Gazdaság
Fogászati infekciókontroll és sterilizáció lehetőségei a koronavírus fertőzés kockázatának csökkentése érdekében
Dr. Molnár Bálintot, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docensét, aki egyben a Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetője is kérdeztük a fogászatokban milyen protokoll szerint járnak el a jelenlegi helyzetben.
Miért használunk szappant, kézfertőtlenítőt?
A jelenlegi Sars-CoV-2 koronavírus világjárvány alatt nincs olyan ember, aki ne hallaná naponta legalább egyszer: moss mindig kezet vagy használj alkoholos kézfertőtlenítőt! De vajon miért van ez? És miért ajánlott maszkot hordani nagyobb tömegben, zárt térben? Mindezen teendők a fertőzéselkerülés, azaz infekciókontroll részét képezik a hétköznapokban. Ennél természetesen jóval szigorúbb és sokrétűbb protokollok vonatkoznak egy egészségügyi intézményre, ezen belül egy fogorvosi rendelőre.
Mi is az infekciókontroll?
Az infekciókontroll nem más, mint azon módszerek összessége, melynek célja az egészségügyi ellátással összefüggő lehetséges fertőzések megelőzése, terjedésének megakadályozása. Ilyen tevékenységnek minősül például a használt eszközök, a kezelőegység fertőtlenítése/sterilizálása, védőruházat (maszk, szemüveg, egyszerhasználatos gumikesztyű, stb.) használata. Mindezen tevékenységekkel próbáljuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni az ún. keresztfertőzés kockázatának lehetőségét; tehát azt, hogy páciens pácienst, egészségügyi személyzet pácienst, vagy páciens egészségügyi személyzetet fertőzzön meg.
Fertőtlenítés és sterilizálás
Fertőtlenítésről akkor beszélünk, amikor egy felületen próbáljuk a fertőző ágensek (baktériumok, vírusok, stb.) számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Ez a módszer akkor alkalmazandó, amikor az érintett felszín (pl. a kezelőegység, az ellátó személyzet bőre) valamilyen okból kifolyólag nem sterilizálható. Fertőtlenítésre általában alkoholos alapú fertőtlenítőket használunk.
Sterilizáláskor az eszközön található fertőző ágensek száma nulla, azaz teljesen csíramentes. Sterilizáláskor az adott eszközt magas hőnek és gőznyomásnak (ún. autoklávok), sugárzásnak (gamma sterilizátorok) vagy nagyon erős kémiai anyagnak tesszük ki. Bármely módszert is használják, a protokoll szerint végbement művelet után a műszer fertőzést nem tud közvetíteni.
Miben más a jelenlegi helyzet?
Cseppfertőzéssel terjedő fertőzésről lévén szó, az új koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet alatt különösen fontos a fogorvosi rendelőkben az olyan eszközök használatát kerülni, amelyek bioaeroszol, azaz fertőzött vízpára képződéssel járnak. Ilyen eszköz például az ún. turbina, egy levegő befúvásos, vízhűtéses fúró, amit például egy szuvas fog ellátásánál használ a fogorvos; vagy az ultrahangos fogkőleszedő depurátor berendezések. Ez azért különösen fontos, mert a turbina/depurátor képezte aeroszol akár órákig is a levegőben lebeghet, így fokozva a keresztfertőzés lehetőségét.
A gyaníthatóan, vagy bizonyítottan koronavírussal fertőzött magasabb szintű személyes védőfelszerelések (FFP 2/3 maszkok, egyszerhasználatos overallok, stb.) használata nem csak az ellátó személyzet védelmét szolgálja, de azt is megakadályozza, hogy a személyzet a pácienst esetleg megfertőzhesse. Itt kiemelendő a még alaposabb kézmosási és fertőtlenítési protokoll bevezetése is.
Ugyan a vírusok a szervezeten kívül csak korlátozott ideig (percek-órák-napok) életképesek, fontos a még alaposabb, az általános protokollnál is szigorúbb felületfertőtlenítés. Ún. gyorssterilizátor használatával akár két páciens között is sterillé tehető olyan műszer is, amiből nincs nagy számban készleten (pl. ún. kézidarabok) egy rendelőben. Ezen kívül előnyös a különböző nagyteljesítményű elszívók és légtisztító berendezések használata és a gyakori szellőztetés is.
Milyen intézkedésekre kerül sor a Dentpoint-nál a jelenlegi sürgősségi ellátás alatt a keresztfertőzés kockázatának csökkentéséért?
Pácienseink és az egészségügyi személyzet érdekében a sürgősségi ellátás biztosítása során
- rendelőnkben az eddigiekhez hasonlóan nagyteljesítményű légtisztító berendezés működik
- továbbra is nagy figyelmet fordítunk munkavégzésünk során az egyéni védőeszközök: gumikesztyű, FFP 2/3 maszk, védőszemüveg alkalmazására
- az eddigieknél szigorúbb, rendszeres felületi fertőtlenítést végzünk a kezelőhelyiségekben, fogorvosi kezelőegységeken, munkaeszközökön, bútorzaton
- a megszokott alapossággal és rendszerességgel végezzük a beavatkozásokhoz használt kéziműszerek fertőtlenítését és autokláv sterilizálását
- a sürgősségi beavatkozások előtt minden páciens 1%-os hiperol oldattal öblít
- a váróban és a mellékhelyiségben a korábbinál is szigorúbb fertőtlenítési protokollt vezettünk be és naponta többször fertőtlenítjük a felületeket, kilincseket
- a mellékhelyiségben fertőtlenítő hatású kézmosót helyeztünk ki
- az egyébként a várakozást megkönnyítő sajtótermékeket, logikai játékokat a kontakt fertőzés elkerülésére átmenetileg nem helyezzük ki.
Mennyi időt töltesz a magánpraxis működtetésével? Hogyan tudod összehangolni az egyetemi állásoddal?
Tulajdonképpen a magánrendelő egy teljes embert követelő munkahely, hiszen a célunk az, hogy mind szakmailag, mind szervezetileg jól működjünk, és megfeleljünk a páciensek elvárásainak. Az én esetemben édesapám segítsége rengeteget jelent, az igazán nagy kihívást az jelenti, hogy ezt össze tudjam hangolni a rendelői időbeosztást az egyetemi oktató- és kutatómunkámmal. Ez egyrészről kettős terhelés, másrészről az egyetemi közeg miatt rendelőnkben a kor nemzetközi színvonalának megfelelő ellátást tudjuk biztosítani.
Miért a fogászati implantológia vált a magánpraxis meghatározó részévé?
A fogászati implantológiával akkor kerültem először szorosabb kapcsolatba, amikor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az általam kezelt, súlyos fogágybeteg páciensek esetében nem elegendő csupán a még megtartható fogaik megmentése, hanem a megfelelő rágóképesség és esztétika helyreállítása érdekében a fogászati implantátumokra készített fogpótlásokra is szükség van. Szerencsés vagyok, mivel az egyetemi klinikán megszerzett ismeretek, valamint számos hazai és külföldi konferencián, tanfolyamon elsajátított tudás segítségével egyre magasabb színvonalon tudtam ellátni a pácienseimet rendelőnkben. Manapság már rutinszerűen végzünk kollégáimmal összetett, ambulánsan elvégezhető csontpótló és lágyszöveti helyreállító, implantológiai műtéti beavatkozásokat.
Gazdaság
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.
A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.
A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.
A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.
Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.
A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.
A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.
A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.
,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”
– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
A mesterséges intelligencia és az adattudomány már nem a jövő – hanem a pénzügyi szektor jelenét formáló erő. A K&H STEM pályázat éppen azokat az egyetemistákat emeli reflektorfénybe, akik komplex rendszermodellezéssel és innovatív technológiai megoldásokkal keresnek választ valós gazdasági kihívásokra.
Az egyik dobogós kutatás pedig túlmutat a szakmán: a tőzsdei folyamatok megértése mindannyiunk életét érinti – legyen szó megtakarításokról, nyugdíjalapokról vagy a gazdasági stabilitásról.
A pénzügyi piacok mögött nem csupán számok állnak, hanem emberek: döntések, várakozások és egymásra adott reakciók hálózata alakítja az irányokat. A kutatás éppen ezt a láthatatlan dinamikát teszi érthetővé: hogyan formálódik a befektetői hangulat, és miért mozdul sok szereplő egyszerre ugyanabba az irányba egy-egy kritikus pillanatban. Ez a megközelítés közelebb visz ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokat ne csak adatokként, hanem emberi működésként is értelmezzük.
A felismerések ráadásul nem maradnak az elmélet szintjén. A hétköznapi befektetők számára is kapaszkodót adnak: segítenek megérteni a hirtelen árfolyam-ingadozások mögötti okokat, és azt, miért válhatnak tömegessé bizonyos döntések. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását, és hosszabb távon stabilabb, átgondoltabb pénzügyi stratégiát építsenek.
Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.
Az idei pályázat világosan megmutatta, merre tart a jövő: egyre több kutatás épít a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok találkozására. Ezek a projektek nem elméleti kísérletek, hanem élő példái annak, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi tudás a piac valós működésével.
Jól látszik az is, hogy a hallgatók már azokon a kulcsterületeken dolgoznak – mint az adattudomány, a mesterséges intelligencia vagy a komplex rendszerek modellezése –, amelyek ma a pénzügyi szektor digitális átalakulásának motorjai.
„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
-
Szórakozás2 hét ago
Ingyenes VW kiállítás az Allee-ban
-
Egészség2 hét ago
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar1 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez






