Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben?

Stabil makroadatok, turbulens valóság

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat.

„Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van”

– mutatott rá Göndöcs.

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben 

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba.

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást.

„Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek”

– idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője.

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait.

„Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból”

– fogalmazott.

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja.

„Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük”

– mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel 

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges.

„A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat”

– összegezte.

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia 

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

  1. Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le.
  2. Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.
  3. Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben.

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni.

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti.

„Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy”

– összegezte Göndöcs Viktor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát. 

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés 

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához.  Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon

Az európai elektromosjármű- (EV-)piac 2026 első negyedévében kiemelkedően teljesített, de globálisan visszaestek az EV-értékesítések, és felerősödtek a régiók közötti különbségek. A PwC legfrissebb jelentése (Electric Vehicle Sales Review Q1 2026) szerint Európa öt legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos gépkocsik (BEV) eladása több mint harmadával nőtt, és részesedésük minden korábbi első negyedéves szintet felülmúlt.

Ugyanakkor a kínai és amerikai piac visszaesése világosan mutatja, hogy az elektrifikáció ütemét jelenleg erősen befolyásolják az ösztönzők, a szabályozás és a kínálati verseny rövid távú változásai.

Az EU5 dominál, eltérő érettségű piacokkal

2026 első negyedévében a globális színtér összes vizsgált piacán a BEV-eladások enyhe, 1%-os éves visszaesést mutattak. A piaci helyzet viszont egyáltalán nem egységes, az 1%-os átlagot kibontva egy rendkívül széleskörű kép tárul elénk.

Európa jelenleg öt legmeghatározóbb piacán (EU5: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2025 első negyedévéhez képest a BEV-értékesítések 36%-kal ugrottak meg. Emellett a darabszámuk a valaha mért legmagasabb negyedéves szintre emelkedett, és az összesített volumen már a félmilliót közelíti. Franciaország és Németország voltak ennek a folyamatnak az éllovasai, náluk kiemelendő az ösztönzők szerepe: a vásárlási támogatások meghosszabbítása vagy újbóli bevezetése ugyanis látványosan fokozta a keresletet.

Spanyolország és Olaszország BEV-piacai évek óta jelentősen elmaradnak a top öt többi országától, azonban az elmúlt időszakban mindkét piac meredek növekedési pályára állt. 2026 első negyedévében rendre 42%-os és 66%-os bővülést értek el 2025 azonos időszakához képest. Bár a BEV-piaci részesedésük továbbra is alacsonyabb volt a többi vezető piachoz képest (9%, illetve 8%), ezek az arányok 2023 első negyedéve óta megduplázódtak.

A BEV-ek részesedése a teljes járműeladásokból 2026 első negyedévében (EU5+Magyarország)

Ezen az öt európai piacon a Plug-in hibrid (PHEV) értékesítések is jelentősen gyarapodtak az utóbbi évben, kiemelkedő, 42%-os növekedést produkálva 2025 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb PHEV-eladást: a piac 47%-kal bővült éves összevetésben, és Németországot megelőzve Európa legnagyobb plug-in hibrid piacává vált. Eközben az értékesített hibridek száma (MHEV) az EU5 országokban először átlépte az egymilliós darabszámot egy negyedév során, és rekordszintű, 42%-os piaci részesedést ért el.

Átállás az európai piacokon

Európát (EU27+UK+EFTA) bővebben elemezve a kép még összetettebbé válik. A legnagyobb BEV éves eladás-növekedés Lengyelországban látható (73%-os), mely ugyan alacsony szintről produkált ilyen eredményt, de piacának gyarapodása illusztrálja, hogy a régiós piacok érezhetően reagálnak a kínálat bővülésére és a költségszintek változására. Kiemelendő emellett Dániának a 43%-os növekedése is, itt pedig az igazán figyelemre méltó, hogy a BEV-eknek 79%-os piaci részesedésük van, amelynél Európában csak Norvégia 98%-os, kimagasló adata magasabb.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban továbbra is alacsonyabb a penetráció: a tisztán elektromos járművek piaci részesedése 2025-ös adatok alapján például Csehországban 5,6%, Romániában 5,6%, Szlovákiában 4,7%, illetve még ennél is sokkal alacsonyabb Horvátországban (1,8%), ami jól mutatja a régión belüli felzárkózási potenciált. Mindezek mellett az alternatív meghajtású járművek iránti keresletet tovább erősítik a hagyományos üzemanyagokat érintő, geopolitikai eredetű bizonytalanságok. Ezek a lokális piacokra is közvetlenül hatnak, ugyanis növelik a fogyasztók ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos érzékenységét.

Magyarországon folytatódik az egyenletes növekedés

2026-ban az elektromos járművek térnyerése tovább folytatódik Magyarországon, a tisztán elektromos modellek piaci részesedése elérte a 8,9%-ot márciusban, vagyis 0,2 százalékponttal növekedett egy év alatt. Már az első negyedév elején a számuk meghaladta a 100 ezer darabot, míg az összes zöld rendszámmal rendelkező jármű a 150 ezres küszöböt. A plug-in hibridek (PHEV) 5,9%-os részesedést értek el a magyar piacon és így a BEV-ek meg a PHEV-ek együttesen a Magyarországon értékesített új személygépkocsik 14,8%-át teszik már ki.

 „Míg az EU vezető piacain a BEV-részesedés szembetűnően magasabb szinteket ér el és dinamikusabb növekedést mutat, a magyar piac kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb ütemű bővülést követ, ami jobban illeszkedik a közép-kelet-európai átmenet strukturális sajátosságaihoz. Ugyanakkor régiós kontextusban Magyarország továbbra is az élmezőnybe tartozik az elektromos járművek elterjedtsége és növekedési pályája alapján, így a lassabb felzárkózás ellenére is stabilan erős pozíciót foglal el a CEE-piacon”

hangsúlyozta Szoboszlai Bea, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának igazgatója.

Visszaesés Kínában és az USA-ban

Abban, hogy az eladott elektromos autók száma az összes vizsgált piacon együttesen továbbra is kevesebb mint egy éve ilyenkor, nagymértékben közrejátszik az, hogy a világ két legnagyobb gazdaságában jelentős visszaesés tapasztalható az EV-piacon 2025 első negyedévéhez képest.

Kínában a BEV-eladások 20%-kal csökkentek, a PHEV-ek pedig 31%-kal estek éves összevetésben. A visszaesés elsősorban a támogatások csökkentésének tudható be, amely a változást megelőző hónapokban előrehozott vásárlási hullámot indított el. Most a kínai piac ennek a jelenségnek az utószelét érzi, bár a negyedév végére, 2026 márciusában már 1%-kal több BEV-járműt adtak el, mint 2025 márciusában.

Az amerikai EV-piac hasonló pályát követett. A 2025 szeptemberében megszüntetett adókedvezmények következtében a BEV- és PHEV-értékesítések az első negyedévben 23%, illetve 53%-os visszaesést mutattak. Ugyanakkor mindkét kategóriában enyhe növekedés volt megfigyelhető 2025 utolsó negyedévéhez képest, ami a fokozatos kilábalás első jele lehet.

Ezzel szemben a hibridpiac stabilan nőtt: 8%-os éves bővülés mellett a hibridek részesedése 14%-ra emelkedett, ami azzal magyarázható, hogy sokan a hibrideket a közlekedés elektrifikációjának praktikus első lépéseként kezelik.

Verseny és megfizethetőség dilemmája

A döntéshozók számára mindez egy kényes választást jelent. Ahogy Kína és az USA példájából láthatjuk, az ösztönzők visszavonása azonnali hatással jelentkezik a keresleti oldalon, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez és az elektromos autókra való átállás lassulásához is vezethet. Kína fokozatosan visszavágja az ösztönzőket, az Egyesült Államok megszünteti a szövetségi adókedvezményeket, és enyhíti az üzemanyag‑fogyasztási előírásokhoz kapcsolódó szankciókat. Európa ezzel ellentétben újfent támogatásokat vezet be, miközben szigorítja a kibocsátási szabályokat.

A geopolitikai feszültségekből fakadó energiaár-volatilitás, különösen az üzemanyagárak ingadozása is egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol az autópiacra. A magasabb üzemanyagköltségek számos piacon felerősítik az elektromos járművek iránti érdeklődést, mivel a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségek felé fordulnak. Ugyanakkor a kereslet alakulása továbbra is többtényezős, ahol a szabályozási környezet és az ösztönzők szerepe meghatározó marad.

„2026 vízválasztónak tűnik az elektromos járművek piacán. Ott, ahol továbbra is erős a szakpolitikai támogatás, növekedés, míg ahol ezt visszafogták, ott egyelőre mérséklődés tapasztalható. A legizgalmasabb kérdés, hogy a támogatások fokozatos kivezetésével érintett piacok képesek-e önerőből is fenntartani a felzárkózást, vagy a kereslet tartósan érzékeny marad a szakpolitikai környezet alakulására. Ennek kimenetele meghatározó lehet az e-mobilitás következő fejlődési szakasza szempontjából”

mutatott rá Szoboszlai Bea.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss