Ipar
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint
A Schneider Electric, világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közzétette The Water Crunch Report című kutatását.
Az eredmények szerint a vízellátás az Egyesült Királyságban és Európában már ugyanolyan jelentős kockázatot jelent az ipari vállalatok folyamatos működésére, mint a kibertámadások vagy az ellátási láncok zavarai. Ez összhangban van a Schneider Electric tavalyi, az Egyesült Államokra összpontosító kutatásával, amelyben az üzleti vezetők több mint fele (56 százaléka) arra számított, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok a következő években gyorsabban nőnek majd, mint az infrastruktúrát érintő egyéb kockázatok.
A kutatásban európai ipari vállalatok felsővezetőit, valamint víziközmű-szolgáltatók és önkormányzatok döntéshozóit kérdezték meg. Az ipari vezetők beszámolói szerint a vízhiány és a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben már növelték a működési költségeket (44 százalék), megterhelték az infrastruktúrát és a karbantartási költségkereteket (38 százalék), valamint fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban (30 százalék). Ha holnap súlyos vízellátási zavar következne be, a vállalatok 44 százaléka szerint annak hatásai 24 órán belül jelentkeznének a működésükben. Az ipari vezetők több mint fele (52 százaléka) arra számít, hogy a víz minősége vagy rendelkezésre állása a következő öt évben, 2031-ig komoly akadálya lesz vállalata növekedésének. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) szerint ez már ma is korlátozza a működést vagy a növekedést.
A kutatás eredményei akkor látnak napvilágot, amikor Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályával küzd. Az áruszállításban, az energetikában és a mezőgazdaságban jelentkező következmények egyértelműen mutatják, hogy ezek a kockázatok már nem csupán elméletben léteznek.
„Európa nem engedheti meg magának, hogy a vízellátásra kizárólag környezeti kérdésként tekintsen. Ma már a versenyképesség is múlik rajta. Ahogyan az energetikai átállás az elmúlt évtizedben átalakította az ipari stratégiákat, úgy a következő évtizedet a hatékony vízfelhasználás fogja meghatározni. A mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások minden eddiginél pontosabb képet adnak a vállalatoknak arról, hogyan használják fel a vizet, hol keletkeznek veszteségek, és hogyan hasznosítják újra. A feladat ma már az, hogy a probléma felismerését olyan ütemben kövessék intézkedések, amelyek biztosítják az európai ipar jövőjét”
– mondta Gwenaelle Huet, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának ügyvezető alelnöke.
„Könnyű lenne az idei nyári aszályokat és azok ipari hatásait egyszeri jelenségnek tekinteni, de Európában ma már tartósan számolni kell velük a működés során. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint jelenleg az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy felét érinti valamilyen mértékű aszály. A víz újrafelhasználásával csökkenthetjük a már most is túlterhelt folyóktól és víztározóktól való függőségünket, az EU-ban mégis csupán a tisztított települési szennyvíz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Az intelligens vízgazdálkodási technológiákba beruházó szervezetek versenyelőnyt teremtenek a hatékonyabb vízfelhasználásból”
– fogalmazott Sophie Borgne, a Schneider Electric vízügyi és környezetvédelmi szegmensének elnöke.
Az intelligens vízgazdálkodási technológiákat széles körben alkalmasnak tartják a vízgazdálkodási kihívások kezelésére, alkalmazásuk azonban elmarad az ismertségüktől. Ennek oka nem a bizalmatlanság: az ipari vezetők 86 százaléka és a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka szerint ezek a technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk pedig úgy véli, hogy a működés folytonosságát is segítik, és javítják a fenntarthatósági teljesítményt.
Annak ellenére, hogy az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, vállalata még nem vezette be őket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka ugyanígy nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy a mesterséges intelligenciával támogatott vízgazdálkodási megoldásokról.
Biztató ugyanakkor, hogy az érintettek nem várják meg a helyzet további romlását. A megkérdezett víziközmű-szolgáltatók mindegyike és az ipari vezetők 98 százaléka szerint a víz rendelkezésre állása vagy minősége már befolyásolt jelentős döntéseket. Ezek között szerepel a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházások növelése (47 százalék), valamint a vízzel kapcsolatos kockázatok vezetőségi szintű, formális felülvizsgálata (43 százalék). A megkérdezett ipari vezetők több mint felének vállalata már alkalmaz automatizált vezérlési megoldásokat (56 százalék) és okosmérőket (55 százalék). Az okosmérők használata a víziközmű-szolgáltatók körében még elterjedtebb, aránya eléri a 76 százalékot.
A kiberbiztonság is egyre nagyobb figyelmet kap: az ipari vezetők és a víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kezelendő kockázatok közé sorolja, ahogyan a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak és digitalizálódnak.
A fejlődésre ugyanakkor még jelentős tér nyílik. Sok vezető ismeri a működés optimalizálását segítő technológiákat, de még nem vezette be őket, így a legnagyobb előnyök egyelőre kiaknázatlanok lehetnek. Az európai vállalatvezetők számára egyértelmű az üzenet: a vízellátással kapcsolatos kockázatokat ugyanolyan tudatosan kell kezelni, mint az energiaellátás vagy a kiberbiztonság kockázatait. Az ismertség és az alkalmazás közötti különbség csökkentése azokban az iparágakban lehet a legfontosabb, amelyek már most érzik a vízellátási nehézségek költségnövelő hatását.
„A víz közel két évtizeden át háttérbe szorult az éghajlatváltozásról szóló párbeszédben, és az energetikára vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított beruházásoknak csupán töredéke jutott erre a területre. Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, ami egyre nagyobb nyomást helyez a vízellátásra. A kutatás megerősíti, hogy változik a szemlélet: az ipari vezetők 47 százaléka már növelte a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházásokat, 43 százalékuk pedig vezetőségi szintre emelte a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelését. A vízellátás biztonsága végre kiemelt üzleti szemponttá válik”
– mondta Tom Freyberg független vízügyi és környezetvédelmi szakértő.
Az előrelátó közműszolgáltatók a már elérhető technológiákkal csökkentik a vízellátási problémák hatását ügyfeleikre. A dán Aarhus Vand például digitális iker előrejelzéseire támaszkodva gondoskodik vízhálózatának ellátásbiztonságáról. A Schneider Electric EcoStruxure™ Water Advisor – Water Simulation megoldása lehetővé teszi a vízellátó hálózat távoli felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és az ellátás ingadozásainak egyszerű, pontos azonosítását. A hálózat különböző pontjairól származó adatok alapján a rendszer előre jelzi a tervezett és váratlan események hatásait. Így az Aarhus Vand gyorsan megteheti a megfelelő intézkedéseket, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóan biztosíthat jó minőségű vizet ügyfeleinek. A hatékonyabb működésnek köszönhetően a szolgáltató energiafelhasználása és költségei is csökkennek.
Háttérinformáció
- A Schneider Electric segíti a városokat és a vállalatokat vízügyi infrastruktúrájuk
- digitalizálásában, hogy csökkenthessék a kockázatokat és hatékonyabban működhessenek. A valós idejű szivárgásérzékeléstől a víz áramlását modellező és optimalizáló digitális ikrekig a vállalat intelligens vízgazdálkodási megoldásai csökkentik a veszteségeket, javítják az ellátás megbízhatóságát és növelik a működés hatékonyságát. A Schneider Electric víz- és szennyvízkezelési megoldásairól további információ a vállalat weboldalán angol nyelven érhető el.
A kutatás módszertana
A kutatást a Schneider Electric megbízásából a Censuswide végezte. A kérdőívet Tom Freyberg független vízügyi szakújságíróval és elemzővel, az Atlantean Media alapítójával együttműködésben állították össze. A felmérés azt vizsgálta, hogyan tapasztalják meg az ipari vezetők és a vízellátó rendszerek döntéshozói az Egyesült Királyságban és Európában a vízhiány és a vízellátási nehézségek hatásait, milyen stratégiai prioritásokat határoznak meg a vízgazdálkodás és az infrastruktúra területén, illetve mekkora különbség van a kockázatok felismerése és a tényleges intézkedések között.
A 2026 júniusában végzett kutatás az Egyesült Királyságra, Írországra, Olaszországra, Franciaországra, Spanyolországra, Németországra, valamint Svédországra és Dániára terjedt ki. Összesen 340 vezetőt kérdeztek meg, két csoportban:
- 210 ipari vállalatvezetőt, igazgatói vagy annál magasabb beosztásban, legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoktól. A résztvevők az energetika és a vegyipar, a feldolgozóipar, az élettudományok és a gyógyszeripar, az ipari gép- és berendezésgyártás, a félvezető- és elektronikai ipar, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italgyártás területét képviselték.
- 130 vízügyi döntéshozót közműszolgáltatóktól, önkormányzatoktól és a közüzemi vízügyi infrastruktúrát működtető szervezetektől.
Egyéb hivatokzások forrásai
- A zárt rendszerű ipari víz-visszaforgatási megoldások a technológiai folyamatokban felhasznált víz akár 90 százalékának visszanyerését is lehetővé teszik. Forrás: az Envisioning/Stratum zárt vízrendszerekről szóló kutatása.
- Az EU-ban jelenleg a tisztított szennyvíz mindössze 2,4 százalékát hasznosítják újra. Forrás: Interreg Europe / Europe’s Freshwater portál.
- Az 1980-as évek óta Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Az európai szárazföldi területek hőmérséklete jelenleg mintegy 2,3–2,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan ez az érték körülbelül 1,3–1,4 °C. Forrás: Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel







