A világjárvány során a hálózatok minden korábbinál kritikusabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében.

A következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség ne csak visszatérjen a régi kerékvágásba, hanem az újraindulás során karbonlábnyomát is csökkentse – mutatott rá a davosi találkozó virtuális rendezvényén az Ericsson vezérigazgatója. Már maga az 5G technológia is energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul az IoT és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.

A COVID-19 világjárvány során az infokommunikációs hálózatokra fontosabb szerep hárult, mint korábban bármikor. A 2020-as év során az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon – derült ki az Ericsson Mobility Reportból. A felhasználók 83%-a arról számolt be, hogy az infokommunikációs technológiák nagy segítséget jelentettek számára a lezárások átvészelésében. A fehérgalléros dolgozók 60%-a több videóhívást bonyolított le, mint korábban bármikor, és robbanásszerűen megnőtt az e-kereskedelem, valamint az online játékok vagy az egészségügyi távkonzultációk volumene.

Az 5G kaput nyit az alacsony kibocsátásnak

Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe. Bár a vakcináció elindulásának köszönhetően már látjuk az alagút végét, a hálózatok szerepe nem fog csökkenni a következő években – sőt, még nagyobb szerepet játszhatnak az emberiség életében – erre figyelmeztetett a hálózati eszközök vezető beszállítójának első embere a Világgazdasági Fórum által január végén rendezett, The Davos Agenda című virtuális rendezvényen.

„Az oltások elindulásával fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmak ott akarják majd folytatni, ahol a járvány előtt abbahagyták. Nyilvánvaló azonban, hogy a világ nem térhet vissza a pandémia előtti status quóhoz – mondta el előadásában Börje Ekholm, az Ericsson vezérigazgatója. – Ha erősebben akarunk kijönni COVID-19 okozta megrázkódtatásból, és meg akarunk birkózni az előttünk tornyosuló kihívásokkal, például a klímaváltozással, akkor nemcsak folytatnunk kell a digitalizációs forradalmat, hanem fel kell gyorsítanunk, és ebben az 5G főszerepet játszhat. A magas sebességű és rövid késleltetési idejű mobilhálózatok olyan technológiáknak ágyaznak meg, mint az összekapcsolt tárgyak világa (Internet of Things, IoT), illetve a mesterséges intelligencia, így az 5G számos hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású alkalmazás előtt nyithatja meg a kaput.”

Zöldebb hálózat, zöldebb ipar

Az 5G esetében már a hálózat is zöldebb, mivel energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónap során a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90%-kal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél. A hálózat zöldítése azonban csak az első lépés. A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor alig 1,4 százalékáért felelős a globális karbonemissziónak, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.

Az Ericsson már jelenleg is számos előremutató projektben vesz részt ezeken a területeken. A texasi Lewisville-ben működő üzemét például a vállalat „okos gyárrá” alakította, amely a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is mérsékelte. Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal.

A mezőgazdaság és a közlekedés forradalma

A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé. Az Agroscope nevű svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást és az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10%-kal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül. A hasonló elven működő okos öntözési rendszerek pedig 5%-kal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 21%-át adó közlekedés, szállítás területén még jelentősebb megtakarítások érhetők el. A mobilhálózaton kommunikáló, az önvezetés valamely fokára képes, elektromos hajtású járművek számos közlekedési funkciót válthatnak ki a következő években – sokkal nagyobb energiahatékonyság mellett. A svédországi Djurg?rdenben tavaly ősszel az Ericsson (a Keolis, a Telia és az Intel partnereként) 5G-hez kapcsolódó, sofőr nélküli elektromos minibuszok tesztjét kezdte meg. A vállalat részt vesz az Einride T-Pod nevű, 5G-s, önvezető kisteherautóinak tesztjében is, amelyek az áramot alacsony karbonlábnyom mellett termelő olyan országokban, mint Svédország, 90%-kal csökkenthetik a káros emissziót a belső égésű, emberek vezette járművekhez képest szemben.