Gazdaság

A járvány felgyorsítja a digitális transzformációt

Felsővezetőket kérdezett az IBM a COVID-19 üzleti életre gyakorolt hatásáról

A vállalatok számára napjainkban nem elsősorban a technológiai elmaradottság, hanem a szervezeti struktúra bonyolultsága, a szükséges készségek hiánya és a dolgozók „kiégése” jelenti a fejlődés legnagyobb kihívását.

Ez derül ki az IBM „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.

10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális transzformációt a COVID-19 járvány miatt – világít rá az IBM felsővezetők körében végzett globális felmérése. A cégvezetők 66%-a úgy nyilatkozott, hogy számos olyan változást sikerült megvalósítani, amelyet korábban a technológiai lemaradás és az alkalmazottak ellenállása miatt nem tudtak véghez vinni.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők napjaink, illetve a következő 2 év legfontosabb megoldandó problémájának

a szervezeti struktúra bonyolultságát,
a szükséges készségek hiányát
és a dolgozók „kiégését” tartják.

A válaszadók számos fejlődési lehetőséget azonosítottak, de gyakran éppen a túl sok feladat nehezíti meg a hatékony előrelépést. A vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben elsősorban a belső, operatív működésre fókuszálnának, miközben a növekedést elsősorban az üzleti platformokon és az ökoszisztémákon, valamint a partnerhálózatokon keresztül kívánják fokozni.

„A járvány sok vállalatnál döntötte le a digitális transzformáció előtt álló akadályokat, és a vezetők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a technológiára a kritikus folyamatok működtetésében” – mondja Mark Foster, az IBM Services vezető alelnöke. „A jövőben a vállalatvezetőknek kétszeres figyelmet kell szentelniük az alkalmazottaknak, a munkafolyamatoknak és a technológiai infrastruktúrának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik az empatikus vezetői fellépés a munkatársak önbizalmának, hatékony munkavégzésének és jólétének fenntartásában a jelenlegi zűrzavaros időszakban.”

A tanulmány rávilágít arra a három kulcsterületre, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak és többet tesznek az alkalmazkodásért és túlélésért – szemben azokkal a vállalatvezetőkkel, akik csak arra várnak, hogy minden visszatérjen a „normális kerékvágásba”.

Szervezeti rugalmasság és skálázható működési méret

A jelentésből kiderül, hogy a vállalatok többsége folyamatosan változtat szervezeti stratégiáján. Például a vezetők 94 százaléka tervezi, hogy 2022-ig részt vesz platformalapú üzleti modellekben, és sokan aktívabban részt vesz az ökoszisztéma fejlesztésében és partneri kapcsolatot alakít ki minél több gazdasági szereplővel.

Az új stratégiák végrehajtásához skálázhatóbb és rugalmasabb informatikai rendszerre lesz szükség. A tanulmányban résztvevő vezérigazgatók elmondása szerint a felhőtechnológia fontossága a következő 2 évben 20 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a vezetők úgy tervezik, hogy az elkövetkező két évben több üzleti területet is a felhőbe költöztetnek – köztük leginkább a marketinget és az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

Mesterséges Intelligencia (MI), automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása a munkafolyamatok intelligensebbé tételéhez

A koronavírus-járvány alapvetően zavarta meg a vállalatok kritikus munkafolyamatait. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság intelligensebbé, reszponzívabbá és biztonságosabbá tehetik a vállalatok mindennapjait, éppen ezért ezek egyre nagyobb prioritást élveznek a vezetők szemében. Ezzel kapcsolatban a cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a következő két évben:

az MI és a felhőtechnológia fontossága 20 százalékkal nőhet;
a vezetők 76%-a tervezi azt, hogy előtérbe helyezi a kiberbiztonságot– ezzel duplájára nőne a fejlett kiberbiztonsági megoldásokat jelenleg alkalmazó vállalatok száma;
a vezetők 60%-a szerint felgyorsulnak az automatizálási folyamatok;
az automatizálás egyre több üzleti területen lesz jelen.

A „virtuális garázs” és más agilis fejlesztési módszerek bevezetésével a vállalatok élesben kísérletezhetnek alapvető munkafolyamataik digitalizálásával, amivel növekedési lehetőségeket azonosíthatnak, megoldást találhatnak fennálló problémáikra, és közben még a dolgozókat támogató innovatív környezetet is biztosítják.

Új típusú vezetés, bevonás és a dolgozók újszerű támogatása

Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók még több figyelmet fordítsanak a munkavállalók jólétére, mivel sokan nem a hagyományos irodai környezetben dolgoznak, és ebben a helyzetben gyakran megnő a stressz és a bizonytalanságérzés. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a munkavállalói elkötelezettség és a megújulás képességének hiányában az ügyfélélmény is sérül.

A jelentés szerint ezen vállalatvezetők a munkavállalók jólétét a legfontosabb tényezők közé sorolják. Ám az IBV intézet 40 000 amerikai felnőtt részvételével végzett tavaszi kutatásából az derül ki, hogy jelentős szakadék mutatkozik abban, ahogyan a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az alkalmazottak vélekednek.

Míg a vezetők 74%-a úgy gondolja, hogy segítette alkalmazottait az újfajta munkavégzéshez szükséges készségek elsajátításában, addig ezzel csak a munkavállalók 38%-a ért egyet. Az is kiderült, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja a munkaerő fizikai és lelki egészségét, ám a munkavállalók mindössze 46%-a érzi ezt a támogatást.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati jólét elsődleges fontosságú, ennek keretében pedig kétszer annyi figyelmet kell a dolgozóknak szentelni. Azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Emellett a cégeknek törekedniük kellene arra, hogy egy olyan, holisztikus szemléletű vállalati kultúrát teremtsenek, amelyben biztosított az „új normális” hétköznapokban szükséges készségek elsajátítása és az élethosszig tartó tanulás.

Related Topics:covid-19 digitális gyorsulás IBM koronavírus tranfszformáció

Up Next

Európa tech-térképén a Codecool

Don't Miss

Újabb befektetéssel erősít a BitNinja

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!