Gazdaság

Megdöbbennénk, ha tudnánk, hogy mennyi mindent tudnak rólunk…

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott AKG Talks elnevezésű rendezvény vendégelőadója Boldog Viktor, a DXC Technology analitikai konzulense volt.

„Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha éppen a Mars túlnépesedéséért aggódnánk” – hangzott el egy középiskolás diákoknak szervezett mesterséges intelligenciáról szóló előadáson.

Még az MI elején vagyunk

„Ma a narrow AI (szűk mesterséges intelligencia) korában élünk, aminek algoritmikus alapjai már az 1900-as évek második felében léteztek. A szűk mesterséges intelligenciának mindig egy konkrét feladata van, amit igyekszik megoldani: ilyen volt a Terminátor is, akinek egyetlen küldetéseként Sarah Connort kellett megölnie. Ilyenek a jelenlegi MI megoldások is: sakk program, képfelismerés, csalás előrejelzés, érzelem detektálás, de még az önvezető autók is ide tartoznak, hiszen egyetlen feladatuk elvinni az utast A-ból B-be”

– kezdte előadását fiatal, ám digitalizációban igen jártas közönsége előtt a szakember.

A mesterséges intelligencia következő lehetséges – és a médiát igencsak foglalkoztató – szakasza az Artificial General Intelligence, ami már az emberekkel azonos, komplex szinten tud gondolkodni, az azután következő super intelligence pedig messze túlszárnyalhat minket, embereket. Izgalmas terület ezeken a jövőkön elmélkedni – teszi ezt a sci-fi irodalom is – de aggódni ma még felesleges: ez távoli jövő. A technológiában rejlő potenciál azonban hihetetlen:

„Gondoljunk bele, hogy egy gép pár másodperc alatt elemezni tudja több tíz-százezer páciens leletét, összevetve tanuló adatbázisában lévő több millió – idővel akár milliárdos – lelettörténettel. Minden egyes adatmorzsát kielemezve tanuló algoritmusa folyamatosan fejlődik és közelíti a százszázalékos diagnosztikai arányt – ennyi lelelettel a legtapasztaltabb orvosok sem találkoznak egész életük során”

– mondta előadásában Boldog Viktor, a DXC szakértője.

Robotorvos, robotszerelő

Az AKG Talks előadásán kiderült, hogy nagyon sok középiskolást érdekel ez a téma: hiszen az AI már az ő zsebükben is ott van a telefonjaik révén, de szeretnék tudni, meddig juthat el az ő életükben a mesterséges intelligencia. A DXC szakembere szerint például ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot diagnosztizáljon, majd mindenféle emberi kontroll nélkül azonnal meg is műtsön – olyan kulturális változások kell kísérjék az AI térhódítását, amelyekre a ma élők még nincsenek felkészülve. Ilyen területeken kiegészíthetik egyfajta asszisztensként az emberek munkáját. Persze kevésbé kritikus területeken bátrabban bízzuk majd magunkat robotokra: ez előrejelzett meghibásodást, önvezető autónkon éjjel megszerelhetik önjáró robotok, miután autónk elvezette magát a szervizbe és reggelre vissza is jön garázsunkba.

A DXC szakembere szerint a jövő ma még elképzelhetetlen szinten lesz tervezhető: nagyon hasznos innováció, hogy a megállókban látjuk, hogy mikor jön a villamos, de a jövőben komplex közlekedési kapcsolt rendszerek összehangoltan fognak tenni azért, hogy másodpercre pontosan érkezhessünk meg mindenhová. Ha mégse működne tökéletesen? Nem is olyan távoli jövőben, olyan biztosítások állhatnak rendelkezésünkre, amelyekhez nem kell órákon át papírokat kitölteni és benyújtani akár postai úton, hanem a rendszerek egymás adataihoz való hozzáférése miatt, a repülőgép késése okán járó kártérítés már az eset bekövetkezte után pár másodperccel, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül a számlánkon lehet majd.

Az MI-hez nem kell más csak adat és kapacitás

A gimnazistákat az érdekelte, hogy miért éppen ők lettek az a generáció, melynek életébe elérkezett a digitalizáció ezen forradalma. A szakember szerint ennek az az oka, hogy mostanra áll annyi digitális adat és tárolási-, számítási kapacitás rendelkezésre, hogy azt a mesterséges intelligencia algoritmusok használni tudják. Az internet kora előtt egyáltalán nem állt rendelkezésre ennyi digitális adat egy emberről (noha például egy kórházban rengeteg adat keletkezett, de nem feltétlenül digitális, illetve senki nem gondolt arra, hogy használni kellene ezeket), míg ma olyan jelentéktelennek tűnő dolgokból, mint ahogy az egeret mozgatjuk, akár betegségeket lehet előre jelezni vagy diagnosztizálni.

A mesterséges intelligencia felhasználási területe szinte végtelen: az egyik példában kiemelt legérdekesebb potenciál az egészségügyben rejlik, hiszen a betegségek előre jelezhetősége, akár gyógyíthatósága nagymértékben megnőhet majd az MI technológia alkalmazásával.

A szabályozás lemaradva cammog

Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazásában Kína és az Egyesült Államok élenjár, Kínában az állampolgári pontrendszert elnézve azért is tud nagyot fejlődni az AI, mert a személyiségi jogokat ott flexibilisebben kezelik, így az emberek életével kapcsolatban szinte mindenről adatokat gyűjtenek, elemeznek és európai szemmel nézve bántóan felhasználva büntető és jutalmazó rendszerben alkalmazzák. Ezáltal olyan speciális tapasztalatokat és tudást halmoznak fel, amelyek szabályozottabb országok a személyiségi jogok védelmét tiszteletben tartva nem fognak.

Általában jellemző, hogy a szabályozás lassabban halad, lemaradva követi a digitális technológiák fejlődéséből eredő kérdéseket, ezért az etikai és jogi szabályozás messze nem teljes ezen a területen. A jogalkotókra – és a versenypiaci résztvevőkre is – óriási feladatok várnak és nagyon nagy felelősséggel jár, hogy alakítják a jövőnket!

„A mobiltelefonjaink rengeteg adatok gyűjtenek rólunk – többet, mint gondolnánk – de a technológia fejlődésével egyre több és olcsóbb adatgyűjtő eszköz tükrözi le világunk digitális lenyomatát”

– mondta Boldog Viktor, a DXC analitikai konzulense.

„Egyelőre a legnagyobb adathalmozók (a Facebook, a Google és az Amazon, valamint ezek kínai megfelelői) gyűjtik-gyűjtik az adatokat a felhasználókról, és egyre jobban ismernek minket. Ne legyenek illúzióink: a rólunk felhalmozott információk elemzésével egyre jobban férkőznek a fejünkbe. Nem véletlen, hogy ingyenesek ezek az oldalak: a figyelmünkkel és az adatainkkal fizetünk nekik és ez mindennél jobban megéri nekik.”

A szakember szerint az algoritmus olyannyira ismerni fog minket, hogy egy nem túl távoli jövőben előbb fogja tudni, hogy mit fogok csinálni, mint én magam.

A diákok az előadás utáni kérdés-válasz szekcióban érdeklődtek arról, hogy hogy lehetne tudatosan óvni digitális lábnyomukat, jól kezelni azt, hogy milyen információkat adjanak ki magukról, de érdekes beszélgetés alakult ki a jövő munkahelyeiről is, amik a mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán jönnek létre. Egy biztos, ahogy az előadásban is szemléletesen és jövőbeli példákon keresztül bemutatásra került – nincs olyan iparág, amiben ne hozna drasztikus változást a mesterséges intelligencia megjelenése!

Related Topics:2019 adat adatvédelem átláthatóság dxc technológia

Up Next

A vállalaton belüli egyenlőség lehet az innováció kulcsa

Don't Miss

Mit tehetünk, ha ellopták a jelszavunkat?

Gazdaság

Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest

A Használtautó.hu 2026. májusi adatai szerint tovább élénkült a hazai használthajó-piac: az érdeklődések* száma éves összevetésben 12,8 százalékkal emelkedett, miközben a hirdetések száma és az átlagár is növekedett.

A vízisport-szezon kezdetével párhuzamosan a kereslet a fiatalabb vízi járművek és a prémium vitorlások iránt egyaránt erős maradt.

A május hagyományosan a hajózási és vízisport-szezon nyitánya Magyarországon, ami minden évben élénk keresletet hoz a használthajó-piacon. A Használtautó.hu adatai alapján 2026 májusában közel 2 600 érdeklődés érkezett a hajóhirdetésekre, szemben az egy évvel korábbi 2 300-zal. A kínálat is bővült: a hirdetések száma 831-ről 871-re emelkedett.

A növekvő kereslet az árakban is megmutatkozott. Az átlagár egy év alatt 9,5 millió forintról 10,5 millió forintra nőtt, ami 10,2 százalékos emelkedést jelent. Eközben a medián ár gyakorlatilag változatlan maradt, 5 millió forint körül alakult. Érdekes tendencia ugyanakkor, hogy a hirdetett hajók átlagéletkora 17,7-ről 19 évre emelkedett, vagyis a piac az idősebb hajók növekvő aránya mellett is bővülést mutat.

A legkeresettebb márkák rangsorát a SEA-DOO vezeti, amely átlagosan 4,9 millió forintos árával és mindössze 10 éves átlagéletkorával a legfiatalabb és egyben az egyik legelérhetőbb szereplő a toplistán. A márka népszerűsége jól mutatja a jet-skik és más kisebb vízi járművek iránti töretlen érdeklődést. A második helyen a BAYLINER végzett, amelynek hajói átlagosan 13,4 millió forintba kerülnek, míg a harmadik helyet a prémium vitorlásairól ismert BAVARIA szerezte meg.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac kettős karakterét. Az egyik oldalon a fiatalabb, kedvezőbb árú vízi járművek állnak, mint a SEA-DOO vagy a YAMAHA. A másik oldalon a prémium kategória szereplői találhatók: a BAVARIA átlagára meghaladja a 36 millió forintot, a JEANNEAU-é pedig a 20 millió forintot, de a CROWNLINE és a SEA RAY modelljeinek átlagára szintén 10 millió forint felett alakul.

Külön figyelmet érdemelnek a klasszikus vitorláshajók. A BALATON és a DEHLER márkák hajóinak átlagéletkora 31, illetve 32 év, mégis a legkeresettebb márkák között szerepelnek. Hasonlóan érdekes a REBELL WERFT jelenléte a toplistán: a márka átlagosan 37 éves hajókkal és mindössze 1,6 millió forintos átlagárral az egyetlen 2 millió forint alatti szereplő a rangsorban. Mindez arra utal, hogy a jól karbantartott, idősebb hajók és klasszikus vitorlások iránt továbbra is stabil kereslet mutatkozik a hazai piacon.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric

Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.

A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.

„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!