Gazdaság

A Google segítséget nyújt a közegészségügyi szerveknek a koronavírus elleni küzdelemben

A Google világszerte aktívan hozzájárul a COVID-19 elleni küzdelemhez betekintést nyújtva a járvány terjedése ellen hozott hatósági intézkedések okozta utazási, helyváltoztatási szokások bemutatásával. A ma közzétett közösségi mobilitási jelentés összesített, anonimizált adatok alapján földrajzilag és helytípusok szerint jeleníti meg a jellemző tartózkodási helyeket Magyarországra vonatkozóan is, ezzel is segítve a vírus terjedésének megelőzését.

A világjárványra reagálva egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közegészségügyi stratégiák, így a vírus átadásának lassítására hivatott szociális távolság betartása is. A Google Térképen aggregált és anonim adatokat használunk, hogy megmutassuk, mennyire zsúfoltak különböző helyek, segítve ezzel a forgalmi dugók azonosítását vagy egy helyi vállalkozás csúcsidejének meghatározását. A közegészségügyi tisztviselők szerint ez a típusú aggregált és anonim adat segítheti munkájukat, hiszen kritikus döntések alapját adják a COVID-19 elleni küzdelem során.

A mai napon egy COVID-19 közösségi mobilitási jelentést teszünk közzé, hogy betekintést nyújtsunk abba, hogy mi változott az otthoni munkavégzés, a kijárási tilalmak és más, a világjárvány görbéjének ellaposítását célzó intézkedések nyomán. Ezeket a jelentéseket úgy alakítottuk ki, hogy minél hasznosabbak legyenek, miközben betartják a szigorú adatvédelmi protokollokat és irányelveinket.

A jelentés összesített, anonimizált adatokat használt a helyváltoztatások tendenciáinak feltérképezésére földrajzilag, olyan helytípusok szerint kategorizálva, mint például rekreációs helyek (pl. éttermek, mozik, színházak, stb.), élelmiszerboltok és gyógyszertárak, parkok, tranzitállomások, munkahelyek vagy lakóépületek. Több hét trendjét mutatjuk be, a legfrissebb adatok pedig az elmúlt 48-72 órán alapulnak. Miközben a látogatások százalékpontos növekedését vagy csökkenését ábrázoljuk, nem osztjuk meg a látogatások abszolút számát. Az emberek magánéletének védelme érdekében egyetlen ponton sem kerülnek elérhetővé személyes azonosításra alkalmas információk, például az egyén tartózkodási helye, elérhetőségei vagy mozgása.

Ezt a jelentést világszerte közzétesszük, kezdetben 131 országot lefedve, beleértve Budapestet és Magyarország megyéit. Tekintettel az információ fontosságára, lehetőség szerint regionális szintű betekintést is nyújtunk. Az elkövetkező hetekben törekszünk további országokat és régiókat felvenni a jelentések közé, hogy azt az egész világon hasznosíthassák a közegészségügyi tisztviselők, akik azon dolgoznak, hogy megvédjék az embereket a koronavírus terjedésétől.

Reméljük, hogy a közegészségügyi tisztviselők egyéb forrásai mellett ez a jelentés is támogatni tudja a COVID-19 világjárvány kezelését célzó döntéseket. Például ez az információ segíthet a tisztviselőknek megérteni az alapvető utazásokban bekövetkezett változásokat, amelyekre támaszkodva megfogalmazhatják ajánlásaikat a munkaidőre vagy a kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozóan. Hasonlóképpen, a közlekedési csomópontok magas látogatottsága jelezheti annak szükségét, hogy további autóbuszok vagy vonatok indítására van szükség ahhoz, hogy az emberek a kellő szociális távolságot betartva utazhassanak. Végül pedig, nemcsak az emberek utazási szokásainak megértése, hanem a célállomások alakulása is segíthet a hivatalos szerveknek az útmutatások kidolgozásában a közegészségügy és a közösségek alapvető szükségleteinek védelme érdekében.

A közösségi mobilitási jelentésen túlmenően válogatott, a koronavírussal foglalkozó epidemiológusokkal működünk együtt egy meglévő összesített, névtelen adatkészlet frissítésén, amely segíthet a pandémia pontosabb megértésében és alakulásának előrejelzésében. Az ilyen típusú adatok a korábbiakban már segítettek a kutatóknak járványok előrejelzésében, a városi- és tranzitinfrastruktúra tervezésében, valamint az emberek mobilitásának, illetve a konfliktusokra és természeti katasztrófákra adott reakciójának megértésében.

Adatvédelem

A közösségi mobilitási jelentésben ugyanazt a világszínvonalú anonimizáló technológiát alkalmazzuk, amelyet termékeinkben használunk nap mint nap. A jelentésben differenciált adatvédelmet alkalmazunk, amely mesterséges zajt ad hozzá adatkészleteinkhez, kiváló minőségű eredményeket téve lehetővé egyetlen személy azonosítása nélkül.

A jelentést aggregált, névtelen adatokkal hozzuk létre azon a felhasználók adataiból, akik bekapcsolták Helyelőzményeik követését, amely funkció azonban alapértelmezés szerint ki van kapcsolva. Azok a felhasználók, akiknek be van kapcsolva a Helyelőzmények követése, Google-fiókjukban bármikor kikapcsolhatják a funkciót, illetve bármikor törölhetik helyelőzményeiket közvetlenül az Idővonalukról.

Soha nem látott időket élünk, így továbbra is elkészítjük majd ezt a jelentést, amennyiben visszajelzéseket kapunk a közegészségügyi tisztviselőktől, a civil társadalmi csoportoktól, az önkormányzatoktól és a közösség egészétől. Reméljük, hogy a jelentések majd hozzájárulhatnak azokhoz a közegészségügyi információkhoz, amelyek segítenek az embereknek és a közösségeknek az egészségük és biztonságuk megőrzésében.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss