Gazdaság

A járvány felgyorsítja a digitális transzformációt

Felsővezetőket kérdezett az IBM a COVID-19 üzleti életre gyakorolt hatásáról

A vállalatok számára napjainkban nem elsősorban a technológiai elmaradottság, hanem a szervezeti struktúra bonyolultsága, a szükséges készségek hiánya és a dolgozók „kiégése” jelenti a fejlődés legnagyobb kihívását.

Ez derül ki az IBM „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.

10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális transzformációt a COVID-19 járvány miatt – világít rá az IBM felsővezetők körében végzett globális felmérése. A cégvezetők 66%-a úgy nyilatkozott, hogy számos olyan változást sikerült megvalósítani, amelyet korábban a technológiai lemaradás és az alkalmazottak ellenállása miatt nem tudtak véghez vinni.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők napjaink, illetve a következő 2 év legfontosabb megoldandó problémájának

  • a szervezeti struktúra bonyolultságát,
  • a szükséges készségek hiányát
  • és a dolgozók „kiégését” tartják.

A válaszadók számos fejlődési lehetőséget azonosítottak, de gyakran éppen a túl sok feladat nehezíti meg a hatékony előrelépést. A vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben elsősorban a belső, operatív működésre fókuszálnának, miközben a növekedést elsősorban az üzleti platformokon és az ökoszisztémákon, valamint a partnerhálózatokon keresztül kívánják fokozni.

A járvány sok vállalatnál döntötte le a digitális transzformáció előtt álló akadályokat, és a vezetők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a technológiára a kritikus folyamatok működtetésében” – mondja Mark Foster, az IBM Services vezető alelnöke. „A jövőben a vállalatvezetőknek kétszeres figyelmet kell szentelniük az alkalmazottaknak, a munkafolyamatoknak és a technológiai infrastruktúrának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik az empatikus vezetői fellépés a munkatársak önbizalmának, hatékony munkavégzésének és jólétének fenntartásában a jelenlegi zűrzavaros időszakban.”

A tanulmány rávilágít arra a három kulcsterületre, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak és többet tesznek az alkalmazkodásért és túlélésért – szemben azokkal a vállalatvezetőkkel, akik csak arra várnak, hogy minden visszatérjen a „normális kerékvágásba”.

  1. Szervezeti rugalmasság és skálázható működési méret

A jelentésből kiderül, hogy a vállalatok többsége folyamatosan változtat szervezeti stratégiáján. Például a vezetők 94 százaléka tervezi, hogy 2022-ig részt vesz platformalapú üzleti modellekben, és sokan aktívabban részt vesz az ökoszisztéma fejlesztésében és partneri kapcsolatot alakít ki minél több gazdasági szereplővel.

Az új stratégiák végrehajtásához skálázhatóbb és rugalmasabb informatikai rendszerre lesz szükség. A tanulmányban résztvevő vezérigazgatók elmondása szerint a felhőtechnológia fontossága a következő 2 évben 20 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a vezetők úgy tervezik, hogy az elkövetkező két évben több üzleti területet is a felhőbe költöztetnek – köztük leginkább a marketinget és az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

  1. Mesterséges Intelligencia (MI), automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása a munkafolyamatok intelligensebbé tételéhez

A koronavírus-járvány alapvetően zavarta meg a vállalatok kritikus munkafolyamatait. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság intelligensebbé, reszponzívabbá és biztonságosabbá tehetik a vállalatok mindennapjait, éppen ezért ezek egyre nagyobb prioritást élveznek a vezetők szemében. Ezzel kapcsolatban a cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a következő két évben:

  • az MI és a felhőtechnológia fontossága 20 százalékkal nőhet;
  • a vezetők 76%-a tervezi azt, hogy előtérbe helyezi a kiberbiztonságot– ezzel duplájára nőne a fejlett kiberbiztonsági megoldásokat jelenleg alkalmazó vállalatok száma;
  • a vezetők 60%-a szerint felgyorsulnak az automatizálási folyamatok;
  • az automatizálás egyre több üzleti területen lesz jelen.

A „virtuális garázs” és más agilis fejlesztési módszerek bevezetésével a vállalatok élesben kísérletezhetnek alapvető munkafolyamataik digitalizálásával, amivel növekedési lehetőségeket azonosíthatnak, megoldást találhatnak fennálló problémáikra, és közben még a dolgozókat támogató innovatív környezetet is biztosítják.

  1. Új típusú vezetés, bevonás és a dolgozók újszerű támogatása

Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók még több figyelmet fordítsanak a munkavállalók jólétére, mivel sokan nem a hagyományos irodai környezetben dolgoznak, és ebben a helyzetben gyakran megnő a stressz és a bizonytalanságérzés. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a munkavállalói elkötelezettség és a megújulás képességének hiányában az ügyfélélmény is sérül.

A jelentés szerint ezen vállalatvezetők a munkavállalók jólétét a legfontosabb tényezők közé sorolják. Ám az IBV intézet 40 000 amerikai felnőtt részvételével végzett tavaszi kutatásából az derül ki, hogy jelentős szakadék mutatkozik abban, ahogyan a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az alkalmazottak vélekednek.

Míg a vezetők 74%-a úgy gondolja, hogy segítette alkalmazottait az újfajta munkavégzéshez szükséges készségek elsajátításában, addig ezzel csak a munkavállalók 38%-a ért egyet. Az is kiderült, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja a munkaerő fizikai és lelki egészségét, ám a munkavállalók mindössze 46%-a érzi ezt a támogatást.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati jólét elsődleges fontosságú, ennek keretében pedig kétszer annyi figyelmet kell a dolgozóknak szentelni. Azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Emellett a cégeknek törekedniük kellene arra, hogy egy olyan, holisztikus szemléletű vállalati kultúrát teremtsenek, amelyben biztosított az „új normális” hétköznapokban szükséges készségek elsajátítása és az élethosszig tartó tanulás.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss