Gazdaság

A Buckingham-palotában magyar fejlesztésű IoT megoldásokkal könnyítik meg az életet

A precíziós mezőgazdaság, a közműszolgáltatóval önállóan kommunikáló fogyasztásmérők és a gépjárműlopások visszaszorítása látszólag egymástól távol álló területek, mégis összeköti őket egyvalami: néhány éven belül szenzorok milliárdja kommunikál majd róluk a Dolgok Internetén.

A jövő lehetőségeit az Antenna Hungária fejlesztői napján mutatták be egymásnak a legkülönbözőbb megoldásokon dolgozó IT-szakemberek.

Az Antenna Hungária saját IoT hálózatán jelenleg nagyjából 120 fejlesztőcsapat teszteli párhuzamosan saját, LoRaWAN megoldásait, közülük nem egy már a piaci bevezetés előtti fázisban van. A fejlesztők között egyetemisták, mérnökcsapatok és piaci vállalatok egyaránt megtalálhatók, sőt jelenleg üzleti együttműködés formálódik egy hazai top10-be tartozó vállalattal is. A rendezvényen már sikeres LoRaWAN fejlesztők mutatták be megoldásaikat a szakemberekből álló közönség előtt, míg az Antenna Hungária előadói a meglévő és jövőbeni műszaki és üzleti lehetőségekről számoltak be a meglévő és potenciális fejlesztőknek.

Külön panel szólt a rendezvényen a mesterséges intelligencia megoldások felhasználásáról, ahol a Microsoft és a Neuron Solutions képviselője is felszólalt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a szenzorok által továbbított, exponenciálisan növekvő mennyiségű adat feldolgozása és szortírozása elengedhetetlenné teszi a valamilyen fokú önállósággal bíró automatizálást. Szemléletes példával: egyetlen repülőgép transzatlanti útján annyi adatot gyűjtenek az érzékelők, az általános repülési adatokkal kezdve az üzemanyagpumpa elhasználódásának mértékéig bezárólag, ami megtöltene 200 db DVD-lemezt.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a mesterséges intelligenciát a felhőbe telepítsék, vagy maguk az érzékelők képesek legyenek az adatok értelmezésére (edge computing), mérsékelve az eszközök számának robbanásszerű növekedésével járó adatforgalom-növekedést. Mindenesetre az emberi intelligenciát imitáló módszerek leginkább az azonosítás, detektálás területén mehetnek nagyot. Például sokat segíthet, ha az okos kamerák maguk felismerik a repülőtéren egyedül hagyott csomagokat, az üres parkolóhelyeket, felszabadult irodai tárgyalókat, esetleg maguk elemzik ki egy mérkőzés után a játékosok teljesítményét. A nevelésben is új távlatokat nyithat az egyik előadó által említett megoldás: a gyermeke tabletjén csak akkor engedélyezte az internetelérést az otthoni hálózat, ha az okoskamera úgy ítélte meg, a lurkó rendet rakott a szobájában.

A Buckingham-palota mosdójától a lappföldi rénszarvasokig

Erdei Zoltán a debreceni ZANE System részéről a Buckingham-palota részére szállított megoldásukat mutatta be: az időszakos múzeumi tárlatoknak is helyt adó intézményben a mosdók takarításának szükségességéről annak függvényében kap értesítést a személyzet, hogy a szenzorok milyen sűrűséggel jelentik a toalett ajtók nyitását és zárását. Ugyanazon fejlesztésüket pedig különböző vevők eltérő módon hasznosítják: GPS-jeladóik a lappföldi rénszarvas-csordák esetében nem akkor jeleznek a megfigyelőnek, ha mozog az állat, hanem ha gyanúsan hosszú ideje mozdulatlan, ekkor ugyanis feltételezhetően elhullott. Míg a svájci Alpokban akkor kap értesítést telefonján a helyi gazda, ha ugyanezen érzékelők egyszerre jelentenek hirtelen mozgást több állattól – ilyenkor bizonyosan farkas ólálkodik az ijedt marhacsorda környékén, ami miatt rá kell nézni az állatokra.

A további előadásokban szó volt már működő IoT-alapú gépjárművédelemről, az okos fogyasztásmérőkről, a szenzorgyártói piacra várhatóan két év múlva betörő olcsó kínai konkurenciáról, illetve az eszközök rendkívül alacsony áramfogyasztásáról és ebből fakadó hosszú élettartamáról is.

Az Antenna Hungária IoT-hálózata jelenleg a lakossági lefedettséget tekintve megközelíti a 60%-ot, továbbfejlesztésének tervei között azonban nem csak a teljes lefedettség szerepel, a vállalat szakemberi dolgoznak a hasonló – szomszédos országokban működő, vagy nemzetközi – hálózatokkal való hosszabb távú összekapcsolódáson is. Az átjárhatóság biztosítása a vállalat szakértői szerint mind az ügyfél, mind a fejlesztői oldalon új lehetőségeket tárházát nyitná meg a következő évtizedben.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss