Gazdaság

Megvannak 2020 legjobb magyar mobillal készült fotói

Több mint 5000 fényképből választották ki a Huawei nemzetközi mobilfotós versenyének magyar győzteseit

Egy gyermek születésének megrázó pillanata, a néptánc iránti szeretet és egy spontán elkapott portréfotó is szerepel a Huawei Next Image mobilfotós versenyének magyar győztesei között.

A nemzetközi megmérettetés hazai fordulójában több mint 5000 fényképből választották ki a 6 kategória legjobbjait. A győztes alkotásokat – hat híres magyar fotóművész alkotásával együtt – a budapesti World Press Photo (WPP) kísérő kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 24. és október 25. között a nagyközönség is megtekintheti. A magyar nyertesek emellett továbbra is versenyben vannak a Next Image 10 ezer dolláros (közel 3 millió forintos) nemzetközi fődíjáért.

Az eddigi hagyományoktól eltérően a Next Image mobilfotós versenyen két megmérettetésen is részt vesznek a művek. Először egy hazai, majd egy nemzetközi szakmai zsűri is értékeli a pályázatokat. A magyar eredmények már megszülettek, így gratulálunk a győzteseknek, akik a dicsőség és a kiállítás mellett egy-egy Huawei P40 Pro csúcskészülékkel is gazdagabbak lesznek

– mondta Trubek Zsuzsa, a Huawei Technologies Hungary Kft. PR menedzsere.

A júniusban kezdődött nemzetközi verseny hazai fordulóban több mint 5000 pályamű érkezett hat különböző – Near Far (Közel s Távol); Good Night (Jó Éjszakát); Hello, Life (Hello Élet); Faces (Arcok); Storyteller (Történetmesélő – 3-9 fotóból álló sorozatok) és a videós tartalmak számára meghirdetett Live Moments (Élő Pillanatok) – kategóriában. A beérkezett magyar alkotásokat a Huawei képviselői mellett Révész Tamás, a budapesti World Press Photo kiállítás szervezője, valamint Kiscsatári Marianna, fotótörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa zsűrizte.

A verseny díjnyertes fotói

A Near Far (Közel, s Távol) kategória képei készülhettek normál, vagy a Huawei telefonokban egyaránt megtalálható szuperszéles-látószögű, illetve makró lencsével. A kategória győztese, Varga László nyaralás közben egy nagy eső után sétált a kertben, ahol észrevette a tűlevelek végén cseppekben összegyűlő esőt. A Pine needles & drops címre keresztelt fotón a gömbölyű, lágy formák és a hegyes tüskék kettőssége alkot tökéletes harmóniát.

A Good Night (Jó éjszakát) alkotásai gyenge fényviszonyok közötti fotók, melyek elkészítéséhez a Huawei Éjszakai Módját használták. Kiss Adrienn Urban sundown című nyertes alkotását egy munkahelyi túlóra alatt készítette: az ablakon kinézve látta meg az irodaház ablakán visszatükröződő naplementében a különleges perspektívát.

A Hello, Life (Hello, Élet) mindennapi élethelyzetekről készült, különleges fényképeket mutat be. Az Első találkozás című kategóriagyőztes kép Horváth Edit alkotása, akinek hatodik gyermeke április 9-én, a vírushelyzet kellős közepén született. A fotó, melyben megannyi érzelem benne van, a boldog édesanya és a magzatmázas újszülött első találkozásának örömét és fájdalmát örökíti meg.

world

Faces (Arcok) képei közé a különleges portrék kerültek. Tompa Attila Hard life című győztes fotóját egy panelház tetején, a szőnyegporolónál készítette egykori párjáról, akinek különleges, kék szeme erős kontrasztot alkot az alulexponált arcbőrrel.

A Storyteller (Történetmesélő) kategóriában 3-9 fotóból álló sorozatokkal lehetett nevezni. A győztes, Lovas Réka óvodás kora óta néptáncol. A fotósorozat az ő beöltözését mutatja be, az „unworldly” című sorozat a szavakkal leírhatatlan érzést jelenti, ami akkor keríti hatalmába, ha táncol.

Az idén debütált Live Moments (Élő Pillanatok) kategóriába a videós tartalmakkal nevezhettek. Nagy Réka nyaralása közben, egy tanyán találkozott a kolompolva vonuló tehenekkel. Szabadság című videóval azt szerette volna megmutatni, hogy távol a világ zajától még létezik olyan hely, ahol a szarvasmarhák szabadon legelhetnek.

A zsűrizésben részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, Kiscsatári Marianna, fotótörténész is. „Lenyűgözött az a kreativitás, ahogy az egyes kategóriákat megfogták a pályázók. A művészi vénát nem az eszköz, hanem a szemléletmód alkotja, éppen ezért inspiráló volt végignézni a beérkező pályázatokat. Nem volt könnyű dolgunk, de úgy hiszem, sikerült minden kategóriában a legkiemelkedőbb pályázatot kiválasztanunk.”

A budapesti World Press Photo kiállításon a győztesek fotói

A magyar megmérettetés hat kategóriájának legjobb fotóit a budapesti World Press Photo 2020 kiállítás Next Image című kísérő kiállításán is bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a díjnyertes nemzetközi és magyar fotográfusok fényképeinek társaságában. A kategóriagyőztesek emellett egy-egy Huawei P40 Pro csúcskészülékkel is gazdagabbak lesznek.

Révész Tamás a budapesti World Press Photo kiállítás szervezője üdvözölte a kísérő kiállítás ötletét. „Úgy gondolom, napjainkban már nem lehet elmenni a mobiltelefonnal készített riportképek és művészi fotók mellett, így örömünkre szolgál, hogy egy külön kiállítás formájában a hazai kiemelkedő fotográfusok képei mellett a Next Image magyar győzteseinek képeit is kiállíthatjuk.”

A Next Image 2020 nemzetközi mobilfotós verseny nemzetközi győzteseit szeptember közepén jelenti be a Huawei. A kategóriák globális nyertesei a Huawei legújabb csúcskészülékei – P40 Pro okostelefonok – mellett ezerdolláros (nagyjából 300.000 forint) pénzjutalomban is részesülnek. A verseny abszolút legjobbjait Grand Prix díjjal jutalmazzák – a három szerencsés győztes tízezer dollárral (mintegy 3 millió forinttal) és egy P40 Pro készülékkel lesz gazdagabb, így van még miért izgulniuk a magyar versenyzőknek is.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss