokkal kapcsolatos visszajelzések gyűjtésére is alkalmas. Ehhez az óriási tudáshoz olyan szoftver szükséges, ami nem csupán együtt fejlődik a formátummal, de bizonyos tulajdonságait tekintve az előtt is jár.
Mivel maga a PDF szabvány nyílt, miatt számos kiváló szoftver létezik, amivel a felhasználó hatással lehet arra. Bár alternatívákból (mint például a rendkívül közkedvelt Abbyy Finereader) nincs hiány, a PDF szerkesztők koronázatlan királya továbbra is az Adobe Acrobat, ami három különböző változatban is elérhető.
Az Acrobat változatai
A legtöbb ember az ingyenes Adobe Acrobat Readert ismeri – és a többségnek elég is ennek a kis szoftvernek a funkcionalitása. Az Acrobat Reader pontosan az, amit a neve is sugall: egy PDF olvasó. Segítségével megjeleníthetőek (megnézhetőek és nyomtathatóak) a PDF dokumentumok – és bizonyos feltételeknek megfelelően szerkeszthetőek. Ez a kis szoftver bőven elég ahhoz, hogy aláírás kerüljön egy dokumentum végére vagy rákerüljön a digitális “papírra” egy pecsét – de például lehetőség van előre definiált űrlapok kitöltésére is a segítségével.
A Reader nagytestvérei, az Acrobat Standard és az Acrobat Pro főleg funkcionalitásában különböznek. Ezek a szoftverek már alkalmasak a PDF fájlok szerkesztésére, összeolvasztására (vagy éppen a feldarabolására). Ismerik az Adobe fejlett OCR (karakterfelismerő) technológiáját, és a segítségükkel úgynevezett PDF katalógusok is létrehozhatóak, amik segítségével másodpercek alatt lehet keresni akár több tízezer dokumentum tartalmában.
A fő különbség a két termék között az Adobe Acrobat Sign-hez kapcsolódik. Ez a szolgáltatás az Adobe elektronikus aláírási szolgáltatása, mellyel akár egy fotelben ülve, lehet dokumentumokat terjeszteni – és a fogadó fél aláírását begyűjteni. Ebben a tekintetben az Adobe Acrobat Pro némileg többet nyújt.
További előnyök
Van még egy előnye az Adobe Acrobatnak: a kor trendjeivel ellentétben az Acrobat nem csupán előfizetéses, hanem örökös változatban is elérhető. Ez remek hír azoknak, akik hosszabb távon szeretnének kis irodai környezetet kialakítani, dokumentumokat terjeszteni vagy katalogizálni – bár ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy számukra is érdekes lehet elgondolkodni az előfizetéses változat beszerzésén, hiszen az rugalmasabban képes követni a kor felhő és AI alapú trendjeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!