Ipar

Vállalati használatra készült az LG és a Userful közös, szoftveres AV-over-IP megoldása

Az intelligens, központi vezérlésű, digitális kijelzők hálózatát kezelő platform javítja a teljesítményt, csökkenti a telepítés és karbantartás komplexitását, a költségeket és a CO2-lábnyomot.

Szoftvervezérlésű, end-to-end AV-over-IP megoldást hozott létre az LG Electronics európai üzleti megoldások divíziója és a kanadai Userful szoftvercég. A megoldás a Userful vizuális hálózati platformját és az LG webOS Signage platformját egyesíti, és alkalmas arra, hogy optimalizálja a vezérlőtermek, digitális kijelzőhálózatok, üzleti kijelzők és videofalak kijelzőrendszereit. Az LG folyamatosan azon dolgozik, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki partner-ökoszisztémáján belül, így a legmodernebb megoldásokat kínálhassa az ügyfeleknek – ez a bejelentés e munka fontos állomása.

Az LG és a Userful együttműködésének eredményeként a digitálisan integrált vállalkozások világszerte a kulcspiacokon mostantól IT-vezérlésű szolgáltatásokat telepíthetnek lényegében bármilyen forrásból a webOS kijelzőkre, amelyek fejlett streaming funkciókkal, rugalmas telepítési lehetőségekkel és NIST-kaliberű biztonsággal rendelkeznek. Legyen szó azonnali videó- és adatszolgáltatásról valós idejű streamingprotokollokon (RTSP) keresztül a vezérlőtermek számára, vagy 8K-s tartalom több száz kijelzőn történő megjelenítéséről, a kijelzőket vezérlő személyzet és a végfelhasználók is a kiváló teljesítményű, jól összehangolt kijelzőhálózat-menedzsment élményét kapják a Userful platformjával és az LG kijelzőivel.

Az LG Electronics üzleti megoldások divíziójának európai értékesítésért felelős alelnöke, Harri Ekholm szerint az együttműködés a jövő kijelzőhálózat-menedzsment megoldását kínálja, amely még éppen időben érkezik ahhoz, hogy a vállalatok kihasználhassák az AV-over-IP piac előrejelzések szerinti exponenciális növekedését az elkövetkező öt évben.

„Az LG és a Userful egy olyan, a digitális kijelzők hálózatát kezelő platformot hozott létre, amellyel az LG kijelzőinstallációk egyszerűen kínálnak biztonságot, a tartalmak gyors megjelenítését, valamint rugalmasságot a tartalomszolgáltatás és a kijelzők telepítése szempontjából is”

— mondta Harri Ekholm.

„Az új szolgáltatások érkezése és a digitális transzformáció felgyorsulásával egyértelmű, hogy szükség van egy központi platformra, ahol a vizuális szolgáltatások adatokkal, IoT-vel és mesterséges intelligenciával kombináltan menedzselhetők”

— tette hozzá a szakember.

„A Userful szoftvervezérelt platformja mindezeket egyedülállóan integrálja, és privát vagy nyilvános felhőszervereken keresztül juttatja el a hálózatra optimalizált webOS üzleti kijelzőkre, ezzel elérhetővé téve az audiovizuális szolgáltatásokat egy egész vállalat/szervezet számára.”

A vállalatok 2019-ben közösen ismerték fel az AV-over-IP növekedési potenciálját, és megkezdték egy egyedi, könnyű szoftvermegoldás fejlesztését, amely az LG webOS Signage platformján fut lapos és közvetlen nézetű LED-kijelzők számára, az egyszerűségre, megbízhatóságra, rugalmasságra és biztonságra fókuszálva. A Userful szerint a létrejött platform a várakozások szerint jelentős hardverköltség- és energiamegtakarítást eredményez majd, miközben segít a karbonlábnyom csökkentésében is.

A piaci növekedés lehetőségei igen szélesek, a feladatokhoz elengedhetetlen kijelzőmegoldásoktól a vállalati szintű kijelzőhálózatok kiépítésén át az irodaházak lobbyjában elhelyezett digitális videofalakig és a nagyméretű konferenciatermi kijelzőkig. A Maia Research elemzése szerint az AV-over-IP piac értéke a jelenlegi 3 milliárd dollárról 2027-re 51 milliárd dollárra nő, e növekedés 85 százaléka pedig a vállalati, kormányzati és oktatási szektorban várható, ami lehetővé teszi az LG és a Userful közös megoldása számára, hogy kielégítse a kijelzőhálózatokkal kapcsolatos fejlesztések és új funkciók iránti igényeket.

A Userful ügyvezető igazgatója, John Marshall mindkét vállalat kemény munkáját méltatta és megjegyezte, hogy más kijelzőgyártók nem tudtak megfelelni az LG szoftverintegrációs szintre vonatkozó követelményeinek, ami még különlegesebbé és értékesebbé teszi az együttműködést.

„Az iparág alábecsüli a hagyományos AV-termékek IT-környezetre való optimalizálásának nehézségeit, különösen a hálózatba építés és a vállalati alkalmazás kihívásait”

— mondta Marshall.

„Az AV piac hagyományosan NAB kodekekkel és szabványokkal dolgozott, a legjobb minőségű HDMI-kábeles jeltovábbításra fókuszálva, de a többféle protokollal vezérelt hálózatok teljesen új kihívást jelentenek. Az, hogy az LG képes volt ezeket az IT protokollokat integrálni alapvető, a médiacsatorna központjaként funkcionáló firmware-jébe, lenyűgöző teljesítmény. Egyszerűen fogalmazva, ez a megoldás megkönnyíti az IT munkáját, és csökkentheti a telepítés és a karbantartás komplexitását.”

Az LG mellett a Userful más kijelzőgyártókkal is dolgozott, de ezek

„kudarcot vallottak abban, hogy az IT-szabványokat ilyen kifinomultan integrálják a firmware-jükben” — mondta Marshall. „Az ilyen fejlesztések rávilágítottak a különbségre az olcsó kijelzők gyártói és a korszerű, informatikai használatra kész kijelzők között, amelyek megfelelnek a modern vállalatok igényeinek. Büszkék vagyunk arra, hogy együtt dolgozhatunk, és előremutató munkát végezhetünk az iparág számára, és új megoldásokat kínálhatunk a vállallati üzleti működés javítására.”

Kapcsolódó cikkek:av használat ip LG megoldás userful vállalati

Következő hírünk

A befektetők számára a technológiai szektor a legvonzóbb

Előző hírünk

Az európai chipgyártás nagyobb forráshoz fog jutni

Tovább

Hirdetés

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább