Connect with us
Hirdetés

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

hulladékból energia
„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.



Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.

https://www.space.com/nasa-white-house-2025-budget-request

[10] ScienceDirect – a hulladéklerakás és a hulladékkezelési alternatívák környezeti, illetve gazdasági hatásainak elemzése.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0956053X17303057

[11] BDE – Waste-to-Energy und die Taxonomie-Verordnung.

https://www.bde.de/presse/waste-to-energy-taxonomie-verordnung


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech

Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.

A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.

„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”

– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.

Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.

Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében

A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.

A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.

„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”

– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.

A jövő alapja a szakértelem és az innováció

A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.

A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.

„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”

– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell

Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.

A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.

Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.

Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.

„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”

– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.

A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be. 

A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.

A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.

Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.

A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen

Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja. 

Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen. 

Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki. 

Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat 

Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le: 

  • SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt. 
  • SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni. 
  • SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz. 
  • SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére. 

A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat. 

Kiberbiztonság és digitális integráció 

Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg. 

A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű. 

A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják. 

Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában? 

A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el. 

A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek. 

A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel. 

Több mint új frekvenciaváltó 

A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss