Míg évtizedekkel ezelőtt hazánkban alig pár évesen egyedül jártak intézménybe a gyermekek, ma a magyar szülők a 10-11 éves kort tartják ideálisnak ahhoz, hogy önállóan kezdhessen iskolába járni csemetéjük.

De vajon mi ennek az oka, és mik lennének azok a dolgok, amik valóban segítenék a biztonságosabb közlekedést? Többek között ezekre kereste a választ a Generali a Biztonságért Alapítvány friss kutatása, melyet a „Gyerek a zebrán!” új kampány kapcsán mutattak be a szeptember 16-án induló Biztonság Hetén.

A Generali a Biztonságért Alapítvány idén kifejezetten a gyermekek biztonságosabb közlekedésére való felhívást tűzte ki célul a ”Gyerek a zebrán!” kampányával. Idén májusban a Közlekedési Kultúra Napja kapcsán az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB) együttműködve indított közönségszavazást az alapítvány: a hazai lakosságnak két héten át lehetősége volt online megszavazni egy, az OBB javaslata alapján összeállított 19-es listából azt a legveszélyesebbnek ítélt, iskola közelében található gyalogátkelőhelyet, amit okossá alakítanak még az idei iskolakezdés előtt. Több, mint félmillió szavazat érkezett a 19 városban található gyalogátkelőhelyekre. A győztes város végül Mátészalka lett, így a Mátészalka, Szalkay László utca – Nagykárolyi út kereszteződésénél lévő gyalogátkelő, ami a Kálvin János Református Általános Iskola közelében található, szeptemberben okossá alakul majd.

Egyedül iskolába járni – mikortól ajánlott?

Míg évtizedekkel ezelőtt a legtöbb gyermek egészen kis korában már egyedül közlekedhetett, mára sokat változott a helyzet: az okokat hosszasan lehetne sorolni, de vitathatatlan, hogy a rengeteg autó bizony elég komoly tényezőnek számít. A Generali a Biztonságért Alapítvány egy júliusi kutatásában 1000, 16-75 év közötti magyar lakost kérdezett többek között arról, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a gyalogátkelőkön. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a hazai lakosság kétharmada inkább csak viszonylag érzi magát biztonságban, amikor gyalogátkelőn halad át. Akik a legkevésbé érzik magukat biztonságban ilyenkor, azok között felülreprezentáltak többek között a nők, a középkorúak, illetve azok, akiknek van óvodás, iskolás korú gyereke. A válaszadók mindössze 16 százaléka számolt be arról, hogy általában véve maximálisan biztonságban érzi magát a zebrán való átkeléskor.

Az iskolakezdés kapcsán a kutatás azt is boncolgatta, vajon hány éves kortól ideális egyedül iskolába engedni a gyermekeinket, illetve a szülők hogyan vélekednek a gyermekek biztonságosabb közlekedéséről. A megkérdezett szülők kétharmada az iskolai időszakban napi szinten kel át gyalogátkelőn az iskola vagy az óvoda megközelítésekor, és átlagosan 10-11 éves kortól gondolják megfelelőnek, hogy a gyerek egyedül kezdjen közlekedni. Természetesen ezt a számot nagyon sok tényező befolyásolja a szülők szerint: ez az életkor jelentősen függ a gyerek személyiségétől, az iskola távolságától és a szülők 60%-a szerint attól is, hogy van-e gyalogátkelő útközben.

Gyerek a zebrán – az edukáció és az okoszebrák sokat segítenek

A kutatás arra is kereste a választ, vajon milyen lehetőségek vannak arra, hogy a gyerekek önálóbban és persze biztonságosabban közlekedhessenek. A megkérdezettek 75 százaléka szerint a több (okos)zebra-gyalogosvédelmi rendszer létesítése sokat segítene abban, hogy a gyerekek önállóan közlekedhessenek. Emellett még azt is hasznosnak éreznék, ha a szülők gyakorolnák a közlekedést a gyerekekkel, és azt is támogatja a döntő többség, hogy az iskolában is legyen a biztonságos közlekedésről edukáció.

Mi az az okoszebra?

Eddig 65 zebrát alakítottak okossá az alapítvány támogatásával: a Pearl Enterprises Kft. kivitelezésében megvalósuló SafeCross® projekt célja a gyalogosok biztonságának javítása, illetve az, hogy felhívják a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára.

A SafeCross® okoszebra egy olyan közlekedésbiztonsági rendszer, amely az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével a zebrára lépő járókelőre hívja fel a figyelmet. Tehát az okoszebra célja, hogy az adott átkelőhelynél a járművezetők mindig észleljék a gyalogosátkelést. A fényjelzés kizárólag addig tart, ameddig az áthaladás is, így a zebra csak indokolt esetben lép működésbe.

A Generali a Biztonságért Alapítvány szívügyének tekinti a biztonságosabb közlekedés elősegítését: a program elindítása óta több mint 110 millió forint értékben kerültek okoszebrák kiépítésre szerte az országban, többek között megyeszékhelyeken, például Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Veszprémben vagy Zalaegerszegen, nyaralóhelyeken a Balaton partján, illetve a fővárosi agglomerációban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Többmillió eurós bírsággal is járhat, ha egy szervezet nem tesz eleget a nemrég hatályba lépett NIS2 feltételeinek.

A szabályozás összetett és számos területre kiterjed, az érintetteknek pedig már nincs sok idejük megtenni a szükséges lépéseket. A Kingston szakértői szerint jelentősen megkönnyíti az adatvédelemhez kapcsolódó előírások teljesítését, ha a vállalatok hardveres titkosítással minimalizálják az adataikat érintő kiberbiztonsági kockázatokat.

Tavaly lépett hatályba az új európai uniós kiberbiztonsági irányelv, a NIS2. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről” szabályozza, hogyan kell megfelelniük a hazai szervezeteknek a direktíva követelményeinek. Ha nem teljesítik az előírásokat, a bírság összege bizonyos vállalatok esetében elérheti a 10 millió eurót, vagy ha ez magasabb, akkor a szervezet éves árbevételének 2 százalékát.

Több ezer cégnek kellett már lépnie

A szabályozás több ezer hazai vállalatra vonatkozik a kiemelten kritikus és az egyéb kritikus ágazatokban. Az előbbi kategóriába tartozik az energia, a szállítás, a banki szolgáltatások, a pénzügyi piaci infrastruktúrák, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz, a digitális infrastruktúra, az IKT-szolgáltatások irányítása (vállalkozások között), valamint az űripar. Az egyéb kritikus területek között szerepelnek a postai és futárszolgáltatások, a hulladékgazdálkodás, a vegyszerek gyártása, előállítása és forgalmazása, az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás, a gyártás, a digitális szolgáltatók és a kutatás.

A szervezetek nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy érinti-e őket a szabályozás. Maguknak kellett lefuttatniuk egy önellenőrzési folyamatot azzal kapcsolatban, hogy nekik is meg kell-e tenniük a szükséges lépéseket. Az első határidő már le is járt: a vállalatoknak június 30-ig kellett nyilvántartásba vetetniük magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendszerében. Ezzel együtt egy érintettségi kérdőívet is ki kellett tölteniük, illetve ki kellett nevezniük egy szakembert, aki a cég elektronikus információs rendszerek biztonságáért felel.

A következő lépés egy jól működő, a kockázatokkal arányos információbiztonsági irányítási keretrendszer kialakítása. Ezt 2024. október 18-ig kell megtenniük, és egy független auditorral is szerződniük kell, akinek a következő év végéig bezárólag ellenőriznie kell minden feltétel teljesülését.

Hardveres titkosítással a szigorú előírások teljesítéséhez

A kiberfenyegetések óriási károkat okozhatnak, és a kritikus ágazatokban tevékenykedő cégeknek ezzel arányos módon kell gondoskodniuk az elektronikus információs rendszereik biztonságáról. Ez számos teendőt foglal magában, többek között az adatvédelem terén is szigorú követelményeket fogalmaz meg. A Kingston szakértői szerint a legújabb előírások teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy a szervezetek hardveres titkosítást kínáló megoldásokat vegyenek igénybe – ugyanúgy, ahogyan a GDPR vagy az USA-ban alkalmazott HIPAA szabályozások esetében is.

A Kingston IronKey külső SSD- és USB-meghajtókat például kifejezetten úgy tervezték, hogy ellenálljanak a kibertámadásoknak és az adatlopási kísérleteknek. Fejlett védelemmel rendelkeznek az olyan módszerek ellen, mint a brute force jelszótámadások, és nagyobb biztonságot garantálnak a szoftveres opciókhoz képest. A megoldás számolja a jelszókísérleteket, és megadott számú, sikertelen próbálkozás után kriptográfiai törlést végez a meghajtón, megakadályozva, hogy illetéktelenek hozzáférhessenek a bizalmas információkhoz.

A szoftveres titkosítás ugyan olcsóbb és könnyebben hozzáférhető, hiszen nem szükséges hozzá speciális hardver megvásárlása, ám ez a módszer sebezhető bizonyos algoritmusokat alkalmazó támadásokkal szemben. A hardveres titkosítást egy külön mikroprocesszor végzi, amely felügyeli a felhasználói hitelesítést és az adatok titkosítását. Ez nagyobb biztonságot nyújt, mivel a titkosítási folyamatok elkülönülnek a számítógép többi részétől, így nehezebb feltörni a jelszót.

A Kingston Ironkey megoldások egyúttal a biztonságos adatmentési és -helyreállítási eljárásokhoz is nagyszerű kiindulópontot biztosítanak az érzékeny operatív adatokhoz, amelyek szintén szerepelnek a NIS2 előírásai között. A Kingston szakértői szerint az adatkezelési stratégia alapelemei között szerepelnie kell a megbízható biztonsági mentésnek is, amely a „3-2-1” szabályt követi. Eszerint három másolatot érdemes készíteni a fontos adatokról: két példányt két különböző eszközön érdemes tárolni (akár felhőben, akár egy külső eszközön), egy harmadikat pedig el kell különíteni egy széfben vagy egy külső helyszínen. Ez segít megvédeni az adatokat a kiberbiztonsági incidensektől, és egy támadás után pedig gyorsan helyre lehet azokat állítani.

Ezek az intézkedések fontos szerepet játszanak abban, hogy a vállalatok igazolhassák: megfelelnek a sok területre kiterjedő irányelvnek. Ha ezt elmulasztják, az bírságot von maga után, és a szervezet hírnevének is árthat. A hardveres titkosítást alkalmazó külső SSD-k és USB-k, illetve a fenti technikák plusz biztonsági réteget nyújtanak egy támadás esetén.

A Kingston adatvédelmi megoldásairól itt olvashat bővebben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Hankook meghosszabbítja idei Abroncsadományozási Programja jelentkezési határidejét.

A tervezettnél egy héttel tovább, szeptember 15-ig pályázhatnak azok a nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek, vagy országos intézmények, amelyek működésükkel hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez és a közösségek életének megkönnyítéséhez.

Az Abroncsadományozási Program egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amelyekkel a Hankook hozzájárul a helyi közösségek támogatásához és a közlekedésbiztonság javításához. A program részeként 2023-ban 143 szervezet, összesen 1474 darab gumiabroncsot kapott, amelyeket a Hankook rácalmási telephelyén vehettek át a nyertesek, akik között olyan országos szervezetek is helyet kaptak, mint az Országos Mentőszolgálat vagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A program részleteiről és a pályázati feltételekről az alábbi linken érhető el további információ. Pályázni pedig szeptember 15-ig, a www.hankookadomany.hu/palyazom weboldalon lehet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!