Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

Arany díjat nyert a Hungaroring az IADA Nemzetközi Építészeti és Design Díjon

Arany díjat nyert a DVM Group és a SAMO Építésziroda tervei alapján megújult Hungaroring a 2026-os International Architecture & Design Awardson (IADA). Az elismerés az építészet és a design terén tanúsított kiemelkedő kreatív teljesítményt és az innováció iránti elkötelezettséget tükrözi.

Az International Architecture & Design Awards (IADA) évente megrendezett globális verseny, amely az építészet, belsőépítészet, formatervezés, a designkommunikáció, tájépítészet, webdesign, mesterséges intelligencia és egyéb kapcsolódó kreatív területek kiválóságát ismeri el. A DVM Group és a SAMO Építésziroda Arany díjat nyert az „Építészet, vegyes funkciójú fejlesztés tervezés professzionális” kategóriában a Hungaroring megújításával.

Az utóbbi években a Hungaroring történek eddigi legnagyobb átalakulásán ment át, mely infrastrukturális szempontból is a világ élvonalába emeli a magyar pályát. A 25.000 m²-es paddock épületet és a 10.000 fős új tribünt magában foglaló komplexum lehetővé teszi, hogy a Hungaroring ne csupán versenyhétvégéken működjön, hanem egész évben, multifunkcionális rendezvényhelyszínként is. Az eltérő funkciók ellenére a fejlesztés minden eleme egységes építészeti, belsőépítészeti és grafikai arculattal rendelkezik. Az új főépület és főlelátó koncepciója a rajt és a cél közötti feszültséget jeleníti meg, összehangolt horizontális tagolással, perspektívával és a sebesség érzetével.

Az Architecture & Design Community (ADC) által szervezett International Architecture & Design Awards (IADA) nyerteseit ötödik alkalommal hirdették ki. Idén az 53 országot képviselő, több mint 500 döntőbe jutott pályamű közül összesen 347 díjazottat választottak ki. A szakma legújabb tendenciáival összhangban a 2026-os kiadás új, mesterséges intelligenciához kapcsolódó kategóriákkal is bővült, tükrözve az AI egyre növekvő szerepét az építészet és a design területén.

A pályaműveket elismert szakemberekből álló nemzetközi zsűri értékelte, akik kreatív munkásságukról, kritikai szemléletükről és a globális designkultúrához való hozzájárulásukról ismertek. Széles körű szakértelmük kiegyensúlyozottságot biztosított az értékelési folyamat során, garantálva, hogy minden pályamű megkapja a megérdemelt figyelmet.

A 2026-os zsűri tagjai: Xiang Li, X+Living Architecture and Interior Design (Kína) | Júlia Kolláthová, Academy of Fine Arts and Design in Bratislava (Szlovákia) | Sébastien Maleville, Essential Studio Co., Ltd. (Franciaország/Thaiföld) | Chantanee Chiranthanut, Khon Kaen University (Thaiföld) | Tiago Russo, Tiago Russo Product Design, Craft Design (Portugália/Egyesült Királyság) | Laura Mimini, d2p, Design to Product (Olaszország/Kína) | Camilo Cerro, American University of Sharjah, Dharmatecture LLC (USA/Spanyolország/EAE) | Artem Kropovinsky, Arsight Studio (Ukrajna/USA)

A díjazott projekt itt tekinthető meg: https://ad-c.org/winner/hungaroring-gold-winner-mixed-use-development-design-iada-2026/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Molnár Martin dobogóval bizonyított a nehézségekkel tűzdelt első brit F3-as versenyhétvégéjén

Technikai problémák miatt felemásan alakult a Rodin Motorsport magyarjának szezonnyitója. Élete első brit Forma–3-as (hivatalos nevén GB3) futamán rögtön második helyet ért el Molnár Martin, majd a Silverstone-ban rendezett nyitóhétvége második és harmadik futamán is meglett volna a lehetősége a jó eredményre, de a technika közbeszólt.

Az előszezoni tesztek közül két alkalommal is a leggyorsabbnak bizonyuló magyar versenyző a szezonnyitó két edzésnapján is végig ott volt az élmezőnyben, majd az összesítésben a második legjobb idővel zárt, így jó előjelekkel készülhetett a két szombati időmérő edzésre. Végül az első kvalifikáción a 2., a másodikon pedig a 4. időt autózta, így az első, szombati futamot az első rajtsorból kezdhette.

Forrás: Makai Gergely | MOTAM

A rajtot remekül kapta el és már az első kanyarban átvette a vezetést a nála jóval tapasztaltabb, több mint két teljes szezonnyi FIA F3-as futamon induló Nikita Bedrintől, majd ellépett a mögötte hatalmas csatározásba kezdő üldözőbolytól. Ám miután Bedrin visszaverekedte magát a második pozícióba, Martin után eredt, idővel pedig utol is érte a Rodin Motorsport magyarját, majd megelőzte őt.

A folytatásban Martin tartotta a második helyet és végül csapata legjobbjaként ebben a pozícióban intették le.

„Jól sikerült rajt után az élre álltam és növelni tudtam az előnyömet, de sajnos nem volt jó a tempóm, így Bedrin megelőzött. A verseny végi biztonsági autós fázis jókor érkezett, mert kicsit vissza tudtam hűteni a gumikat, ami sokat segített abban, hogy megőrizzem a második helyet”

– kezdte értékelését a magyar versenyző.

„Az első futam és az időmérő edzés között rengeteget melegedett a levegő és az aszfalt hőmérséklete, a riválisaink pedig valószínűleg egyszerűen jobban tippelték meg ezt, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bedrin óriási tapasztalata a gumikezelésben is megmutatkozik. Ezzel együtt jól kezdtük a szezont, összességében elégedett voltam a második hellyel”

– tette hozzá Martin.

Azzal viszont már sem ő, sem a csapat nem lehetett elégedett, ami vasárnap várt a 17 esztendős pilótára, a második futamon ugyanis el sem tudott rajtolni a 4. rajtkockából, mert a motorja már a felvezető kör előtt elromlott. A harmadik futamra a Rodin remek munkát végezve kicserélte az erőforrást, Martin pedig a 9. rajtkockából nekivághatott a küzdelemnek, ám a motorja ekkor sem volt az igazi, ami miatt körönként legalább 1 másodpercet veszített az egyenesekben, és még nyitott hátsó szárnnyal sem tudott közeledni az éppen előtte autózó ellenfelére.

Forrás: Makai Gergely | MOTAM

Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a Rodint sújtották technikai nehézségek, hanem számos más csapatnál jelentkeztek gondok az idei évtől bevezetett vadonatúj, 2,4 literes erőforrásokban – a Hitech GP bajnokesélyese, a tavaly összetett harmadik helyen záró Deagen Fairclough például a második és a harmadik futamról is motorhiba miatt esett ki.

Ami Martint illeti, öröm az ürömben, hogy miután mérnökével közösen teljesen megváltoztatták a beállításokat a hétvége zárófutamára, a kanyarokban sokat gyorsult és az első futamon tapasztaltnál jelentősen jobbá vált az autója kezelhetősége, ám az egyenesbeli hátrányt ez sem tudta ellensúlyozni.

„Ezúttal legalább rajthoz tudtunk állni és végig tudtunk menni – emelte ki a harmadik futam egyetlen pozitívumát Martin. – Kaptunk egy új egységet a motorszállítótól, viszont ez sajnos jóval gyengébbnek bizonyult az előzőnél. Amennyiben az egyenesekben elveszített egy másodpercet levonjuk a köridőmből, a második leggyorsabb kört autóztam volna. Nagyon jó hír viszont, hogy szombathoz képest sokat sikerült javítanunk az autó beállításain, a csapattársaiménál jóval nagyobb volt a kanyartempóm, de sajnos ezt az előnyt az egyenesekben hamar elbuktam.”

„Az első brit F3-as hétvégémen összességében pozitív és negatív dolgok is történtek velem, de a jóra kell emlékezni. Az első futamon dobogóra állhattam és az időmérős tempónk is jó volt, a végére pedig sokat javítottunk a beállításokon. A szezon során lesz még egy fordulónk Silverstone-ban, így értékes tapasztalatot fog jelenteni ez a hétvége.”

Martin minden téren bizonyított

A helyszínről követte a brit F3 silverstone-i nyitóhétvégéjét Őry Tamás, a Martin pályafutását egyengető Motorsport Talent Management ügyvezető igazgatója, illetve Kiss Pál Tamás, a MOTAM sportszakmai vezetője is. Mind a ketten azt emelték ki, hogy a technikai nehézségek ellenére Martin kiemelkedően teljesített.

„Annak ellenére, hogy abszolút újoncként érkezett meg ebbe a kategóriába, rögtön bizonyította a versenyképességét, mindezt úgy, hogy az egész hétvégén műszaki problémák hátráltatták. Összességében elégedett vagyok, mert Martin ebben a szériában is letette a névjegyét és nem követett el hibát. Az előttünk álló egy hónapos szünetben pedig elég időnk lesz a csapattal közösen megtalálni a megoldást a problémákra a következő versenyig”

– nyilatkozta Őry Tamás.

Kiss Pál Tamás arra mutatott rá, hogy a magyar versenyző nagyon gyorsan túllendült az őt ért csapásokon.

„Ahogyan Martin is kiemelte a második futam utáni nyilatkozatában: megvolt a tíz perc bánat, és ennyi. Addig egy kicsit el volt kenődve, hogy lehetőséget sem kapott a bizonyításra, de utána már csak előre tekintett, a harmadik futam után pedig meglepően jó kedve volt, mert kapásból azt mondta, hogy a beállításokkal nagyon jó irányba indultak el, azzal elégedett, amúgy meg a rajt utáni első egyenesben érezte, hogy sok esélye nem lesz.”

„Hihetetlenül jó látni, hogy mennyit fejlődött a nehéz pillanatok feldolgozásában. Bámulatosan jól kezelte ezt az egészet”

– tette hozzá Őry Tamás.

A brit F3 legközelebb május 28. és 31. között lép pályára, és Silverstone után ismét egy legendás helyszínre látogat.

„A következő verseny Spában lesz, és bár tavaly teszteltünk ott, az új autókkal még nem mentem azon a pályán, korábban pedig semmilyen más sorozatban nem versenyeztem ott. Szóval lesz néhány újdonság, és remélem, hogy addigra az autók is megbízhatóbbá válnak. Már nagyon várom a folytatást”

– tekintett előre Martin, aki egy hétvége után a bajnoki tabella 9. helyén áll.

Martin mindhárom silverstone-i futama visszanézhető az idei összes brit F3-as versenyt élőben közvetítő RTL+ Premiumon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

35 éves a Magyar Suzuki – esztergomi sikertörténet

Jelentős mérföldkőhöz ért a Magyar Suzuki Zrt: az esztergomi vállalatot 35 évvel ezelőtt alapították és tették le a gyár alapkövét. A Suzuki Csoport egyetlen európai üzemében az évtizedek során hét ikonikus modell készült, miközben a vállalat az ország egyik meghatározó gazdasági szereplőjévé vált.

Ötven év kihagyás után éledt újjá a magyarországi személygépjármű-gyártás, amikor 1991-ben a Suzuki Motor Corporation, a magyar kormány, az Itochu és a Világbank megalakította a Magyar Suzukit. A japánok egy világszínvonalú, teljeskörű gyártási tevékenységet alkalmazó gyárat hoztak létre Magyarországon. A vállalat 1992-ben a Suzuki Swiftek sorozatgyártásával kezdte meg a termelést. Az itt készülő autók immár bárki számára elérhetővé váltak. A magyarok hamar megszerették a Suzukikat, ahogy nevezték, a „mi autónkat”. 35 év alatt összesen hétféle modell, a Swiften túl Wagon R+, Ignis, SX4, Splash, SX4 S-CROSS és Vitara készült Esztergomban. 2024-ben már a 4 milliomodik Suzuki modell gördült le a magyar gyártósorról. A fenntartható autózást előtérbe helyezve 2020 óta, az európai piacokra a Magyar Suzuki már csak hibrid meghajtással értékesít modelleket. Jelenleg Esztergomban Vitara és S-CROSS modellek készülnek. A gyártóvállalat stabil, megbízható, minőségi beszállítói hálózattal dolgozik. Számos magyarországi partnerével a sorozatgyártás indulása óta működik együtt.

Magas szakmai kompetencia és tudás

A Magyar Suzuki meghatározó szereplő a járműipari gyártói piacon termelőerejét, munkáltatói státusát tekintve. Folyamatosan fejleszti üzemét, amely a digitalizációt, a hatékonyságnövelést, a jelenlegi kapacitás maximális kihasználását, a jövőbeli igények rugalmas kiszolgálását, valamint a karbonsemleges működés elérését támogatja. A Suzuki a kezdetektől összesen több mint 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon.

