Gazdaság

A vállalaton belüli egyenlőség lehet az innováció kulcsa

Előrejelzés 2028-ra: a dolgozói innováció ösztönzése 8 ezer milliárd dollárral emelheti a globális GDP-t

Az Accenture pár napja közzétett „Getting to Equal 2019” kutatása egy fontos megállapításra hívja fel a figyelmet.

Az Egyesült Államokban közel ötször erősebb azon vállalatoknál dolgozók innovatív gondolkodásmódja – innovációra való hajlandóság és képesség –, ahol a vállalati kultúrában elfogadott és meghonosodott az egyenlőségre való törekvés. Itt mindenki számára egyenlőek a lehetőségek a fejlődésre és az előrejutásra, szemben azokkal, ahol ezt nem tartják fontosnak. A munkahelyi egyenlőség kultúrája katalizátorként ösztönzi az innovációt és a növekedést – állapította meg a kutatás.

„Az állandó változás és a mindenre kiható átalakulás éveiben a vállalatoknak folyamatosan fejlődésre van szükségük, az eredményes működést csak az innováció segítségével képesek elérni”

– tette hozzá Julie Sweet, az Accenture Észak-Amerikáért felelős vezérigazgatója.

„Kutatásunkból egyértelműen kiderül, hogy az innováció eléréséhez kulcsfontosságú a munkahelyi kultúrában rejlő lehetőségek kiaknázása a vállalat minden területén.”

A 27 országban több mint 18 000 szakember megkérdezésével elvégzett globális kutatás szerint a legtöbb felsővezető egyetért abban, hogy folyamatos innovációra van szükség. 95% nélkülözhetetlennek tartja az innovációt a versenyképesség és az üzleti életképesség megőrzéséhez. Az egyenlőség kultúrája hatásosan ösztönzi az innovatív gondolkodásmódot, jobban, mint a szervezeteket egymástól megkülönböztető egyéb – például az iparági, az ország vagy a munkaerő demográfiai – jellemzői. A vizsgálati minta résztvevői nemtől, nemi identitástól, életkortól és etnikai hovatartozástól függetlenül innovatívabban gondolkodnak az egyenlőséget fontosnak tartó munkahelyeken.

Az idei kutatás arra is kitér, hogy az innovatív gondolkodásmód elősegítése szempontjából az egyenlőség kultúrájának megteremtését ösztönző három kategória közül az önálló munkavégzést támogató környezet a legfontosabb, ez utóbbi hat meghatározó területre vonatkozik: cél, önállóság, erőforrások, inspiráció, csapatmunka és kísérletezés. Minél nagyobb önállóságot biztosít egy munkahelyi környezet a dolgozóinak, annál magasabb az innovatív gondolkodásmód terén elért pontszám. Az Egyesült Államokban például az egyenlőség kultúráját határozottan érvényesítő munkahelyi környezet dolgozói hétszer nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy semmi nem akadályozza őket az innovációban (44%), szemben az egyenlőséget legkevésbé fontosnak tartó kultúrák dolgozóinak véleményével (6%).

image001-2

Előfordulhat, hogy bizonyos innovációra motiváló tényezőket eltérően látnak a vezetők és a dolgozók – ezt a vállalatoknak fel kell ismerniük és meg kell szüntetni.  Amíg globális szinten a felsővezetők 76%-a gondolja úgy, hogy minden feltételt biztosít a dolgozói innovációhoz, ezt csak a dolgozók 42%-a látja így. Például, a vezetők túlbecsülik a pénzügyi juttatás – mint motiváló tényező – jelentőségét, ugyanakkor az egyértelmű célmeghatározást ebből a szempontból kevésbé tartják fontosnak. Az egyenlőség kultúrájában az innovatív gondolkodásmódot támogató legfontosabb tényezők a releváns készségekre összpontosító oktatás, a rugalmas munkaszervezés és a munka-magánélet egyensúlyának tiszteletben tartása.

76-42

A sokszínűség egy kritikus elem, hiszen ez (pl. a sokszínű vezetői csapat és a nők-férfiak kiegyensúlyozott aránya) önmagában is jelentősen befolyásolhatja az innovatív gondolkodást. Az egyenlőség kultúrája nagyon fontos katalizátor, amely segítségével a vállalatok a legtöbbet hozhatják ki az innovációból. A kutatás megállapította, hogy az Egyesült Államokban a dolgozók innovatív gondolkodásmódja közel nyolcszor erősebb azoknál a vállalatokénál, ahol a sokszínűség az egyenlőség kultúrájával párosul, mint azoknál a cégeknél, ahol ez kevésbé jellemző.

A kutatásból az is kiderül, hogy a gazdasági háttérnek nagy jelentősége van, ugyanis a gyorsan növekvő gazdaságokban és azokban az országokban, ahol lendületesen nő a munkaerő termelékenysége az innovatívabb gondolkodásmód egyértelműen erősebb. A növekedési potenciál itt óriási! Az Accenture számításai szerint, ha minden országban sikerül 10%-kal erősíteni az innovatív gondolkodásmódot 10 év alatt akár 8 ezer milliárd dollárral is növekedhet a globális GDP.

„Az innováció ösztönzése szempontjából még soha nem volt ennyire fontos a munkahelyi egyenlőség megteremtése és erősítése”

– jelentette ki Ellyn Shook, az Accenture HR vezérigazgató-helyettese.

„Ha a munkavállalók érzik, hogy tartoznak valahova, és munkaadójuk elismeri az általuk hozzáadott értékeket, emellett fontosnak tartja egyedi látásmódjukat és az eltérő körülményeket is figyelembe veszi, akkor nagyobb valószínűséggel érnek el fejlődést.”

A globális jelentés elolvasható az Accenture weboldalán.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss