Gazdaság

Milliós kárt okozhatnak az irodába visszatérő munkavállalók

Avagy játszottak-e a gyerekek a céges laptopon, amíg apa vagy anya otthonról dolgozott?

A kijárási korlátozások enyhítésével rengeteg vállalkozás kapott újra esélyt a normál üzletmenetének visszaállítására.

A dolgozók visszatérésének azonban több kockázata is van, melynek kezeléséhez egymástól merőben eltérően állnak hozzá a vezetők. Az általános minta az, hogy amíg az egészségügyi kockázatok csökkentésére szigorú szabályokat vezetnek be, addig a milliós károkkal fenyegető informatikai biztonsági rések betömése kevésbé van szem előtt, nem is gondolnak rá. Ez a veszély szinte minden magyar kis- és középvállalkozást, sőt a nagyvállalatokat is érinti, mert az értékes céges adatokhoz nem megfelelő IT menedzselés esetén sokkal könnyebben férhetnek hozzá a kiberbűnözők. Főleg egy olyan munkarendben, amikor a laptopok és velük együtt az adatok, e-mail fiókok, jelszavak a munkavállalókkal együtt akár napi szinten ingáznak – figyelmeztet iparági tapasztalatai alapján a Kvazar.cloud felhőszolgáltató szakértője.

Milliós károkat előzhet meg egy önellenőrző audit

Mivel a kijárási korlátozást bármikor újra szigoríthatják, a vállalkozások munkarendje még jó ideig folyamatos és kényszerű változásban lesz. A több mint ötszáz viszonteladó partnerrel rendelkező Kvazar.cloud felhőszolgáltató tapasztalatai alapján az irodák újranyitása legalább annyi kockázatot rejt magában, mint a két hónappal ezelőtti tömeges home office-ba költözés. Ezért indokolt még a visszatérés előtt egy informatikai, az adatbiztonságra kiemelt hangsúlyt fektető auditot végezni, hiszen a karantén alatt akár a munkavállaló tudta nélkül is olyan rések keletkezhettek, amelyek később milliós károkat okozhatnak a cégnek. A tapasztalatok szerint ugyanis a legsebezhetőbb pont mindig a végpont, azaz a felhasználó: még a NASA rendszerét is képesek voltak feltörni a kiberbűnözők, mert egy nem ellenőrzött mikroszámítógépet csatlakoztattak a belső hálózathoz a dolgozók.

Az audit során a következő ellenőrző kérdéseket érdemes átvizsgálni:

A hazavitt céges eszközöket (laptop, telefon, pendrive) használta-e más is az elmúlt időszakban? Életszerű példa: gyerekek játszottak rajta, filmet töltöttek le rá, vagy feltelepítettek valamilyen nem üzleti célú alkalmazást.
Minden olyan hardverről tudunk, amit céges tevékenységhez vesznek igénybe a munkavállalók? A rohamtempójú átállás miatt számos szaküzletben hiánycikk volt a kedvező árazású laptop. Előfordulhat, hogy a beszerzésénél bekerült a rendszerbe néhány használt, az átvilágításon „átcsusszant” hardver és szoftver, amelyek hosszútávon biztonsági rést jelentenek.
Minden számítógépen a gyártótól származó biztonsági frissítésekkel ellátott szoftverek futnak? Az elavult technológiák ugyanis sokkal kevésbé ellenállóbbak a hétről-hétre fejlettebb hackerekkel szemben. Ha egy eszköz nincs ellátva modern, a zsarolóvírusok és egyéb kártevők ellen védelmet biztosító IT biztonsági eszközzel, akkor akár a teljes cégnek komoly károkat okozhat egyetlen fertőzött laptop is.
Jogtiszták a licencek? A pár ezer forintos operációs rendszerek (pl. Windows) és irodai programcsomagok (pl. Office) komoly kockázatot jelenthetnek, nem is beszélve az esetleges „kalózprogramokról”, melyeken keresztül kártevő juthat be a rendszerbe. Érdemes tehát a járványügyi helyzet alatt a szoftverek eredetét alaposan ellenőrizni.
Ugyanazokat a programokat, a szoftverek ugyanazon verzióját használják a munkavállalók? A leggyakoribb eset, hogy az úgynevezett „shadow IT” jelenségen belül (a dolgozók az informatikai szabályok megkerülésével kezdenek el használni különböző programokat, alkalmazásokat) a szervezet számára kontrollálhatatlan chatprogramokon, fájlmegosztó alkalmazásokon keresztül küldözgetik egymásnak a céges fájlokat és adatokat a dolgozók. Ha ez a rossz szokás kiderül, azonnal meg kell szüntetni.

Dárdával és muskétával a harmadik világháborúban

A kijárási korlátozás folyamatos változásával a cégek hosszútávú érdeke egy olyan rendszer kialakítása, amellyel otthonról és az irodából is hatékonyan tud dolgozni a munkavállaló. Erre azonban Magyarországon a legtöbb vállalkozás még nincs megfelelően felkészülve:

„A legtöbb hiányosság egyértelműen az IT biztonság területén észlelhető. Sajnos még mindig nagyon kevés vállalkozás rendelkezik a megfelelő technológiával és tudással. Sokan harmincéves megoldásokkal akarnak védekezni a modern fenyegetések ellen, ami olyan, mintha muskétákkal, vagy épp dárdákkal felfegyverzett gyalogság indulna a katonai drónok ellen a harmadik világháborúba.”

– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A leggyakoribb indok az informatikai beruházások elmaradására a pénzhiány.

„Szomorúan tapasztaljuk, hogy a legtöbb cég csak akkor lép, ha már megtörtént a baj. Ilyenkor villámgyorsan rendelkezésre áll annak a szükséges büdzsének a többszöröse is, ami előtte még nem fért bele.”

– tette hozzá Iván László. A klasszikus hardver és szoftver alapú adatvédelmi eszközök, megoldások beszerzése és a rendszer kialakítása valóban költséges és körülményes lehet az indulásnál. A felhő alapú megoldások azonban olyan „gyors győzelmeket” (pl. villámgyors bevezetés, egyszerű kezelőfelület, rugalmas szolgáltatásindítás, felhőben őrzött adatok) hoznak a vállalkozásoknak, amelyek költséghatékonyan biztosítják a zavartalan munkavégzést.

„A megfelelő vezetői hozzáállással most sokat lehet nyerni. A veszélyhelyzet pozitív következménye lehet akár az is, hogy az eredetileg ideiglenesen bevezetett felhőmegoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét, és néhány jól működő gyakorlat hosszabbtávon is beépül a cégek üzletmenetébe.”

– zárta Iván László.

Related Topics:2020 cég cloud covid dolgozók home kar karantén károkozás koronavírus kvazaar munkavállalók Office

Up Next

Elkészült a Syngenta modern paradicsom-bemutatóközpontja Hollandiában

Don't Miss

Az otthonról dolgozók védelemre várnak

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!