Esztergomban 35 év alatt magas szintű kompetenciákat és tudást halmoztak fel, elsősorban a mérnöki-, a logisztikai- és az IT területeken.

Stabil gazdasági szereplő Magyarországon

Az ország egyik vezető iparvállalataként árbevétele alapján rendre az ország TOP20 nagyvállalata között végez. Partnereinek, beszállítóinak, valamint 78 tagú országos márkakereskedői hálózatának köszönhetően mintegy 10.000 munkavállaló megélhetéséhez járul hozzá. Az Esztergomban gyártott és az importált Suzuki-modellek idehaza a legnépszerűbb autók közé tartoznak a magán- és flottavásárlók körében. A vállalat az évtizedek során összesen 22 alkalommal végzett a magyarországi új személyautó értékesítési lista élén. A hazai piacra és a világ több mint 100 országába exportált autók gyártásán kívül a társaság importált Suzuki személyautók, motorkerékpárok és hajómotorok értékesítésével is foglalkozik.

Fenntartható jövő

Igazodva az anyavállalat törekvéseihez – a Suzuki 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet gyártás és modellek tekintetében világszerte – a Magyar Suzuki kiemelt figyelmet fordít a fenntartható működésre és termelésre, melyet saját napelempark és hőszivattyúk támogatnak.

Felelős vállalatként és együttműködő partnerként a Magyar Suzuki alapítása óta hosszú távú, értékteremtő helyi és országos kezdeményezésekben vesz részt a társadalom, a környezet és a gazdaság támogatása érdekében. Kiemelt figyelmet fordít a helyi oktatási-, kulturális- és sportélet, illetve országos szinten a közlekedésbiztonság támogatására.

Megbecsült kollégák, lojális együttműködések

Gondoskodó munkaadóként tiszteli és megbecsüli minden kollégáját, munkavállalói pedig lojálisak: dolgozóinak több mint fele legalább 10 éve, 25-en a kezdetek óta, 35 éve erősítik a közösséget. A régió egyik legnagyobb foglalkoztatójaként kiemelt figyelmet fordít a jövő generációjának felkarolására. Az új technológiák, a digitalizáció és a folyamatosan változó igények kihívásaihoz csatlakozva nagy hangsúlyt fektet a jövő szakembereinek képzésére. A Suzuki Akadémia keretein belül egy olyan jövőbemutató képzési ernyőprogramot hoztak létre, amely tudásmegosztást jelent vállalaton és cégcsoporton belül, reagál a munkaerőpiaci kihívásokra és hidat képez generációk, illetve kutúrák között. Hozzájárul a stabil cégműködéshez és termeléshez, illetve a megfelelő munkaerő megtalálásához és megtartásához. A program részeként működő Karbantartó Akadémia a szakmai alapok megerősítéséhez, a Globális Tehetségmenedzsment Program a tudáshálózat építéséhez járul hozzá, míg a Vezetői Akadémia pedig az erős, stabil vezetői bázist segíti. A 2023-ben elindult duális képzésen a Suzuki Oktatási Centrumban már 37 diák tanul. Az eddig végzett diákok fele pedig a Magyar Suzukinál helyezkedett el.

„35 év – Minden autó egy történet”

A Magyar Suzuki Zrt. az évforduló alkalmából országos kampányt indít, amely részeként szeretné megmutatni, hogy a vállalat hogyan lett az ország egyik meghatározó vállalata és egyben a vásárlók egyik legbiztosabb döntése. Pályázatot hirdet „35 év – Minden autó egy történet” címmel. Olyan történeteket vár, amelyekből kiderül, hogy a márka miként játszott fontos szerepet a magyarok életében. Az esztergomi gyártóvállalat olyan személyes történeteket keres amelyek bemutatják, mit jelentett a vásárlóknak, a járműtulajdonosoknak, családoknak, baráti közösségeknek a Suzuki és hogyan vált életük meghatározó szereplőjévé. A pályázók szabadon elmesélhetik élményeiket, vagy bármilyen megható, humoros, inspiráló pillanatot, amely nélkül más lenne az életük. A pályázatok benyújtásáról, formai követelményéről és díjazásáról, illetve a nyertes pályamunkák felhasználásáról további információkat a https://www.suzuki.hu/corporate/hu/35-eves-a-suzuki oldalon találhatnak az érdeklődők.