Gazdaság

Fogászati infekciókontroll és sterilizáció lehetőségei a koronavírus fertőzés kockázatának csökkentése érdekében

Dr. Molnár Bálintot, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docensét, aki egyben a Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetője is kérdeztük a fogászatokban milyen protokoll szerint járnak el a  jelenlegi helyzetben.

Miért használunk szappant, kézfertőtlenítőt?

A jelenlegi Sars-CoV-2 koronavírus világjárvány alatt nincs olyan ember, aki ne hallaná naponta legalább egyszer: moss mindig kezet vagy használj alkoholos kézfertőtlenítőt! De vajon miért van ez? És miért ajánlott maszkot hordani nagyobb tömegben, zárt térben? Mindezen teendők a fertőzéselkerülés, azaz infekciókontroll részét képezik a hétköznapokban.  Ennél természetesen jóval szigorúbb és sokrétűbb protokollok vonatkoznak egy egészségügyi intézményre, ezen belül egy fogorvosi rendelőre.

Fogászati infekciókontroll

Mi is az infekciókontroll?

Az infekciókontroll nem más, mint azon módszerek összessége, melynek célja az egészségügyi ellátással összefüggő lehetséges fertőzések megelőzése, terjedésének megakadályozása. Ilyen tevékenységnek minősül például a használt eszközök, a kezelőegység fertőtlenítése/sterilizálása, védőruházat (maszk, szemüveg, egyszerhasználatos gumikesztyű, stb.) használata. Mindezen tevékenységekkel próbáljuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni az ún. keresztfertőzés kockázatának lehetőségét; tehát azt, hogy páciens pácienst, egészségügyi személyzet pácienst, vagy páciens egészségügyi személyzetet fertőzzön meg.

Fertőtlenítés és sterilizálás

Fertőtlenítésről akkor beszélünk, amikor egy felületen próbáljuk a fertőző ágensek (baktériumok, vírusok, stb.) számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Ez a módszer akkor alkalmazandó, amikor az érintett felszín (pl. a kezelőegység, az ellátó személyzet bőre) valamilyen okból kifolyólag nem sterilizálható. Fertőtlenítésre általában alkoholos alapú fertőtlenítőket használunk.

Sterilizáláskor az eszközön található fertőző ágensek száma nulla, azaz teljesen csíramentes. Sterilizáláskor az adott eszközt magas hőnek és gőznyomásnak (ún. autoklávok), sugárzásnak (gamma sterilizátorok) vagy nagyon erős kémiai anyagnak tesszük ki. Bármely módszert is használják, a protokoll szerint végbement művelet után a műszer fertőzést nem tud közvetíteni.

Miben más a jelenlegi helyzet?

Cseppfertőzéssel terjedő fertőzésről lévén szó, az új koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet  alatt különösen fontos a fogorvosi rendelőkben az olyan eszközök használatát kerülni, amelyek bioaeroszol, azaz fertőzött vízpára képződéssel járnak. Ilyen eszköz például az ún. turbina, egy levegő befúvásos, vízhűtéses fúró, amit például egy szuvas fog ellátásánál használ a fogorvos; vagy az ultrahangos fogkőleszedő depurátor berendezések. Ez azért különösen fontos, mert a turbina/depurátor képezte aeroszol akár órákig is a levegőben lebeghet, így fokozva a keresztfertőzés lehetőségét.

A gyaníthatóan, vagy bizonyítottan koronavírussal fertőzött magasabb szintű személyes védőfelszerelések (FFP 2/3 maszkok, egyszerhasználatos overallok, stb.) használata nem csak az ellátó személyzet védelmét szolgálja, de azt is megakadályozza, hogy a személyzet a pácienst esetleg megfertőzhesse. Itt kiemelendő a még alaposabb kézmosási és fertőtlenítési protokoll bevezetése is.

Ugyan a vírusok a szervezeten kívül csak korlátozott ideig (percek-órák-napok) életképesek, fontos a még alaposabb, az általános protokollnál is szigorúbb felületfertőtlenítés. Ún. gyorssterilizátor használatával akár két páciens között is sterillé tehető olyan műszer is, amiből nincs nagy számban készleten (pl. ún. kézidarabok) egy rendelőben. Ezen kívül előnyös a különböző nagyteljesítményű elszívók és légtisztító berendezések használata és a gyakori szellőztetés is.

Milyen intézkedésekre kerül sor a Dentpoint-nál a jelenlegi sürgősségi ellátás alatt a keresztfertőzés kockázatának csökkentéséért?

Pácienseink és az egészségügyi személyzet érdekében a sürgősségi ellátás biztosítása során

  • rendelőnkben az eddigiekhez hasonlóan nagyteljesítményű légtisztító berendezés működik
  • továbbra is nagy figyelmet fordítunk munkavégzésünk során az egyéni védőeszközök: gumikesztyű, FFP 2/3 maszk, védőszemüveg alkalmazására
  • az eddigieknél szigorúbb, rendszeres felületi fertőtlenítést végzünk a kezelőhelyiségekben, fogorvosi kezelőegységeken, munkaeszközökön, bútorzaton
  • a megszokott alapossággal és rendszerességgel végezzük a beavatkozásokhoz használt kéziműszerek fertőtlenítését és autokláv sterilizálását
  • a sürgősségi beavatkozások előtt minden páciens 1%-os hiperol oldattal öblít
  • a váróban és a mellékhelyiségben a korábbinál is szigorúbb fertőtlenítési protokollt vezettünk be és naponta többször fertőtlenítjük a felületeket, kilincseket
  • a mellékhelyiségben fertőtlenítő hatású kézmosót helyeztünk ki
  • az egyébként a várakozást megkönnyítő sajtótermékeket, logikai játékokat a kontakt fertőzés elkerülésére átmenetileg nem helyezzük ki.

Mennyi időt töltesz a magánpraxis működtetésével? Hogyan tudod összehangolni az egyetemi állásoddal?

Tulajdonképpen a magánrendelő egy teljes embert követelő munkahely, hiszen a célunk az, hogy mind szakmailag, mind szervezetileg jól működjünk, és megfeleljünk a páciensek elvárásainak. Az én esetemben édesapám segítsége rengeteget jelent, az igazán nagy kihívást az jelenti, hogy ezt össze tudjam hangolni a rendelői időbeosztást az egyetemi oktató- és kutatómunkámmal. Ez egyrészről kettős terhelés, másrészről az egyetemi közeg miatt rendelőnkben a kor nemzetközi színvonalának megfelelő ellátást tudjuk biztosítani.

Miért a fogászati implantológia vált a magánpraxis meghatározó részévé?

A fogászati implantológiával akkor kerültem először szorosabb kapcsolatba, amikor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az általam kezelt, súlyos fogágybeteg páciensek esetében nem elegendő csupán a még megtartható fogaik megmentése, hanem a megfelelő rágóképesség és esztétika helyreállítása érdekében a fogászati implantátumokra készített fogpótlásokra is szükség van. Szerencsés vagyok, mivel az egyetemi klinikán megszerzett ismeretek, valamint számos hazai és külföldi konferencián, tanfolyamon elsajátított tudás segítségével egyre magasabb színvonalon tudtam ellátni a pácienseimet rendelőnkben. Manapság már rutinszerűen végzünk kollégáimmal összetett, ambulánsan elvégezhető csontpótló és lágyszöveti helyreállító, implantológiai műtéti beavatkozásokat.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss