Gazdaság

Teljesen megújul az Óbudai Egyetem a következő tanévre

Új arculat, új vezetés, modernizáció.

Mára már a magyar felsőoktatás meghatározó szereplőjévé vált Óbudai Egyetem úgy döntött, nem kíván a maradiak sorába tartozni tovább.

Az Egyetemet 2019. július 15-től új vezetők irányítják, ezzel párhuzamosan az óbudai felsőoktatási intézmény arculatát is megújította.

obudai_egyetem_modern_logo_ajandektargy_2019_07_30

Prof. Dr. Kovács Levente 2019. július 15-től az Óbudai Egyetem új rektora. Az Óbudai Egyetem új Rektorának célkitűzései között szerepel, hogy a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei között jegyezzék az Óbudai Egyetemet, amely már most teljes akadémiai programot kínál magyar és külföldi hallgatók számára. Hangsúlyozta:

„Egy egyetem számára  egyformán fontos az oktatás és a tudomány művelése. Nem elég hatékonyan csak egyiket művelni.”

Az új rektor személye mellett az Intézmény gazdálkodásáért 2019. február 15-től Földesi Gabriella, az Egyetem kancellárja felel. Kancellár asszony kiemelte, hogy az Intézmény akadémiai és kancellári vezetésének szoros együttműködésére van szükség a mai dinamikusan változó környezetben, ahol a kihívások gyors reagálást igényelnek a versenyképesség megtartásához. Ennek egyik kiemelt eszköze az Egyetem új márkaidentitása is. A jogelőd intézmények alapításának 140 éves múltját és hagyományos értékeit, valamint a felsőoktatásban és kutatásban betöltött innovatív szerepét két – egymást kiegészítő – arculat mutatja meg: a könnyen felismerhető, geometrikus elemekből felépülő modern ÓE logó, illetve a letisztult, klasszikus címeres logó.

A modern logó sötétkék és narancssárga, illetve világoskék színt kapott, amely az Egyetem közösségi média oldalain, ajándéktárgyakon és kreatív felületeken jelenik meg. A megújult címeres, sötétkék és óarany színű logóval elsősorban az egyetemi meghívókon, díszmappákon, okleveleken és névjegykártyákon találkozhatunk.

„A modern logó egyik legnagyobb erőssége, hogy könnyen és változatosan alkalmazható bármilyen felületen. Az ÓE kezdőbetűket egy négyzet keretezi, amely ikon jelleget és letisztult formavilágot biztosít az arculatnak, így akár pecsétszerűen a legkisebb arculati elemen is hangsúlyosan tud megjelenni.”

– mondta Misetics Mátyás, az Óbudai Egyetem új arculatáért felelős ügynökség, a MITTE Communications kreatív igazgatója.

Az egyetemi karok részére saját logók készültek, tiszteletben tartva a karok által már korábban alkalmazott szimbólumokat, amelyek egy egységesebb, ernyőmárka rendszerben az Óbudai Egyetem modern logója mellett kaptak helyet.

Idén is nagy számban felvételiztek az Intézménybe, akik közül több mint háromezer-kétszázan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől az Egyetem hat karán. Ez a szám várhatóan még bővül az augusztus 26-án záruló pótfelvételi eljárásban sikeresen jelentkezőkkel.

image002

Prof. Dr. Kovács Levente Temesváron, a Műszaki Egyetemen végzett 2000-ben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett PhD fokozatot 2008-ban.  2012-től csatlakozott az Óbudai Egyetemhez, ahol 2013-ban az Óbudai Egyetem első habilitált doktora volt. A Neumann János Informatikai Kar oktatási dékánhelyettesi pozícióját töltötte be 2013-2018 között, emellett a mérnökinformatikus BSc és MSc tantervek szakfelelőse is, 2018-tól pedig az Óbudai Egyetem oktatási rektorhelyettese. A hazai és nemzetközi élet aktív szereplője, ERC StG nyertes kutatóként több hazai és nemzetközi szervezetben tölt be vezető tisztséget, amelyek közül kiemelendő az IEEE Hungary Section, ahol 2013-tól, 2016-ig alelnöki tisztséget töltött be, majd 2017-től a szervezet elnöke.

image006-3

Földesi Gabriella jogi szakokleveles közgazdász és tanári diplomával rendelkezik, teljes mértékben elkötelezett az oktatás iránt. Több mint 20 éve dolgozik gazdasági szakemberként, oktatóként vezető pozícióban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2015-től, főosztályvezetőként részt vett a felsőoktatás irányításában a kancellári rendszer kialakításában, továbbá az oktatás finanszírozása, az intézmények gazdasági irányításával kapcsolatos feladatok, valamint pénzügyi monitoring tevékenységek tartoztak hozzá. Szakmai érdeklődése révén számos külföldi felsőoktatási intézménybe is eljutott, így a hazai felsőoktatás mellett a külföldi jó gyakorlatokra is van rálátása nemcsak Európán belül, hanem tengeren túli is. Több jelentős EU-s projektben volt projekt- és pénzügyi vezető, pályája kezdetén a köznevelésben tanított.

Az új arculatot bemutató oldal az alábbi linken található:

https://mittecomm.com/obudaiegyetem/

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss