Mennyire ESG-tudatosak a Magyarországon működő üzleti szolgáltató cégek?

Az ABSL Hungary és a Skanska közös kutatása szerint az ESG-témák mára egyértelműen bekerültek a szektor napi működésébe: a válaszadó vállalatok 91%-a kiemelten fontosnak tartja ezeket a szempontokat, és egyre többen építik be a környezeti és társadalmi megfontolásokat az operatív döntésekbe. A felmérés biztató tendenciát jelez: egyre több cég kezdi mérni saját ESG-teljesítményét, és dolgoz ki stratégiát arra, hogyan fordítsa az ESG-elveket versenyelőnnyé. A kutatás emellett azt is mutatja, hogy a vállalatok felkészültsége folyamatosan javul, konkrét lépések történnek például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az ESG-hez kapcsolódó teljesítménymutatók nyomon követése terén.

Az ESG – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – mára széles körben ismertté vált az üzleti szolgáltatói szektorban. Az ABSL Hungary a Skanskával közösen készítette el ESG Barometer kutatását 2024 végén, amelyben 35, Magyarországon működő vállalat vett részt. A megkérdezett cégek jellemzően több száz vagy több ezer főt foglalkoztató nemzetközi szereplők, amelyek pénzügyi, ügyfélszolgálati, HR- vagy IT-feladatokat látnak el regionális vagy globális szinten. A válaszadók 91%-a egyetértett abban, hogy az ESG kulcsfontosságú kérdés. A kutatás eredményei alapján egyre több vállalat dolgozik azon, hogy megerősítse ESG-keretrendszerét, hatékony eszközöket vezessen be, és stratégiai szemlélet mentén építse be az ESG-elveket a napi működésébe.

„Az ESG egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalatok életében, mivel lehetővé teszi számukra a kockázatok hatékony kezelését, a jó hírnév erősítését, valamint azt, hogy megfeleljenek a fenntarthatóságot és etikus üzleti gyakorlatokat előtérbe helyező befektetők, szabályozó hatóságok, ügyfelek és munkavállalók növekvő elvárásainak. Az ABSL és a Skanska közötti partnerség célja, hogy szakértői támogatást nyújtson a vállalatoknak az ESG valamennyi területén, ezzel is elősegítve a felelősségteljesebb és ellenállóbb működés kialakítását „

– mondta Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

A kutatás eredményei globális és helyi szinten is előrelépést mutatnak: a válaszadó vállalatok többsége már rendelkezik hivatalos ESG-irányelvekkel és hosszú távú tervekkel, ami erős stratégiai elköteleződést jelez a szektorban. A lokális szintű megvalósítás is egyre nagyobb lendületet kap: sok cég tűzött ki konkrét célokat, több mint felük például egyértelműen meghatározta saját karbonkibocsátás-csökkentési vállalásait. Emellett a válaszadók 83%-a úgy nyilatkozott, hogy szervezetük készen áll vagy jó úton halad afelé, hogy ESG-alapú működést valósítson meg, ami a stratégiai érettség erősödésére utal. A vállalatok fele már nyomon követi az ESG-hez kapcsolódó teljesítménymutatókat (KPI), és sokan jelenleg is fejlesztik vagy finomítják a mérési és jelentési rendszereiket, így az ESG-szempontok fokozatosan beépülnek a hosszú távú stratégiai tervezésbe.

A kutatás kiemelt figyelmet fordított az ESG társadalmi vetületére. A válaszadó vállalatok jelentős része indított olyan kezdeményezéseket, amelyek a munkavállalók fizikai és mentális jóllétét támogatják. Emellett egyre több munkáltató törekszik arra, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítson, amely hosszú távon is fenntartható és egészséges működést tesz lehetővé. A Skanska tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatói szektor bérlői ma már nem pusztán A kategóriás irodaházakat keresnek, hanem olyan tereket szeretnének, amelyek aktív életmódot ösztönöznek, közösségi élményt teremtenek, valamint támogatják a munka és a magánélet egyensúlyát. Ez ma már nem csupán ESG-szempont, hanem versenyképességi előny is a tehetségekért folyó küzdelemben.

„A környezeti felelősségvállalás mellett egyre több vállalat ismeri fel, hogy az ESG a munkavállalói élményről is szól. A társadalmi dimenzió mára prioritássá vált. A dolgozók jólléte, a közösségi terek minősége és az irodaterek funkcionális kialakítása már nem csupán HR- vagy üzemeltetési kérdés, hanem a versenyképesség stratégiai tényezője. Fejlesztőként az a feladatunk, hogy olyan tereket hozzunk létre, amelyek valódi értéket nyújtanak azok számára, akik nap mint nap használják őket”

– mondta Hoffer Dávid, a Skanska Magyarország projektvezetője.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az üzleti szolgáltatói szektorban az ESG már nem csupán megfelelési követelményként jelenik meg, egyre inkább lehetőségként tekintenek rá. A válaszadók 77%-a szerint az ESG-alapú működés javíthatja a munkáltatói márka megítélését, erősítheti a reputációt és hozzájárulhat a hosszú távú versenyképességhez. Bár sok vállalatnál még hiányoznak az egységes mérési rendszerek és a gyakorlati útmutatók, egyre többen keresik tudatosan a fejlődés irányát. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van azoknak a partnereknek, akik nemcsak elvárásokat, hanem konkrét, megvalósítható megoldásokat is kínálnak. Az ESG valódi előnyeit azok a cégek fogják kiaknázni, amelyek nemcsak alkalmazkodnak a változásokhoz, hanem aktívan alakítják is azokat.

A kutatás teljes anyaga ezen a linken elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mai világban szinte már nincs olyan vállalkozás, amely ne támaszkodna valamilyen informatikai rendszerre. Legyen szó egy egyszerű irodai hálózatról vagy egy összetett szerverinfrastruktúráról, ezek működtetése, karbantartása és védelme elengedhetetlen a hatékony üzletmenethez. Ez egyértelműnek mondható, de vajon mi van a felszín alatt, mitől tud jól működni egy cég, milyen puzzle daraboknak kell illeszkednie ahhoz, hogy a kívülről látható, flott céges működés megvalósuljon, mit takar a rendszerek működtetése, karbantartása és védelme? Nos, itt lép be a képbe a rendszergazda, hiszen ő az, aki biztosítja, hogy a céges működés mögött álló informatikai rendszerek megfelelőek legyenek, kiszolgálják a vállalkozások igényeit. Ebben a cikkben azt nézzük meg jobban, hogy hogyan működik ez a folyamat, a háttérben milyen feladatokat végeznek el a rendszergazdák.

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik, mi a rendszergazda szolgáltatás?

A rendszergazda olyan informatikai szakember, aki a rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felel. A sysadmin, ahogyan angolul hívják teljes körű rendszergazdai szolgáltatást nyújt, legyen szó kis- és középvállalkozásokról vagy nagyobb cégekről. A rendszergazda célja, hogy ügyfeleinek stabil, biztonságos és jól működő IT-rendszert biztosítson, amely egyfelől megteremti a céges kereteket, alapot ad azoknak a működéséhez, másfelől segíti is az üzleti növekedést.

Mit csinál pontosan egy rendszergazda?

A rendszergazda elsődleges feladata tehát az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása. De mit takar ez valójában, milyen feladatokat vet fel?

Az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása magába foglalja:

• A szerverek, hálózatok és munkaállomások felügyeletét;
• A szoftverek telepítését, frissítését és karbantartását;
• A felhasználói támogatást és problémamegoldást;
• A biztonsági mentések készítését, helyreállítási tervek kidolgozását;
• A kiberbiztonság megteremtését (tűzfalak, vírusvédelem, jogosultságkezelés)

A rendszergazda gyakran a háttérben dolgozik és csak akkor válik láthatóvá, amikor felmerül egy probléma. Sok esetben egyébként még ilyenkor sem, mert ha időben észrevesz és megelőz egy problémát,akkor az rögtön javításra kerül, így nem okoz károkat.

Miért ennyire fontos ez egy cég szempontjából?

Az IT-rendszerek leállása nem csak bosszúságot jelent: egy-egy kritikus hiba akár órákra, napokra is megbéníthatja a munkát, amiből közvetlen anyagi kár keletkezhet. Ennél is súlyosabb következménye lehet egy adatvesztésnek vagy egy kibertámadásnak – ezeknek a helyreállítása nemcsak költséges, de a cég hírnevét is komolyan veszélyeztetheti, sőt volt már olyan is, hogy egy vállalkozás végét jelentette.

Egy rendszergazda nemcsak a problémákat hárítja el, hanem segít is megelőzni azokat.

Ennek az érdekében:

• Biztosítja a rendszeres mentéseket,
• Felügyeli a jogosultságokat, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá érzékeny adatokhoz;
• Frissen tartja a szoftvereket és javítócsomagokat telepít;
• Folyamatosan monitorozza a hálózat működését, észreveszi az anomáliákat

Ki a külsős rendszergazda, miért éri meg vele dolgozni?

Sok cég számára nem indokolt vagy nem költséghatékony egy teljes állású IT-szakember alkalmazása. Itt jön a képbe a külsős rendszergazdai szolgáltatás.

Ennek az előnyei, hogy:

• Ez egy költséghatékony megoldás, fix havidíjjal vagy eseti díjazással;
• A külsős rendszergazda széles körű tapasztalattal rendelkezik, különböző iparágakból;
• A szolgáltatások rugalmasak, igényre szabhatóak;

Mik a tipikus problémák, amiket egy rendszergazda megold? Hogyan teszi meg ezt?

A rendszergazdák kezelik, megoldják, pótolják a következőket:

• Lassú, akadozó hálózatok;
• Elavult, biztonsági résekkel rendelkező szoftverek;
• Rendszertelen vagy hiányzó biztonsági mentések;
• Jogosultságkezelési hibák (például egy volt kolléga hozzáférései aktívak maradnak);
• Vírusok, zsarolóprogramok, adatszivárgások, védőháló kialakítása

Mindezek nemcsak kellemetlenséget okozhatnak, de hosszú távon veszélyeztethetik a cég működését. Kézenfekvő megoldás tehát a megelőzés, aminek a kialakításához számos feladat elvégzése szükséges.

Összefoglalás: miért van szüksége minden cégnek rendszergazdára?

A közhiedelemmel ellentétben egy megbízható rendszergazda nem azzal foglalkozik, hogy „javítgatja a számítógépeket”. Egy ilyen szakember stratégiai partnerré válhat a vállalkozás működésében, főként, ha a kezdetektől jelen van, ha vele együtt alakul a cég és már az indulástól biztos alapokat és korszerű, a cég igényeinek megfelelő megoldásokat alakít ki. A rendszergazda által biztosított stabil és biztonságos informatikai háttér ugyanis nélkülözhetetlen a hatékony és zökkenőmentes munkavégzéshez.

Ha fontos számodra, hogy céged informatikai rendszere mindig megbízhatóan működjön, érdemes rendszergazdát keresned.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Bár az Egyesült Államok és Kína közötti vámtarifák jelentős változtatásának átmeneti felfüggesztése enyhülést hozott, nem oszlatta el az e-kereskedelemmel kapcsolatos globális aggodalmakat.

A kis értékű kínai csomagokat terhelő amerikai vámteher és a piac bizonytalansága miatt a kínai kereskedők egyre nagyobb figyelmet fordítanak Európára, ami kihat a magyar piacra is. A FoxPost szerint bár az adatokban egyelőre nem látható szokatlan növekedés a Kínából érkező csomagforgalomban, fel kell készülni egy esetleges jelentős növekedésre.

Május 14-től ideiglenes vámcsökkentés lépett életbe az Egyesült Államok és Kína között, amely 90 napra enyhíti a két gazdasági nagyhatalom között húzódó kereskedelmi feszültségeket. Az Egyesült Államok a kínai árukra korábban kivetett 145 százalékos vámtarifát 30 százalékra mérsékelte, míg Kína 125-ről 10 százalékra csökkentette az amerikai termékekre vonatkozó vámszinteket.

Árnyalja a képet, hogy továbbra is érvényben maradt a 100 dolláros fix vámteher az Egyesült Államokban, ami különösen fájdalmas az olcsó, kis értékű kínai rendelések szempontjából, hiszen épp ezekből érkezett eddig naponta több millió. A megállapodás 30 százalékos vámszintje még mindig háromszor magasabb a kínai árukra, mint a 2023-as átlagos 10,3 százalékos szint (1). Ráadásul a kis csomagoknál a magas minimális vámtétel ellehetetleníti a korábban megszokott kereskedelmi modelleket.

A FoxPost elemzése szerint a vámfegyverszünet nyomán nem indult meg jelentős forgalomnövekedés a kínai csomagok terén Magyarországon. A vállalat adatai szerint áprilisban ugyan kismértékű növekedés volt megfigyelhető a Kínából érkező csomagok számában, ám ez szezonális hatásnak tudható be, és nem hozható közvetlen összefüggésbe az amerikai intézkedésekkel.

Kína Európa felé kacsingat

A kínai e-kereskedelmi cégek – köztük a Temu és a Shein – ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az európai piacra. Az Európába irányuló kínai kiscsomag-forgalom az idei első negyedévben 28 százalékkal nőtt a Guardian adatai szerint (2). Sokatmondó az is, hogy Kína kereskedelmi miniszterhelyettese május elején azt nyilatkozta, hogy Kína erősíti kereskedelmi jelenlétét Közép- és Kelet-Európa irányába (3).

A FoxPost szerint a jelenlegi vámtűzszünet lehetőséget ad a hazai szereplőknek, hogy felkészüljenek az esetleges forgalomnövekedésre. „A 90 napos vámenyhítés nem nyújt hosszú távú stratégiai biztonságot, ugyanakkor értékes időt biztosít az alkalmazkodásra, kapacitásbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre” – mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Nem biztos, hogy fennmarad a nyugalom

A vámfegyverszünet augusztus közepéig tart, de nem biztos, hogy utána is fennmarad a nyugalom. Ha az Egyesült Államok a három hónapos időszak végén ismét a vámtarifák emelése mellett dönt, az újabb sokkot okozhat a globális e-kereskedelemben. Ebben az esetben a kínai eladók még intenzívebben fordulhatnak Európa felé, hogy kompenzálják az amerikai piac szigorúbb hozzáférését.

Ez különösen az olcsó, kis értékű termékek szegmensében hozhat gyors elmozdulást – ahol az árkülönbségekben néhány százaléknyi vám is komoly versenyhátrányt jelenthet. Radeczky szerint, ha a vámok valóban visszaemelkednek, az az idei karácsonyi szezonban ugrásszerű növekedést eredményezhet az Európába – és ezen belül Magyarországra – irányuló csomagforgalomban.

„A FoxPost felkészült a kínai csomagforgalom esetleges megugrására, technikailag és szervezetileg egyaránt. A Packeta-val zajló integrációnk a végéhez közeledik, ennek köszönhetően jelentősen bővült a kapacitásunk és nőtt a működési hatékonyságunk. Jelenleg Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltetjük (4), és a fejlesztések folyamatosak: terveink szerint az év végére az automaták száma megközelítheti a négyezret”

– mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója.

Hozzátette:

„Az elmúlt közel egy évben komoly tapasztalatot szereztünk a TEMU-platformról érkező küldemények kezelésében, amelyet még a tavalyi ünnepi csúcsidőszakban is fennakadás nélkül teljesítettünk. Ez a gyakorlat, a megerősített infrastruktúránk és a tudatos tervezés együtt lehetővé teszi, hogy egy újabb forgalmi hullám esetén is felkészülten reagáljunk.”

A kínai terjeszkedés piaci torzulást hozhat

A vámháború kettős hatást gyakorolhat a magyar e-kereskedelmi piacra. A fogyasztók egyelőre továbbra is élvezhetik a kínai online platformok kedvező árait és széles termékkínálatát, ami különösen vonzó az árérzékeny vásárlói rétegek számára. Ám ha kiesik az amerikai forgalom, nőnek az amerikai vámok, akkor ezeket a többletköltségeket az európai fogyasztókra is szét fogják teríteni a kínai kereskedők. Ez akár a jelenleg olcsón kínált termékek árának emelkedéséhez is vezethet – mondta Radeczky Zoltán.

Ugyanakkor a hazai webáruházak egyre nehezebb versenyhelyzetbe kerülnek. Mivel árban nem tudják felvenni a versenyt a globális szereplőkkel, kénytelenek például gyors szállítással, fejlettebb ügyfélszolgálattal, rugalmasabb garanciális feltételekkel ellensúlyozni a hátrányt. Mindez komoly alkalmazkodási kényszert ró rájuk.

Bár a jelenlegi helyzet rövid távon kedvező lehet a fogyasztók számára, hosszabb távon a hazai szereplők térvesztése a piaci verseny csökkenését eredményezheti, és a választék szűkülését is maga után vonhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!