Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik

A 2026-os Európai Mobilitási Hét szeptember 16-22. között a „Mobilitás mindenkinek” témája köré szerveződik, és arra hívja fel a figyelmet, hogyan alakíthatók ki olyan közlekedési rendszerek, amelyek minden korosztály – a gyermekek, a fiatalok, felnőttek és az idősebbek – számára egyaránt hozzáférhetők, biztonságosak és fenntarthatók.

Prémium gumiabroncs-gyártóként a Hankook jövőképe is jól illeszkedik ehhez a koncepcióhoz. A vállalat folyamatosan azon dolgozik, hogy mindenki számára a legmagasabb színvonalú, megbízható és innovatív mobilitási megoldásokat biztosítsa.

Az Európai Mobilitási Hét az Európai Bizottság 2002-ben indult, évente megrendezett kampánya, amely a mobilitás sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Egy gyermek számára a mobilitás azt jelenti, hogy önállóan eljut az iskolába. Egy fiatalnak az első munkahely elérését, egy szülőnek a család biztonságos utazását, egy idősebb embernek pedig azt, hogy akár vezetés nélkül is elboldoguljon. A mobilitásban ezért sokkal több rejlik, mint elsőre gondolnánk: a gyaloglás, a kerékpározás, a közösségi közlekedés egyaránt egy komplex rendszer fontos elemei.

A technológia alkalmazkodik az új mobilitási igényekhez

Ahogy változnak közlekedési szokásaink, úgy változnak az abroncsokkal szemben támasztott elvárások is. A Hankook ezért nem csupán a jelen mobilitási kihívásaira fejleszt megoldásokat, hanem aktívan formálja a jövőt is – az elektromobilitástól az intelligens gyártásig. Jó példa erre a vállalat kifejezetten elektromos és hibrid járművekhez fejlesztett iON abroncscsaládja, amelynek legújabb tagja, az iON GT már 77 százalékban fenntartható anyagok felhasználásával készül, vagy éppen a levegőmentes, úgynevezett Non-Pneumatic Tyre (NPT) abroncsok.

Az innováció nem ér véget a termékfejlesztésnél: a Hankook a gyártási folyamatokat is rendszeresen újragondolja. A rácalmási üzem 2026-os, mintegy 540 millió eurós fejlesztése során a digitalizáció és az automatizáció mellett már a mesterséges intelligencia és a tervezett 3D fémnyomtatás is nagyobb szerepet kap, tovább erősítve a vállalat technológiai és gyártási képességeit. A Hankook számára a motorsport is fontos fejlesztési platform: a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA) kialakított globális partnerség révén a versenypályákon születő innovációk és tapasztalatok a jövő mobilitási megoldásaiban is hasznosulhatnak.

A mobilitás jövőjét nemcsak maguk a termékek és fejlesztések határozzák meg, hanem az is, hogyan készülnek a közlekedéshez szükséges technológiák és milyen hatással vannak környezetünkre. A Hankook számára ennek fontos mérföldköve volt, hogy rácalmási gyára 2023-ban elnyerte az ISCC PLUS minősítést, amely a bioalapú és újrahasznosított alapanyagok fenntartható alkalmazását, valamint az ellátási lánc nyomon követhetőségét ismeri el. A magyarországi üzemben már megvalósult a 45 százalékban megújuló és újrahasznosított alapanyagokat tartalmazó abroncsok tömeggyártása.

Amikor nem mi ülünk a volán mögött

Mobilitásról beszélünk akkor is, amikor a busz elvisz minket az iskolába, az áru eljut az üzletekbe, vagy egy város infrastruktúrája működőképes marad. A Hankook kiemelt figyelmet fordít a tömegközlekedésre is: a kifejezetten városi autóbuszokra tervezett Hankook SmartCity széria prémium abroncsai hazai és európai helyi járatokon is gondoskodnak az utasbiztonságról, míg a zöldítést szolgáló, kifejezetten elektromos buszokhoz gyártott e-Smart City AU56 modell – amely 37 százalékban tartalmaz fenntartható anyagokat – alacsony zajszintet és jobb futásteljesítményt biztosít a járműveknek. Ezt tetézi, hogy a rácalmási gyárban 2026-ban induló tehergépjármű- és buszabroncs-gyártás révén a vállalat sokkal gyorsabban és rugalmasabban tudja majd kiszolgálni a piacot.

A Hankook felelősségvállalása emellett azokra is kiterjed, akik a társadalom számára kulcsfontosságú munkát végeznek. A vállalat az idén tizenötödik alkalommal meghirdetett Abroncsadományozási Programján keresztül ismét prémium gumiabroncsokkal segítette a közhasznú szervezetek, köztük a mentőszolgálatok és a betegszállítók biztonságos és üzembiztos közlekedését.

Szeptember 22.: Autómentes Nap

Az Európai Mobilitási Hét szeptember 22-i zárónapja, az Autómentes Nap, arra emlékeztet, hogy nem minden utazáshoz kell kocsiba szállni, hiszen a mobilitás szabadsága éppen azt jelenti, hogy többféle lehetőség közül választhatunk. A Hankook számára az autómentes nap annak a gondolatnak a része, hogy a jövő mobilitásának sokféle közlekedési módot és embert kell kiszolgálnia, éppen ezért a személygépjárműveken túl a buszok, teherautók és a közösségi szolgálatot végző járművek fejlesztéseit is szem előtt tartja, melyek egyre inkább az elektromos, autonóm és fenntartható megoldások felé mutatnak. A cél az, hogy minden generáció számára legyen biztonságos, hozzáférhető és fenntartható választási lehetőség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Szenvedély a mobiltárcában: McLaren F1 Team Mastercard kártya az OTP Bank kibocsátásában

Új, McLaren F1 Team Mastercard kártyával jelentkezik az OTP Bank és a Mastercard: a mobiltárcákban megjelenő két új kártyakép a digitális fizetést, az innovációt és a sport iránti rajongást kapcsolja össze a mindennapi fizetésekben.

Az újdonságot népszerűsítő promóciós játék 10 legjobban teljesítő résztvevője Angilába, a McLaren technológiai központjába is eljuthat.

Július közepe óta elérhető az OTP Bank Mastercard kártyabirtokosai számára a McLaren tematikájú két digitális kártyakép; a második tematikus design, amelyet az OTP Bank és a Mastercard közösen bocsát ki a magyar piacon.

„Örömmel kapcsolódunk olyan együttműködésekhez, amelyek egyszerre kínálnak innovatív megoldásokat és különleges élményeket ügyfeleink számára. A McLaren Mastercard Forma 1 Team által inspirált új kártyaképek egyedi megjelenést adnak digitális kártyáinknak, a játék fődíja pedig valódi kuriózum: látogatás a McLaren Mastercard Formula-1-es csapat székhelyére. Ez teszi igazán különlegessé ezt a közös kezdeményezést”

– nyilatkozta Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.

A digitális kártyaképet kiegészíti az OTP Bank a Mastercarddal együttműködésben indított Ultimate McLaren Mastercard F1® Team Kvíz, amely az OTP MobilBank alkalmazásban érhető el. Az OTP Bank által kibocsátott Mastercard kártyák birtokosai a mobilalkalmazásban regisztrálhatnak, ha részt kívánnak venni a promóciós játékban: a kártyás vásárlások után (a virtuális kártya esetén duplán) járó pontgyűjtés során 60 pontot kell összegyűjteni, majd egy rövid kvíz kitöltése után máris indulhatnak a játékosok a fődíjért, egy angliai utazásért. A program a repülőút mellett tartalmaz egy páros belépési lehetőséget a McLaren Technology Centre-be, a műszaki innováció egyik globális csúcslaborjába, és egy vacsorát a McLaren Mastercard Formula 1® csapat székhelyén.

„A Mastercardnál elkötelezettek vagyunk amellett, hogy közelebb hozzuk az embereket azokhoz az élményekhez és szenvedélyekhez, amelyek igazán fontosak számukra. A McLaren Forma–1-es csapattal kialakított partnerségünk révén új lehetőségeket kínálunk a rajongóknak arra, hogy még intenzívebben kapcsolódjanak a motorsport világához. Az OTP Bankkal közösen olyan digitális megoldásokat alkotunk, amelyek a technológiai innovációt emlékezetes élményekkel ötvözve ezt a szenvedélyt a mindennapi fizetés részévé teszik”

– fogalmazott Márkus Gergely, a Mastercard country managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Hankook bemutatja sorozatgyártás előtti első haszongépjármű gumiabroncsát az új magyarországi gyártósorról

A Hankook prémium gumiabroncsgyártó bővítette üzemét Rácalmáson, és októbertől kezdi meg a tehergépkocsi- és autóbuszabroncsok gyártását Európában.

A vállalat 540 millió eurót fektetett a gyár bővítésébe. Az újonnan épített gyáregység éves termelési kapacitása meghaladja a 800 000 darabot. Az IAA Transportation kiállításon a Hankook hivatalosan is bemutatta az új európai teherautó- és buszabroncs-gyártó létesítményeiben előállított első, sorozatgyártás előtti abroncsot.

Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke és operatív igazgatója kiemelte az új gyár stratégiai jelentőségét a Hankook európai tevékenysége szempontjából:

„Európai gyárunk tehergépkocsi- és autóbuszabroncs-gyártással történő bővítése újabb mérföldkő a Hankook számára Európában. A magyarországi frekventált elhelyezkedés és az európai kulcspiacok közelsége nagy előnyt jelent. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy európai ügyfeleinket még megbízhatóbban és gyorsabban lássuk el prémium haszongépjármű-abroncsokkal, és a lehető legnagyobb rugalmassággal reagáljunk igényeikre.”

Rövidebb távolságok, gyorsabb szállítási idők

A Hankook eddig kizárólag Koreában és Kínában gyártotta az európai piacra szánt tehergépkocsi- és autóbuszabroncsait. A magyarországi gyártással a Hankook jelentősen lerövidíti a szállítási útvonalak egy részét. Ez növeli az ellátásbiztonságot és lerövidíti a szállítási időket. Ezzel egyidejűleg csökken a logisztika CO₂-kibocsátása, mivel részben megszűnik az Ázsiából történő szállítás. A helyi gyártás nagyobb függetlenséget biztosít a Hankook számára a szállítási költségek és a változó nemzetközi kereskedelmi feltételek tekintetében.

540 millió euró az egyik legfontosabb piacra

Európa a Hankook egyik legfontosabb értékesítési piaca, amely a vállalat globális árbevételének mintegy 45 százalékát adja. A Hankook 2007 óta három bővítési ütemben mintegy 856 millió eurót fektetett a magyarországi gyártóüzembe. A harmadik ütem 2015 tavaszán fejeződött be. Jelenleg a rácalmási gyár éves kapacitása 17 millió személygépkocsi-, SUV- és könnyű haszongépjármű-gumiabroncs gyártását teszi lehetővé. A negyedik bővítési ütem az új tehergépkocsi- és autóbuszabroncs-gyártósort foglalja magában 540 millió eurós beruházással. 2024 óta a bővítési projekt részeként mintegy 66 000 négyzetméternyi új gyártó- és kiszolgálóépület épült.

Az új gyártósorral a Hankook több mint 450 új munkahelyet teremt a térségben. A Hankook világszerte nyolc gyártóüzemet működtet, amelyek együttes kapacitása évente akár 100 millió gumiabroncs, és mintegy 20 000 munkavállalót foglalkoztat.

„A bővítési projekt az egyik legnagyobb ipari fejlesztési projekt volt, amelyet valaha a magyarországi telephelyen megvalósítottak”

– mondta Ho Taek Lim, alelnök, a rácalmási gyár ügyvezető igazgatója.

„Az új tehergépkocsi- és autóbuszabroncs-gyártás az üzemet egy lényegesen összetettebb és magasabb automatizáltsági szintű gyártóüzemmé fejleszti.”

Magas szintű automatizálás és fenntartható gyártás

Az új gyártóüzemet magas fokon automatizált létesítményként alakították ki. Automatizált logisztikai rendszerek támogatják a teljes folyamatot a félkész termékektől a gumiabroncsok raktározásáig. Az automatikusan vezérelt szállítórendszerek (AGV-k), valamint a logisztikai menedzsment- és valós idejű nyomonkövetési rendszerek irányítják az anyagáramlást és a raktározást. Az automatizált ellenőrző rendszerek állandó termékminőséget és magas gyártási hatékonyságot biztosítanak.

A fenntarthatóság központi követelmény volt az új gyártósor tervezése és üzemeltetése során. Az üzem energiahatékony berendezéseket, optimalizált ellátórendszereket és korszerű folyamatirányítási rendszereket alkalmaz az energia- és vízfogyasztás csökkentése érdekében. A rácalmási gyár már 2023-ban megszerezte az ISCC PLUS (International Sustainability & Carbon Certification) tanúsítványt.

A gyártás 22,5 colos gumiabroncsokkal indul

Az új gyártás 22,5 colos tehergépkocsi- és autóbuszabroncsokkal indul. A kapacitás növekedésével és további specifikációk jóváhagyásával a Hankook fokozatosan bővíti gyártási portfólióját, így a haszongépjármű-típusok és az ügyféligények szélesebb körét fedi le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!